Zöld OT gasztronómia

A Zöld Civil Szervezetek Országos Találkozóján (OT) évről évre nem csak a szakmai programok újulnak meg és mutatják meg az aktuális szervező csapat elképzeléseit, hanem mint társasági esemény meghatározó eleme az étkezés is. Az OT-n az étkezés általában valami plusz értéket is képvisel és több, mint egyszerű catering. Egyes években az volt a koncepció, hogy helyi vendéglők kínálatából a tájegység jellegzetes ételeit ismerhessék meg a résztvevők, máskor a közösségi főzés kapott szerepet, megint más alkalmakkor maguk a szervezők készítették az ételeket hazai, bio alapanyagokból. Többször volt fair trade adománybüfé, Desca Hungarica, vegán szendvicsek, termelői borkóstoló, stb. Lényeg a lényeg az OT jó hangulatát minden évben megtámogatta a jó ellátás.

 

2017-ben először került Budapesten megrendezésre az OT, ami lehetőséget adott arra, hogy szerepet kapjon a fővárosra jellemző széles választék és változatosság. Napjainkban talán mozgalomnak is nevezhetjük azt a jelenséget, hogy egyre több olyan étterem jelenik meg a piacon, ahol nem csak a gazdasági és gasztronómiai szempontok határozzák meg a működést, hanem ideológiai tényezők is; bio, hazai, fair trade, friss alapanyagok, vegán ételek, hulladékcsökkentés, fenntartható üzemeltetés, stb. Éttermek tucatjai tűztek zászlajukra zöld ügyeket, mindezt emberi léptékben, egyedi, szerethető arculattal. Ilyen éttermek kaptak lehetőséget a bemutatkozásra az OT-n és a résztvevők ennek köszönhetően izgalmas gasztronómiai utazásban vehettek részt.

Fotó: György Bálint

 

Az OT-n a résztvevőknek például lehetősége volt megismerkedni a műanyagmentes street foodal. A Magyar Street Food Egyesület Magyarországon megtalálható állandó és mozgó gyors éttermi vendéglátás érdek képviseleti szervezete. Az egyesülettel kapcsolatban lévő néhány food truck is jelen volt a rendezvényen, valamint Vad-Horváth Zoltán előadást is tartott a témában. Az alapvető szervezeti, minőségbiztosítási, napi problémák mellett, fő céljuk a műfaj megtisztítása, a felesleges hulladékok termelésének átszervezése. A vendéglátás műfajain belül a legtöbb szemetet termelő egységekről beszélünk, beleértve a fesztivál és rendezvényszervezést is. Ennek az átszervezését, megtisztítását tartják a legfontosabb feladatuknak. Megújuló Akciócsoport néven (Zöldövezet Társulás, Felelős Gasztrohős, Doremi Today) partnereikkel együtt nem kisebb célt tűztek ki magunk előtt, mint a magyar rendezvények teljes műanyagmentes megvalósítását.

 

Az OT szervezésében és lebonyolításában is résztvevő Zöldövezet Társulás Egyesület mint rendezvényzöldítő, a Felelős Gasztrohős Alapítvány pedig a vendéglátóhelyeket minősítő szervezet külön szekciót is tartottak. A két szervezet korában összefogott és 2015/16-ban Jövő-t-Evő szakmai fórumsorozat keretén belül kért fel szakértőket a vendéglátás és rendezvényszervezés kapcsán előkerülő környezeti problémák megvitatására. Az OT-n tartott szekció során a 9 fórum tapasztalatairól, és eddigi munkák tanulságairól számoltak be. Céljuk, hogy minél több vendéglátóhely üzemeltető és rendezvényszervező fejében érjenek el változást közös erővel és külön-külön is. A beszélgetés élénk és interaktív volt, a hallgatóság sok kérdéssel, javaslattal színesítette az előadást. Csobay Kriszta a Zöldövezet 7 éves tapasztalatait osztotta meg azzal kapcsolatban, hogy a rendezvényeken, fesztiválokon milyen lépésekkel érdemes elindulni a “zöldítés” felé: sok egyéb mellett volt szó szeletív hulladékgyűjtésről, RePohárról és rekultivációról is. Varga Judit a Gasztrohősök 5 éves tapasztalataiból merített, és többek között az élelmezés fenntarhatatlanságáról, a vendéglátóhelyek beszerzési forrásairól és vásárlóik erejéről beszélt. Mind az előadók, mind a résztvevők egyetértettek abban, hogy vendégként fontos számon kérni a szervezőket és éttermeseket arról, amit saját környezetvédelmi tevékenységükről állítanak, illetve fontos a lakosság folyamatos szemléletformálása.

Fotó: György Bálint

 

A rendezvényen étkezést és büfét biztosító éttermek nem csupán kiszolgálták a rendezvényt, hanem színesítették azt, és ezzel együtt bemutatkozási lehetőséget is kaptak. Már a regisztrációs felületen a résztvevők nem csak az általuk felkínált választható ételeket látták, hanem az éttermek rövid bemutatkozó szövegeit is, megismerkedhettek azok arculatával, és cégfilozófiájával. A rendezvényen végig kiváló, egészséges ételeket és italokat biztosított a BIOdeVEGA, a Szatyor Bisztró és a Slow Foodiez is.

 

Az OT egy olyan rendezvény, ahol a magyar viszonylatban már a korai években megjelent, hogy az étkezéseknél elérhető volt vegetáriánus opció, illetve tudatosan vegán ételek is. Bár a Zöld Civil Együttműködésnek nem témája az állatvédelem, a Természet- és Környezetvédő Civil Szervezetek Országos Találkozójának SZMSZ-e szerint olyan állatvédő szervezetek, akiknek az alapító okiratában szerepel a környezetvédelem; felvehetnek mandátumot, így a vegán mozgalom is helyet kaphatott az idei OT-n is. A szervezők ennek megfelelően minden étkezésnél ügyeltek arra, hogy a húsos és vegetáriánus opciók mellett mindig elérhető legyen vegán étel is. A második nap estéjén a közösségi főzésen a Pangea Környezetvédelmi és Kulturális Egyesület ízletes húsos, bográcsos étele, a Reflex Környezetvédő Egyesület “Reflex Lebugor” vegetáriánus költménye mellett, a Vegán Állatvédelem Egyesület jóvoltából ezen étkezésen is volt vegán egytálétel. Ezen kívül állatvédelmi szekció is volt az OT-n, ahol Bonifert Anna beszélt az etikai vegánság elemeiről és a nemzetközi mozgalom hazai képviseletéről.

Fotó: György Bálint

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia készülő 2. előrehaladási jelentése fórum

XXVII. Természet- és Környezetvédő Civil Szervezetek Országos Találkozója Budapest, 2017.05.19.

A Zöld Civil Szervezetek Országos Találkozója (OT) elsősorban a zöld civil szervezetek és szerveződések együttműködésének fóruma, de emellett lassan három évtizede segíti az egyes környezetvédelmi szektorok közötti együttműködést. Célja a változatos szakmai programok mentén az aktuális témákban való tapasztalatcsere, tájékoztatás.

Az idei Zöld OT második napján megrendezésre került a ’Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia készülő 2. előrehaladási jelentése’ című program. Ennek középpontjában a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács által összeállított, és az Országgyűlés által 2013-ban elfogadott dokumentum megvalósításának véleményezése állt, mely kétévente válik esedékessé. Ennek keretében idén már megrendezésre kerültek hasonló, a hallgatóság véleményét nyíltan fogadó programok, fórumok országszerte, most pedig a Zöld OT-n is helyet kapott.

A Keretstratégia a fenntartható fejlődés jegyében született, célja azoknak az alapoknak a kijelölése, melyekkel egy fenntarthatósági pályára lehetne állítani az országot, továbbá célja még az ezt gyakorlatban megvalósító stratégiák megalapozása. Alapelve, hogy megőrizzük, fenntartsuk és fejlesszük nemzeti erőforrásainkat az eljövendő nemzedékek számára. A dokumentum négy alapterületet jelöl ki az erőforrásaink kapcsán, ezek az emberi, a társadalmi, a gazdasági és a természeti erőforrások, és ezeket további alterületek témáin keresztül vizsgálja. Az OT teljes időtartama alatt a Keretstratégiához fűződő kiadványokhoz juthattak hozzá az érdeklődők, melyekből tájékozódhattak róla.

Előzetesen az OT szervezői felmérést végeztek, melyben arra voltak kíváncsiak, a találkozó résztvevőit mely témák érdeklik a fentiekből. A kérdőívet a Zöld Civil Együttműködés levelezőlistáin hirdették meg. A kérdőíves kutatásból az derült ki, hogy leginkább a zöldfelületek, biodiverzitás és területhasználat, illetve az oktatás és tudás témái után érdeklődtek.

A programon megjelent hallgatóságnak lehetősége nyílt reflektálni az elmúlt években tapasztalt folyamatokra, a nemzeti erőforrások állapotára. A beszélgetés dr. Bartus Gábor, az NFFT titkárának nyitóbeszédével kezdődött, melyben összefoglalta a Keretstratégia céljait, és előirányozta a program menetét. A szervezők dr. Munkácsy Béla egyetemi adjunktust kérték fel meghívott hozzászólónak, aki megosztotta meglátásait az energetikai szektorral és az oktatással kapcsolatban.

fotó: György Bálint

A program során aktívan közreműködött a hallgatóság, izgalmas és spontán eszmecsere alakult ki. Szó esett többek között a vidék és mezőgazdaság, illetve a civil szféra helyzetéről, az egyik felszólaló pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a fenntarthatóságért sürgősebb elkötelezetten és tevőlegesen fellépni, semmint passzívan szemlélni az erőforrások degradálódását. A hozzászólók így közreműködésükkel segítették az előrehaladási jelentés további formálódását. Azon túl, hogy az OT közönségének a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság szívügy, fontos a szakmai tudást és attitűdöt is megemlíteni. Az itt bemutatott fórum és ehhez hasonló programok sikerességéhez, konstruktív eredményeihez mind a kettő szükséges.

Zöld Diákköri Konferencia 2017

A Zöld Diákköri Konferencia története a 2017-es Zöld Civil Szervezetek Országos Találkozója alkalmával kezdődött, hiszen idén került első ízben megrendezésre. Az OT szervezői – maguk is fiatal civil önkéntesek lévén – nagy hangsúlyt fektettek a fiatalok bevonására, helyzetbe hozására tanácsadó, szemléletformáló programok beemelésével, kerekasztal beszélgetésekkel. Ennek szellemében került megszervezésre a Zöld Diákköri Konferencia is, melyet felsőoktatásban tanulók számára kiírt országos pályázati felhívás előzött meg. Az ide beérkezett munkák közül a 9 legszínvonalasabbnak ítélt kutatás került bemutatásra, melyeket szakmai zsűri értékelt és bírált. A pontozásnál kiemelt szempontként vették figyelembe, hogy az adott kutatás menyire előre vivő a zöld mozgalom tekintetében.

A zsűri tagjai voltak:

  • Dr. Malatinszky Ákos: A Szent István Egyetem egyetemi docense, az intézményben a természetvédelmi szemlélet meghonosítója, az Országos Környezetvédelmi Tanács tagja, a GATE Zöld Klub elnöke volt több mint 10 éven át, nemrégiben pedig átvehette a Pro Natura díjat is.
  • Horváth Kinga: a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért motorja és lelke, mely egyesülettel tréningeket, szervezetfejlesztési képzéseket tartanak civil szervezetek számára, elősegítve azok minél sikeresebb működését.
  • Katona Attila: a Közép-európai Egyetem PhD hallgatója, a Zöld Civil Együttműködés Koordinációs Tanácsának tagja, a HUSON hálózat elnöke.

Fotó: ifj. Mizsei László

A prezentációk keretideje előadónként 15 perc volt, ezen felül pedig 5 perc állt rendelkezésre a zsűri rövid szóbeli értékelésére és kérdéseire. A közönség soraiból is szabadon lehetett kérdéseket feltenni. A konferencia kis létszáma miatt leginkább egy szűkkörű szakmai workshop formáját öltötte, mely mellesleg verseny is volt. A zsűri döntésének értelmében 2 helyezés született, mely előadók megítélésük szerint kiemelkedtek a mezőnyből:

  1. HelyezettHódi Barbara: Környezeti izolátumok cellulóz- és hemicellulóz bontó képességének vizsgálata
  2. Helyezett: Márki Henriett: Ipolytölgyes zöldfelületi rendszerének elemzése a Virágos Magyarországért Környezetszépítő Verseny tükrében

Jó volt látni az egymásnak élénken feltett kérdésekből, hogy a valóban nagyon színvonalas és progresszív kutatási témákat felvonultató előadók inspiráló hatással voltak egymásra, folytatásként maguk közt és a zsűri tagjaival történő eszmecsere, együtt gondolkodás követte a konferencia zárását. Reményeink szerint meghonosodik a Zöld OT-k alkalmával ez a fiatal kutatók bemutatkozására lehetőséget biztosító esemény.

27. Zöld Civil Országos Találkozó összefoglaló

Idén 27. alkalommal került megrendezésre a Zöld Civil Szervezetek Országos Találkozója (Zöld OT), először Budapesten. Az OT főszervezői ezúttal egy fiatalokból álló csapat volt, amit az egész arculaton és a hangulaton is érezni lehetett. A résztvevőknek nem kellett elvesznie a főváros forgalmában, ugyanis a szállások, az étkezés és a programok mind egy helyszínen valósultak meg, egy békés, zöld közegben.

Fotó: György Bálint

A hivatalos megnyitón beszédet mondott Pokorni Zoltán Hegyvidék Önkormányzat polgármestere, dr. Kézdy Pál a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai igazgatóhelyettese, dr. Bándi Gyula a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes és dr. Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár. A megnyitót Halmos Gergő a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója vezette le.

Fotó: ifj. Mizsei László

A négy napos program során összesen tizennyolc szekcióülés volt, különböző környezet- és természetvédelmi témákban. A szekciótémákról hamarosan rövid beszámolók készülnek, amelyek ezután elérhetővé válnak. Kereken ötven zöld civil szervezet vett fel mandátumot, megválasztva negyvenhárom delegáltat, valamint – a szakmai konzultációkat követően – nyolc állásfoglalást szavaztak meg.

Az OT-n három kiemelt téma plenáris ülés keretében került megvitatásra, melyekről ugyancsak részletesebb beszámolók kerülnek megosztásra a későbbiek során:

  • fiatalok helyzete a zöld szférában,
  • városi zöld területek védelme,
  • és civil stratégia.

Az előprogramok között megrendezésre került az I. Zöld Diákköri Konferencia, ahol kilenc tehetséges, ifjú kutató mutathatta be témáját a szakmai zsűri előtt. Pénteken egész nap tartott az Élhető vidéket, jóllakott várost interaktív programelem, ahol meghívott vendég előadók, termelők, kisközösségek, illetve más érdeklődők vehettek részt, és komplex módon foglalkozhattak az élelmiszer-önrendelkezés témájával. Ezen kívül további előadások is szerepeltek a programban:

  • Tudatosan a világ körül,
  • Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség,
  • Látható misszió,
  • Fenntarthatóság a pénzügyeinkben,
  • Hivatásom van, már csak állást kell találjak.

Továbbá sor került a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia készülő 2. előrehaladási jelentésével foglalkozó fórumra is, ami az előzetes szavazás alapján egy-egy témakör kiemelésével zajlott.

Az egyik kísérő program keretében egy izgalmas kreatív műhelymunkán lehetett részt venni, ahol változatos technikák mellett a demonstrációk látványtervezésével nyílt lehetőség megismerkedni, melyet egy fotókiállítás is illusztrált. A résztvevők továbbá a környék természeti értékeit is felfedezhették terepi programokon:

  • barlang látogatás,
  • tematikus kirándulások,
  • kisvasutazás,
  • illetve reaktorlátogatás szerepelt a kínálatban.

Több kulturális program színesítette az OT-t:

  • a csütörtök esti filmklubon az Értelem keresésének hazai premierje volt megtekinthető,
  • pénteken Kocsis Tibor 300 tonna arany c. filmje után lehetett a film alkotójával beszélgetni,
  • szombat este pedig slam poetry előadás zajlott zöld témákban, valamint Budapest természeti értékei vetélkedő.

Az OT fontos eleme az esti közös szórakozás, amelynek zenei vonaláról péntek este a Valami swing együttes gondoskodott, szombaton Babarczi Bulcsú tavasszal megjelent szólólemezének – melynek címe Műanyag élet – dalait hallhattuk, utána pedig a Dere-dura népdalaira lehetett ropni hajnalig.

Szombaton napközben a szabadon látogatható Zöld Expon a résztvevő civil szervezetek lehetőséget kaptak a bemutatkozásra, aktuális projektjeik prezentálására, emellett megjelentek olyan vállalkozások is, melyek tevékenységük, termékeik mentén kapcsolódnak a fenntarthatósághoz.  Az utolsó napon egy családi nap keretében pedig immáron harmadik alkalommal került megrendezésre a Magyar Természet Napja, ahol a gyerekeket  ebéddel is megvendégeltük.

Az idei Zöld OT-n az étkezést Fenntartható Vendéglátóhely minősítéssel bíró éttermek látták el, választékos kínálatukban minden étkezésnél elérhető volt vegán, vegetáriánus, húsos és gluténmentes fogás is. Az étkezések sorában kivételt képezett a pénteki közösségi főzés, amikor civil szervezetek csapatai főztek, a résztvevők pedig ehető tányérokból, komposztálható evőeszközzel fogyasztották el a vacsorájukat.

Fotó: Sebestyén Eszter

Az OT-n teljes körű szelektív hulladékgyűjtés volt, komposztálható edényeket lehetett használni és repoharak teltek meg újra és újra. A hulladékgazdálkodásról a Zöldövezet Társulás Egyesület rendezvényzöldítő programja gondoskodott. A hulladék kérdéssel azonban nem csak a gyakorlatban foglalkoztunk, a négy nap során folyamatosan látogatható volt a Hulladék infópont, ahol a háztartási, kerti és mezőgazdasági hulladék tudatos megelőzéséről és kezeléséről lehetett érdekes információkat, hasznos praktikákat megtudni, közös játékokban részt venni. Emellett péntek délelőtt különböző hulladékokból lehetett több workshopon termékeket készíteni újrahasznosító művészek segítségével.

A záró plenárison a Zöld Megújulók és Ötletelők Köre, vagyis az idei önkéntes főszervező csapat ünnepélyesen átadta a stafétát a jövő évi szervezőknek, akik Erdélyben rendezik meg a Zöld Civil Országos Találkozót 2018-ban.

Fotó: ifj. Mizsei László

A Zöld OT minden évben különleges alkalom és lehetőség arra, hogy azok a civilek, akik egész évben küzdenek a szívügyeikért, a tiszta környezetért, a diverz természetért és egy élhető jövőért, találkozzanak, ezáltal erősítsék egymást, tapasztalatokat, tudást cseréljenek és rengeteg jó élménnyel térjenek haza. Önmagában a tény, hogy 27. alkalommal került megrendezésre a Zöld OT, büszkeséggel tölthet el mindenkit, azonban közösségivé és sikeressé a résztvevők aktivitása teszi. A civil összefogás jegyében az idei Zöld OT-n egy hatalmas szívet formáltak a jelenlévők, kiállva ezzel a civil szervezetek függetlenségéért.

Fotó: Járdány Bence, Pethe Attila