A Zöld Civil Szervezetek Országos Találkozóján (OT) évről évre nem csak a szakmai programok újulnak meg és mutatják meg az aktuális szervező csapat elképzeléseit, hanem mint társasági esemény meghatározó eleme az étkezés is. Az OT-n az étkezés általában valami plusz értéket is képvisel és több, mint egyszerű catering. Egyes években az volt a koncepció, hogy helyi vendéglők kínálatából a tájegység jellegzetes ételeit ismerhessék meg a résztvevők, máskor a közösségi főzés kapott szerepet, megint más alkalmakkor maguk a szervezők készítették az ételeket hazai, bio alapanyagokból. Többször volt fair trade adománybüfé, Desca Hungarica, vegán szendvicsek, termelői borkóstoló, stb. Lényeg a lényeg az OT jó hangulatát minden évben megtámogatta a jó ellátás.

2017-ben először került Budapesten megrendezésre az OT, ami lehetőséget adott arra, hogy szerepet kapjon a fővárosra jellemző széles választék és változatosság. Napjainkban talán mozgalomnak is nevezhetjük azt a jelenséget, hogy egyre több olyan étterem jelenik meg a piacon, ahol nem csak a gazdasági és gasztronómiai szempontok határozzák meg a működést, hanem ideológiai tényezők is; bio, hazai, fair trade, friss alapanyagok, vegán ételek, hulladékcsökkentés, fenntartható üzemeltetés, stb. Éttermek tucatjai tűztek zászlajukra zöld ügyeket, mindezt emberi léptékben, egyedi, szerethető arculattal. Ilyen éttermek kaptak lehetőséget a bemutatkozásra az OT-n és a résztvevők ennek köszönhetően izgalmas gasztronómiai utazásban vehettek részt.

Fotó: György Bálint

Az OT-n a résztvevőknek például lehetősége volt megismerkedni a műanyagmentes street foodal. A Magyar Street Food Egyesület Magyarországon megtalálható állandó és mozgó gyors éttermi vendéglátás érdek képviseleti szervezete. Az egyesülettel kapcsolatban lévő néhány food truck is jelen volt a rendezvényen, valamint Vad-Horváth Zoltán előadást is tartott a témában. Az alapvető szervezeti, minőségbiztosítási, napi problémák mellett, fő céljuk a műfaj megtisztítása, a felesleges hulladékok termelésének átszervezése. A vendéglátás műfajain belül a legtöbb szemetet termelő egységekről beszélünk, beleértve a fesztivál és rendezvényszervezést is. Ennek az átszervezését, megtisztítását tartják a legfontosabb feladatuknak. Megújuló Akciócsoport néven (Zöldövezet Társulás, Felelős Gasztrohős, Doremi Today) partnereikkel együtt nem kisebb célt tűztek ki magunk előtt, mint a magyar rendezvények teljes műanyagmentes megvalósítását.

Az OT szervezésében és lebonyolításában is résztvevő Zöldövezet Társulás Egyesület mint rendezvényzöldítő, a Felelős Gasztrohős Alapítvány pedig a vendéglátóhelyeket minősítő szervezet külön szekciót is tartottak. A két szervezet korában összefogott és 2015/16-ban Jövő-t-Evő szakmai fórumsorozat keretén belül kért fel szakértőket a vendéglátás és rendezvényszervezés kapcsán előkerülő környezeti problémák megvitatására. Az OT-n tartott szekció során a 9 fórum tapasztalatairól, és eddigi munkák tanulságairól számoltak be. Céljuk, hogy minél több vendéglátóhely üzemeltető és rendezvényszervező fejében érjenek el változást közös erővel és külön-külön is. A beszélgetés élénk és interaktív volt, a hallgatóság sok kérdéssel, javaslattal színesítette az előadást. Csobay Kriszta a Zöldövezet 7 éves tapasztalatait osztotta meg azzal kapcsolatban, hogy a rendezvényeken, fesztiválokon milyen lépésekkel érdemes elindulni a „zöldítés” felé: sok egyéb mellett volt szó szeletív hulladékgyűjtésről, RePohárról és rekultivációról is. Varga Judit a Gasztrohősök 5 éves tapasztalataiból merített, és többek között az élelmezés fenntarhatatlanságáról, a vendéglátóhelyek beszerzési forrásairól és vásárlóik erejéről beszélt. Mind az előadók, mind a résztvevők egyetértettek abban, hogy vendégként fontos számon kérni a szervezőket és éttermeseket arról, amit saját környezetvédelmi tevékenységükről állítanak, illetve fontos a lakosság folyamatos szemléletformálása.

Fotó: György Bálint

A rendezvényen étkezést és büfét biztosító éttermek nem csupán kiszolgálták a rendezvényt, hanem színesítették azt, és ezzel együtt bemutatkozási lehetőséget is kaptak. Már a regisztrációs felületen a résztvevők nem csak az általuk felkínált választható ételeket látták, hanem az éttermek rövid bemutatkozó szövegeit is, megismerkedhettek azok arculatával, és cégfilozófiájával. A rendezvényen végig kiváló, egészséges ételeket és italokat biztosított a BIOdeVEGA, a Szatyor Bisztró és a Slow Foodiez is.

Az OT egy olyan rendezvény, ahol a magyar viszonylatban már a korai években megjelent, hogy az étkezéseknél elérhető volt vegetáriánus opció, illetve tudatosan vegán ételek is. Bár a Zöld Civil Együttműködésnek nem témája az állatvédelem, a Természet- és Környezetvédő Civil Szervezetek Országos Találkozójának SZMSZ-e szerint olyan állatvédő szervezetek, akiknek az alapító okiratában szerepel a környezetvédelem; felvehetnek mandátumot, így a vegán mozgalom is helyet kaphatott az idei OT-n is. A szervezők ennek megfelelően minden étkezésnél ügyeltek arra, hogy a húsos és vegetáriánus opciók mellett mindig elérhető legyen vegán étel is. A második nap estéjén a közösségi főzésen a Pangea Környezetvédelmi és Kulturális Egyesület ízletes húsos, bográcsos étele, a Reflex Környezetvédő Egyesület “Reflex Lebugor” vegetáriánus költménye mellett, a Vegán Állatvédelem Egyesület jóvoltából ezen étkezésen is volt vegán egytálétel. Ezen kívül állatvédelmi szekció is volt az OT-n, ahol Bonifert Anna beszélt az etikai vegánság elemeiről és a nemzetközi mozgalom hazai képviseletéről.

Fotó: György Bálint

A Zöld Civil Szervezetek Országos Találkozója (OT) elsősorban a zöld civil szervezetek és szerveződések együttműködésének fóruma, de emellett lassan három évtizede segíti az egyes környezetvédelmi szektorok közötti együttműködést. Célja a változatos szakmai programok mentén az aktuális témákban való tapasztalatcsere, tájékoztatás.

Az idei Zöld OT második napján megrendezésre került a ’Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia készülő 2. előrehaladási jelentése’ című program. Ennek középpontjában a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács által összeállított, és az Országgyűlés által 2013-ban elfogadott dokumentum megvalósításának véleményezése állt, mely kétévente válik esedékessé. Ennek keretében idén már megrendezésre kerültek hasonló, a hallgatóság véleményét nyíltan fogadó programok, fórumok országszerte, most pedig a Zöld OT-n is helyet kapott.

A Keretstratégia a fenntartható fejlődés jegyében született, célja azoknak az alapoknak a kijelölése, melyekkel egy fenntarthatósági pályára lehetne állítani az országot, továbbá célja még az ezt gyakorlatban megvalósító stratégiák megalapozása. Alapelve, hogy megőrizzük, fenntartsuk és fejlesszük nemzeti erőforrásainkat az eljövendő nemzedékek számára. A dokumentum négy alapterületet jelöl ki az erőforrásaink kapcsán, ezek az emberi, a társadalmi, a gazdasági és a természeti erőforrások, és ezeket további alterületek témáin keresztül vizsgálja. Az OT teljes időtartama alatt a Keretstratégiához fűződő kiadványokhoz juthattak hozzá az érdeklődők, melyekből tájékozódhattak róla.

Előzetesen az OT szervezői felmérést végeztek, melyben arra voltak kíváncsiak, a találkozó résztvevőit mely témák érdeklik a fentiekből. A kérdőívet a Zöld Civil Együttműködés levelezőlistáin hirdették meg. A kérdőíves kutatásból az derült ki, hogy leginkább a zöldfelületek, biodiverzitás és területhasználat, illetve az oktatás és tudás témái után érdeklődtek.

A programon megjelent hallgatóságnak lehetősége nyílt reflektálni az elmúlt években tapasztalt folyamatokra, a nemzeti erőforrások állapotára. A beszélgetés dr. Bartus Gábor, az NFFT titkárának nyitóbeszédével kezdődött, melyben összefoglalta a Keretstratégia céljait, és előirányozta a program menetét. A szervezők dr. Munkácsy Béla egyetemi adjunktust kérték fel meghívott hozzászólónak, aki megosztotta meglátásait az energetikai szektorral és az oktatással kapcsolatban.

A program során aktívan közreműködött a hallgatóság, izgalmas és spontán eszmecsere alakult ki. Szó esett többek között a vidék és mezőgazdaság, illetve a civil szféra helyzetéről, az egyik felszólaló pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a fenntarthatóságért sürgősebb elkötelezetten és tevőlegesen fellépni, semmint passzívan szemlélni az erőforrások degradálódását. A hozzászólók így közreműködésükkel segítették az előrehaladási jelentés további formálódását. Azon túl, hogy az OT közönségének a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság szívügy, fontos a szakmai tudást és attitűdöt is megemlíteni. Az itt bemutatott fórum és ehhez hasonló programok sikerességéhez, konstruktív eredményeihez mind a kettő szükséges.

A Zöld Diákköri Konferencia története a 2017-es Zöld Civil Szervezetek Országos Találkozója alkalmával kezdődött, hiszen idén került első ízben megrendezésre. Az OT szervezői – maguk is fiatal civil önkéntesek lévén – nagy hangsúlyt fektettek a fiatalok bevonására, helyzetbe hozására tanácsadó, szemléletformáló programok beemelésével, kerekasztal beszélgetésekkel. Ennek szellemében került megszervezésre a Zöld Diákköri Konferencia is, melyet felsőoktatásban tanulók számára kiírt országos pályázati felhívás előzött meg. Az ide beérkezett munkák közül a 9 legszínvonalasabbnak ítélt kutatás került bemutatásra, melyeket szakmai zsűri értékelt és bírált. A pontozásnál kiemelt szempontként vették figyelembe, hogy az adott kutatás menyire előre vivő a zöld mozgalom tekintetében.

A zsűri tagjai voltak:

• Dr. Malatinszky Ákos: A Szent István Egyetem egyetemi docense, az intézményben a természetvédelmi szemlélet meghonosítója, az Országos Környezetvédelmi Tanács tagja, a GATE Zöld Klub elnöke volt több mint 10 éven át, nemrégiben pedig átvehette a Pro Natura díjat is.
• Horváth Kinga: a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért motorja és lelke, mely egyesülettel tréningeket, szervezetfejlesztési képzéseket tartanak civil szervezetek számára, elősegítve azok minél sikeresebb működését.
• Katona Attila: a Közép-európai Egyetem PhD hallgatója, a Zöld Civil Együttműködés Koordinációs Tanácsának tagja, a HUSON hálózat elnöke.

A prezentációk keretideje előadónként 15 perc volt, ezen felül pedig 5 perc állt rendelkezésre a zsűri rövid szóbeli értékelésére és kérdéseire. A közönség soraiból is szabadon lehetett kérdéseket feltenni. A konferencia kis létszáma miatt leginkább egy szűkkörű szakmai workshop formáját öltötte, mely mellesleg verseny is volt. A zsűri döntésének értelmében 2 helyezés született, mely előadók megítélésük szerint kiemelkedtek a mezőnyből:

1. Helyezett: Hódi Barbara: Környezeti izolátumok cellulóz- és hemicellulóz bontó képességének vizsgálata
2. Helyezett: Márki Henriett: Ipolytölgyes zöldfelületi rendszerének elemzése a Virágos Magyarországért Környezetszépítő Verseny tükrében

Jó volt látni az egymásnak élénken feltett kérdésekből, hogy a valóban nagyon színvonalas és progresszív kutatási témákat felvonultató előadók inspiráló hatással voltak egymásra, folytatásként maguk közt és a zsűri tagjaival történő eszmecsere, együtt gondolkodás követte a konferencia zárását. Reményeink szerint meghonosodik a Zöld OT-k alkalmával ez a fiatal kutatók bemutatkozására lehetőséget biztosító esemény.