2016-ban újra 10 napos sátras gyermektáborba várnak a Magonc Alapítvány önkéntesei, egy csörgedező patakokkal határolt tisztáson, a Mátrában. Fergeteges társaság, remek programok és játékok, a kilencedik TERMIK Táborban! Ha nyitott vagy a természet értékeire, és szeretnéd a nyarat igazán jó közösségben, nomád körülmények között, érdekes természetismereti, néprajzi és közösségépítő foglalkozásokon eltölteni, köztünk a helyed!
A “VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítvány szeretné megkeresni a Székesfehérvár belterületén levő, 2015-ben lakott füsti- és molnárfecskefészkeket. Várjuk mindazok jelentkezését, akik fecskés épületben élnek vagy dolgoznak. A fecskebarát fehérváriak segítségével kívánjuk megőrizni és megnövelni a töredékére csökkent fecskeállományt.
Mire jó a ZöldCivil honlap? Hogyan használjuk a ZöldCivil facebook oldalt és csoportot? Rövid gyakorlati képzés keretében mutatjuk be, hogyan tudsz hírt, eseményt, blogot, szervezetismertetőt, facebook autoposztot létrehozni online felületeinken – Ingyen!
A Zöld Civil Együttműködés Koordinációs Tanácsa soron következő ülését 2016. január 28-án tartja. A témák között az idei Országos Találkozó szervezésének friss információi, valamint különféle szakmai ügyek (Paks2, Illatos út, Natura 2000 földeladások, VGT folyamat, lignitbányák) megvitatása mellett ideiglenes delegáltak választása és delegált beszámolók meghallgatása is lesz. Az ülés nyílt, a tanács tagjain túl számítunk az érdeklődő zöld civilek részvételére is!
Műhelymunkánk célja, hogy közösen összeszedjük, milyen módszerekkel, megközelítésekkel tudnak hatékonyan környezeti érdeket érvényesíteni a zöld civil szervezetek ma Magyarországon. Ehhez a képzési nap délelőttjén segítségül hívunk néhány olyan civil szervezetet, amelyek a közelmúltban értek el sikereket. Délután lehetőséget adunk a résztvevőknek, hogy a közeljövőben tervezett érdekérvényesítési kampányterveiket a közösség elé vigyék és közösen fejlesszünk sikeres kampányterveket.
10:00 – 10:15 Köszöntő – Zalatnay László, Energia és Környezet Alapítvány elnök
10:15 – 10:45 Szalmabála-építészet dióhéjban – Medgyasszay Péter építész
10:45 – 11:15 A szalmabála-építészet társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi összefüggései – Zalatnay László, Energia és Környezet Alapítvány elnök
11:15 – 11:30 Szünet
11:30 – 13:00 Facilitált beszélgetés a résztvevőkkel az együttműködési lehetőségekről
13:00 Szendvicsebéd
Az Energia és Környezet Alapítvány egy olyan társadalmi, gazdasági együttműködési programot kezdeményez, ami környezettudatos választ keres több társadalmi problémára.
A szalmabála építészet alkalmas lehet arra, hogy kezelje a szegénységet, mély szegénységet. A fiatalok életkezdési, családalapítási lehetőségeit is javítja, ha olyan lakásokban kezdhetnek hozzá a családalapításhoz, aminek minimális rezsije van. Mivel munkaigényes építészeti megoldás, és alapvetően helyi anyagokra támaszkodik, ezért a munkanélküliség felszámolásában, és a helyi gazdaság megerősítésében is lehet szerepe. Egy olyan építészeti megoldás, amely alkalmazása képes az egyre szigorodó építésügyi elvárásoknak megfelelni. Lásd: az EU 2020-tól való közel nulla energiás épületszabályzását. A szalmabála építészet egy igen jó módszer a környezettudatosság megvalósítására is, hiszen mind az alapanyag gyártás, mind az építkezés, az épületek üzemeltetése, és a későbbi megsemmisítése rendkívül alacsony energiaköltségekkel, és olyan hulladék képződéssel jár, ami gond nélkül újrahasznosítható, vagy a természet biogeokémiai ciklusaiba vissza juttatható.
A szalmabála építészet több társadalmi szereplő számára is megoldást jelenthet a saját problémái megoldására. Ezt úgy érhetjük el, hogy összehangoljuk a tudásainkat, képességeinket. Ha ez megtörténik, akkor képesek lehetünk új finanszírozási technikákat is kialakítani, amelyekkel a mostani pénznélküliségből eredő kötöttségeket lehet feloldani.
Azon kezdtünk el gondolkodni, hogy miképpen lehet a szalmabála építészetet elterjeszteni? Milyen gazdasági, társadalmi folyamatok, együttműködések szükségesek ehhez? Az is látjuk, hogy a különböző társadalmi szereplők eltérő problémákkal szembesülnek és eltérő lehetőségekkel is rendelkeznek. Az építésügy, illetve az ezzel összefüggő ügyek sokféle szakmát, szervezetet és társadalmi csoportot érintenek: Építészek, kivitelezők, műszaki ellenőrök, engedélyező hatóság, önkormányzatok, szociális szervezetek, környezetvédelmi szervezetek, finanszírozással foglalkozó szervezetek.
Ezen eltérő szereplők eltérő szeletét látják az építésügynek. Van aki a tervezéssel, kivitelezéssel foglalkozik. Van aki lakhatási problémát szeretne megoldani. Más szervezetek pedig a finanszírozással foglalkoznak, vagy éppen azzal, hogy miképpen lehetne csökkenteni a társadalmunk ökológiai láblenyomatát, miképpen lehet a jövő generációk számára lakható környezetet hagynunk?
Mindenki a saját ismeretei, és lehetőségeivel tud élni. Mindenki rendelkezik valamilyen szaktudással, amit ha megosztunk egymással, akkor az eddig lehetetlennek látszó feladatokat is meg lehet oldani.
A programunk lényege az, hogy az eltérő társadalmi szereplőket először egy asztalhoz ültessünk. Aztán elkezdjünk egy olyan közös gondolkodást, amiben mindenki számára kölcsönös előnyökön alapuló lehetőségek nyílnak meg.
A szalmabála építészet, vagy a tágabb értelemben vett ökoépítészet egy jó kiindulási alapja lehet ennek.
Magyarországon komoly mennyiségben keletkezik a szalmabála. Helyi építő anyag, ami a legtöbb település határából beszerezhető. A szalmabála építészet az elmúlt 20 évben világszerte komoly fejlődésen ment keresztül, aminek eredményeképpen kiforrott technológiák jöttek létre utólagos hőszigetelésre, falazatkitöltős vázas szerkezetű házak építésére, de vannak olyan épületek is, amelyekben a statikai szerepet is a szalmabálák viselik.
Sok településen nehéz értelmes munkát adni a közfoglalkoztatottak számára. Ugyanakkor a szalmabála építészet tipikusan az a terület, ami élőmunka igényes.
Hazánkban egyre több a magát etikusnak nevező bank, vagy olyan alternatív pénzügyi megoldások, mint a helyi pénzek, vagy más közösségi kezdeményezés.
A világban egyre komolyabb informatikai fejlesztések eredményeképpen új közösségi finanszírozási modellek működnek, és szervezik át a gazdaságot alapjainál fogva: pl: Airbnb, Uber, Oszkár, Yeloha. Ezek az un. sharing economy kezdeményezések azért érdekesek, mert új szemlélettel megoldhatatlannak tűnő feladatokat is képesek megszervezni.
A most induló kezdeményezésünkkel szeretnénk feltárni azokat a lehetőségeket, amelyek a szalmabála építészetet segítenek elterjeszteni. Minden szereplőnél van egy-egy szelete annak a tudáshalmaznak, amit együttesen működtetve megoldható sok mai feladatunk. Ugyanígy eltérő erőforrásokkal is rendelkeznek a szereplők. Ahogy mindenkinek vannak megoldandó feladatai is, amiben talán egyedül érzi magát.
Az általunk felállított folyamatot két lépésben terveztük megvalósítani. Novemberben szeretnénk szektoriális találkozókat szervezni, ahol a szalmabála építészetben rejlő társadalmi, gazdasági lehetőségeket szeretnénk bemutatni. Ezeken a találkozókon megismerkedünk magával a szalmabála építészettel, és elkezdjük összegyűjteni azokat a tudásokat és igényeket, amik egy-egy szektort érintenek.
Ezután következik a második lépés, ami szektorok közötti találkozókat jelent. Itt már azokat a finanszírozási, tervezési, kivitelezési lehetőségeket fogjuk ismertetni, amelyek hozzásegítenek mindenkit ahhoz, hogy gyakorlati szinten is előre tudjon lépni a saját feladatai, céljai megvalósításában.
10:00 – 10:15 Köszöntő – Zalatnay László, Energia és Környezet Alapítvány elnök
10:15 – 10:45 Szalmabála-építészet dióhéjban – Medgyasszay Péter építész
10:45 – 11:15 A szalmabála-építészet társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi összefüggései – Zalatnay László, Energia és Környezet Alapítvány elnök
11:15 – 11:30 Szünet
11:30 – 13:00 Facilitált beszélgetés a résztvevőkkel az együttműködési lehetőségekről
13:00 Szendvicsebéd