Az Energia és Környezet Alapítvány egy olyan társadalmi, gazdasági együttműködési programot kezdeményez, ami környezettudatos választ keres több társadalmi problémára.

A szalmabála építészet alkalmas lehet arra, hogy kezelje a szegénységet, mély szegénységet. A fiatalok életkezdési, családalapítási lehetőségeit is javítja, ha olyan lakásokban kezdhetnek hozzá a családalapításhoz, aminek minimális rezsije van. Mivel munkaigényes építészeti megoldás, és alapvetően helyi anyagokra támaszkodik, ezért a munkanélküliség felszámolásában, és a helyi gazdaság megerősítésében is lehet szerepe. Egy olyan építészeti megoldás, amely alkalmazása képes az egyre szigorodó építésügyi elvárásoknak megfelelni. Lásd: az EU 2020-tól való közel nulla energiás épületszabályzását. A szalmabála építészet egy igen jó módszer a környezettudatosság megvalósítására is, hiszen mind az alapanyag gyártás, mind az építkezés, az épületek üzemeltetése, és a későbbi megsemmisítése rendkívül alacsony energiaköltségekkel, és olyan hulladék képződéssel jár, ami gond nélkül újrahasznosítható, vagy a természet biogeokémiai ciklusaiba vissza juttatható.

A szalmabála építészet több társadalmi szereplő számára is megoldást jelenthet a saját problémái megoldására. Ezt úgy érhetjük el, hogy összehangoljuk a tudásainkat, képességeinket. Ha ez megtörténik, akkor képesek lehetünk új finanszírozási technikákat is kialakítani, amelyekkel a mostani pénznélküliségből eredő kötöttségeket lehet feloldani.

Azon kezdtünk el gondolkodni, hogy miképpen lehet a szalmabála építészetet elterjeszteni? Milyen gazdasági, társadalmi folyamatok, együttműködések szükségesek ehhez? Az is látjuk, hogy a különböző társadalmi szereplők eltérő problémákkal szembesülnek és eltérő lehetőségekkel is rendelkeznek. Az építésügy, illetve az ezzel összefüggő ügyek sokféle szakmát, szervezetet és társadalmi csoportot érintenek: Építészek, kivitelezők, műszaki ellenőrök, engedélyező hatóság, önkormányzatok, szociális szervezetek, környezetvédelmi szervezetek, finanszírozással foglalkozó szervezetek.

Ezen eltérő szereplők eltérő szeletét látják az építésügynek. Van aki a tervezéssel, kivitelezéssel foglalkozik. Van aki lakhatási problémát szeretne megoldani. Más szervezetek pedig a finanszírozással foglalkoznak, vagy éppen azzal, hogy miképpen lehetne csökkenteni a társadalmunk ökológiai láblenyomatát, miképpen lehet a jövő generációk számára lakható környezetet hagynunk?

Mindenki a saját ismeretei, és lehetőségeivel tud élni. Mindenki rendelkezik valamilyen szaktudással, amit ha megosztunk egymással, akkor az eddig lehetetlennek látszó feladatokat is meg lehet oldani.

A programunk lényege az, hogy az eltérő társadalmi szereplőket először egy asztalhoz ültessünk. Aztán elkezdjünk egy olyan közös gondolkodást, amiben mindenki számára kölcsönös előnyökön alapuló lehetőségek nyílnak meg.

A szalmabála építészet, vagy a tágabb értelemben vett ökoépítészet egy jó kiindulási alapja lehet ennek.

Magyarországon komoly mennyiségben keletkezik a szalmabála. Helyi építő anyag, ami a legtöbb település határából beszerezhető. A szalmabála építészet az elmúlt 20 évben világszerte komoly fejlődésen ment keresztül, aminek eredményeképpen kiforrott technológiák jöttek létre utólagos hőszigetelésre, falazatkitöltős vázas szerkezetű házak építésére, de vannak olyan épületek is, amelyekben a statikai szerepet is a szalmabálák viselik.

Sok településen nehéz értelmes munkát adni a közfoglalkoztatottak számára. Ugyanakkor a szalmabála építészet tipikusan az a terület, ami élőmunka igényes.

Hazánkban egyre több a magát etikusnak nevező bank, vagy olyan alternatív pénzügyi megoldások, mint a helyi pénzek, vagy más közösségi kezdeményezés.

A világban egyre komolyabb informatikai fejlesztések eredményeképpen új közösségi finanszírozási modellek működnek, és szervezik át a gazdaságot alapjainál fogva: pl: Airbnb, Uber, Oszkár, Yeloha. Ezek az un. sharing economy kezdeményezések azért érdekesek, mert új szemlélettel megoldhatatlannak tűnő feladatokat is képesek megszervezni.

A most induló kezdeményezésünkkel szeretnénk feltárni azokat a lehetőségeket, amelyek a szalmabála építészetet segítenek elterjeszteni. Minden szereplőnél van egy-egy szelete annak a tudáshalmaznak, amit együttesen működtetve megoldható sok mai feladatunk. Ugyanígy eltérő erőforrásokkal is rendelkeznek a szereplők. Ahogy mindenkinek vannak megoldandó feladatai is, amiben talán egyedül érzi magát.

Az általunk felállított folyamatot két lépésben terveztük megvalósítani. Novemberben szeretnénk szektoriális találkozókat szervezni, ahol a szalmabála építészetben rejlő társadalmi, gazdasági lehetőségeket szeretnénk bemutatni. Ezeken a találkozókon megismerkedünk magával a szalmabála építészettel, és elkezdjük összegyűjteni azokat a tudásokat és igényeket, amik egy-egy szektort érintenek.

Ezután következik a második lépés, ami szektorok közötti találkozókat jelent. Itt már azokat a finanszírozási, tervezési, kivitelezési lehetőségeket fogjuk ismertetni, amelyek hozzásegítenek mindenkit ahhoz, hogy gyakorlati szinten is előre tudjon lépni a saját feladatai, céljai megvalósításában.

Program

10:00 – 10:15 Köszöntő – Zalatnay László, Energia és Környezet Alapítvány elnök

10:15 – 10:45 Szalmabála-építészet dióhéjban – Medgyasszay Péter építész

10:45 – 11:15 A szalmabála-építészet társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi összefüggései – Zalatnay László, Energia és Környezet Alapítvány elnök

11:15 – 11:30 Szünet

11:30 – 13:00 Facilitált beszélgetés a résztvevőkkel az együttműködési lehetőségekről

13:00 Szendvicsebéd