Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek 25. Országos Találkozójának állásfoglalásai – 2015.04.26.

A Környezet-  és Természetvő Civil Szervezetek 25. Országos Találkozójának állásfoglalása a volt Budapest Vegyiművek Illatos úti telephelyén kialakult helyzetről

Az Országos Találkozó civil szervezetei határozatban szólítják fel a kormányt, hogy hozzon azonnali intézkedéseket a volt Budapest Vegyiművek Illatos úti telephelyén található áldatlan állapotok felszámolására.  Halasztást nem tűrő beavatkozásokra van szükség, hogy a telephelyen található veszélyes anyagok és veszélyes hulladékok tárolása megfeleljen az alapvető biztonsági követelményeknek. Mielőbb szükséges ezen veszélyes anyagok és hulladékok elszállítása és megsemmisítése. Rövid időn belül induljon újra a talajvíz és a talaj felhagyott kármentesítése. Különösen fontos megakadályozni, hogy a szennyezés ismét a lakóövezetek alá kerüljön.

Tokaj, 2015. április 26.

Állásfoglalás a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezéséről

1. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés (VGT-2) dokumentumainak közzététele jelentős késésben van. Kérjük, hogy a VGT-2 tervezetét, társadalmasításának stratégiáját és a valós részhatáridőket mielőbb hozzák nyilvánosságra. A hazai és nemzetközi jogszabályokban előírt 2015. decemberi véghatáridő betartása akkor lesz sikeres, ha van szándék, és – a szűk határidő ellenére – lehetőség az érdemi munkáról érkező vélemények összeállítására, a tervekbe való beépítésére.

2. A VGT-2 megalapozásához a tervben ismertessék a VGT-1 2010 óta folyó munkáinak összefoglalását és az eddigi eredményeket, valamint ismertessék a már megvalósult beruházásokban a vízvédelmi, természetvédelmi és környezetvédelmi szempontok érvényesülését.

3. Az Árvíz irányelvhez kapcsolódó intézkedések tervezése és végrehajtása során vegyék figyelembe a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000-es hullámtéri területeken a természetvédelmi szempontokat. Csak ezáltal látjuk biztosíthatónak, hogy Magyarország vízparti élőhelyei ne kerüljenek veszélybe.

4. Az Árvíz irányelv és a Víz keretirányelv végrehajtását hangolják össze, mind a tervezés, mind a kivitelezés időszakában. Meg kell őrizni a vizet a tájban, és a természetes vízjárásnak megfelelő területhasználatokat szükséges kialakítani, javítani szükséges folyóink környezetében a vízhiányhoz és a víztöbblethez való alkalmazkodóképességet mind a vizes élőhelyeken, mind a társadalom által gazdálkodásra használt területeken, és csökkenteni kell ezek sérülékenységét,

NEM A SZABADKERESKEDELMI EGYEZMÉNYEKRE EU-USA (TTIP) ÉS EU-KANADA (CETA)

A Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek 25. Országos Találkozójának szervezetei egységesen elítéljük a tervezett Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerséget (Transatlantic Trade and Investment Partnership – TTIP), valamint az EU és Kanada közötti, véglegesítés alatt álló és már csak ratifikálásra váró szabadkereskedelmi egyezményt (CETA). Véleményünk szerint a TTIP és a CETA megvalósulása esetén súlyosan sérülnének mind az alapvető demokratikus jogok, mind az állampolgárokat és a környezetet védő törvények:

I. A tárgyalások titkossága: A tárgyalások a nyilvánosság kizárásával, zárt ajtók mögött zajlanak, miközben a multinacionális cégek szabad bejártást kapnak. Bár az átláthatóság hiánya elleni tiltakozások hatására az Európai Bizottság saját álláspontjának anyagai közül néhányat nyilvánosságra hozott, a TTIP tárgyalások lényegi dokumentumai továbbra sem nyilvánosak, mindez akadályozza a valós demokratikus kontrollt.

II. Antidemokratikus elemek: A TTIP és a CETA része lehet a befektető-állam vitarendezési mechanizmus (Investor-state dispute settlement – ISDS), amelynek keretében a vállalatok az „elmaradó profit” „elmaradó profit” miatt ún. választott bíróságok elé vihetnék és kártérítésre kötelezhetnék az államokat, továbbá kényszeríthetnék őket, hogy a saját demokratikus úton létrehozott törvényeiket vagy alkotmányukat a vállalatok érdekeinek megfelelően módosítsák.

III. Vállalatok egyoldalú érdekérvényesítése: A TTIP-nek és a CETA-nak is a „kereskedelmet korlátozó akadályok” felszámolása érdekében az egyik legfontosabb eleme az ún. „szabályozási koherencia” megteremtése, azaz az egyes témákban egységesítenék a szigorúbb és a kevésbé szigorú szabályokat. Mindez a kiszivárgott elemek alapján a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy a résztvevő országok mindegyikében az enyhébb szabályozás fog érvénybe lépni.

Ha a TTIP és a CETA úgy kerül megvalósulásra, hogy a fent felsorolt problémák fennállnak, akkor az alábbi következményekre számíthatunk:

1. A vállalatok egy szintre kerülnek az államokkal, szakítva azzal az elvvel, miszerint az államok szabályozzák a gazdaságot – ezzel jelentősen csökkenne demokratikus kontroll a vállalatok fölött.

2. A kereskedelmi érdekek előtérbe helyezése kockáztatja az élelmiszerbiztonságot.

3. A jogharmonizáció és az ISDS következményeként veszélybe kerülne hazánk génmódosítás-mentessége. Az elővigyázatosság elvének elvetésével, gyengülésével számos, eddig nem engedélyezett élelmiszer kerülhet a tányérunkra.

4. Nem tudhatjuk biztonságban az internet szabadságát, mert sem az internet függetlensége, sem az adatvédelem nem biztosított, továbbá a nagyvállalatoknak lehetőségünk nyílik az internet egyoldalú korlátozásra.

5. Több független tanulmány szerint is több százezer munkahely megszűnésével kell számolnunk, az átlagkereset csökkenése mellett. Egy, az Európai Bizottság által közzétett hatástanulmány is elismeri, hogy jogosak azon aggodalmak, amely szerint a TTIP hatására munkahelyüket elvesztő emberek nem biztos, hogy fognak más állást találni.

6. A készülő egyezmények módot adnak a szerződés későbbi gyorsított, egyoldalú módosítására.

7. A multinacionális vállalatok jogkörének kiszélesedése a szakszervezetek jogainak gyengítését, tehát a dolgozói érdekérvényesítés további csökkenését vonná maga után.

8. A jogharmonizáció következtében további negatív hatások várhatók a környezetvédelem terén is a veszélyes, környezetkárosító technológiák elterjedése következtében.

9. Növekednének a társadalmi egyenlőtlenségek, mivel a GDP a nagyvállalatokhoz csoportosul át kiváltságaik következtében, ezzel szükségszerűen akadályozná a kisvállalatok fejlődését – hovatovább a versenyt is.

A felsoroltak alapján egyértelmű, hogy az Unió polgárainak létszükséglete a két megállapodás létrejöttének és hatályba lépésének megakadályozása. Felszólítjuk a döntéshozókat, hogy a lakosság érdekeinek figyelembevétele értelmében utasítsák el az EU és Kanada közötti megállapodás ratifikálását, valamint az EU-Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi tárgyalások folytatását!

TOKAJ, 2015. április 24.

Civilizált országokban megbecsülik az államigazgatást

A Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek 25. Országos Találkozójának résztvevői súlyos aggodalmukat fejezi ki amiatt, hogy a kormány szakmailag és létszámban jelentősen meggyengítette a környezet- és a természetvédelmi államigazgatási szerveket, szűkítette jogosítványaikat, csökkentette önállóságukat. Az elmúlt évek Magyarországon a nagy környezetvédelmi és egészségügyi botrányoktól voltak hangosak. Vörösiszap-katasztrófa, német szemétügy, erdőségek törvénytelen kivágása, a talajba szivárgó hatalmas mennyiségű mérgező anyag a budapesti vegyiművek telephelyén – csak néhány azok közül az események közül, amelyeket megfelelő hatósági ellenőrzés meg tudott volna előzni. A magyar társadalom jogkövetési kultúrája alacsony, a magyar állam pedig már korábban sem tett meg minden tőle telhetőt a jogszabályok érvényesítésére. Ebben a helyzetben a környezet- és természetvédelmi szervek további gyengítése különösen nagy felelőtlenség. Előre látható, hogy emiatt egyre több és egyre súlyosabb környezetbiztonsági botrány, illetve természetkárosítás fordul majd elő. Az ellenőrző szervek, hatóságok leépítését „a gazdasági versenyképesség javításával” szokták indokolni. A tisztességes magyar és külföldi vállalkozók – csakúgy, mint minden itt élő állampolgár – azonban nem lazaságot várnak el az állami szervektől, hanem gyors ügyintézést és szakszerűséget. Az ország hírnevét, versenyképességét éppen a csalások, botrányok veszélyeztetik. A bizalom elvesztése miatt megnehezülhet termékeink értékesítése, és elmaradhatnak a külföldi befektetők és a turisták is. A nemzetközi példák is azt bizonyítják, hogy az erős, hatékonyan működő környezet- és természetvédelmi állami szervek hozzájárulnak a gazdasági versenyképesség javításához.

Tokaj, 2015. április 26.

Teremtésvédelem, környezeti és társadalmi igazságosság szekció állásfoglalás

A hitüket gyakorló környezetvédők örülnek, hogy ezen a Zöld OT-n már ilyen komoly figyelmet kapott a teremtésvédelem. A környezeti-, gazdasági-, társadalmi problémák morális alapok nélkül nem kezelhetők. Kihasználva az egyházaink közösségeinek hálózatát és a tanításaiban már megtalálható környezettudatos megnyilatkozásokat, továbbra is aktívan dolgozunk azon, hogy a környezetvédelem ügye minél hatékonyabban haladjon előre.

Tegyen többet Magyarország a közlekedési széndioxid-kibocsátás csökkentéséért!

A Környezet-és Természetvédő Civil Szervezetek XXV. Országos Találkozójának állásfoglalása

Ahhoz, hogy a Föld elkerülje a fenyegető éghajlati katasztrófát, egyre sürgetőbb a széndioxid-kibocsátás erőteljes csökkentése. Az Európai Unió közössége ezért vállalta, hogy a területén 2030-ig az 1990. évinek 40 százalékára csökkenti az éves kibocsátást. Voltak korábbi erőfeszítések, a kibocsátás már eddig is jelentősen csökkent. De a három legnagyobb kibocsátó – a háztartások, az energiaszektor és a közlekedés – közül a harmadik, a közlekedés 2012-ben az 1990. évinek 114 százalékát, 893 millió tonna széndioxid-egyenértékű üvegházhatású gázt bocsátott ki. Látszik, hogy ahhoz, hogy a 2030-as célok teljesüljenek, a közlekedésben sem odázhatók el a változások. Ezért, és azért, hogy érdemben csökkenjen hazánk kőolajimportja, az Országos Találkozón részt vevő szervezetek sürgetik Magyarország Kormányát, hogy hozza meg a következő intézkedéseket:

1. Találja meg a módját a magyarországi autóállomány roncsimport megfékezésének. Ne Magyarország legyen Európa autóroncs-temetője!
2. Támogassa az Európai Tanácsban azon intézkedések mielőbbi bevezetését, amelyek révén a következő években csökkenhet az Európában forgalomba hozott új autók használat közbeni fogyasztása!
3. Akadályozza meg a közúti közlekedés bevonását a széndioxid-kibocsátási kvótarendszerbe!
4. Segítse elő a közúti közlekedés villamosítását: a. az autóbuszok beszerzése és üzemeltetése terén biztosítson előnyt a villanybuszoknak, b. korlátozza a különösen szennyező robbanómotoros kétkerekű járművek közlekedését, és ösztönözze az elektromos kétkerekűek elterjesztését, c. megfelelő szabályozással mozdítsa elő az országos gyorstöltőállomás-hálózat kiépítését, d. fokozatosan terjessze el a villanyautók használatát az állami és önkormányzati szerveknél.
5. Gyorsítsa föl a magyarországi nagy forgalmú vasútvonalak és csatlakozó elővárosi vonalak villamosítását!
6. Tegye vonzóvá a vasúti személyszállítást – a regionális hálózaton is!
7. Alakítsa úgy a szabályozókat és a díjazásokat (pályadíj, autópályahasználati díj), hogy a távolsági szállításban a jelenleginél gazdaságosabbá váljon a vasúti szállítás! Növelje többszörösére az egyvagonos vasúti szállítmányok mennyiségét!
8. Korlátozza az erősen környezetszennyező robbanómotoros munkagépek használatát lakott területeken!
9. Készítsen ütemtervet a közúthasználati díj kiterjesztésére minden közútra (a településeken belüliekre is) és minden gépjárműre, és tartson róla Nemzeti Konzultációt!
10. Vonjon meg minden közvetlen és közvetett állami támogatást a légi személy- és teherszállítástól, beleértve a közforgalmú és magán repülőtereket is!
11. Vessen ki adót a repülőjegyekre!
12. Hozzanak hatékony intézkedéseket a gyalogos közlekedés biztonságossá és kellemessé tétele érdekében.
13. Vezessék be a közlekedésben az erősebb járművel közlekedő objektív felelősségét!

Tokaj, 2015. április 26.

Zaj – Rezgés Szekció Állásfoglalás

Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek 25. Országos Találkozója
Tokaj – 2015.

Bevezető:

Körülötünk a világ egyre hangosabb lett. Noha korábban se volt zajtalan és nem is lesz soha, de talán ekkora lármát, mint amilyen manapság körülvesz bennünket, csak a háborúból ismerjük. Az egyre gyorsuló világunknak még soha nem volt ily nagy szüksége a csendre, mint jelen korunkban. Sokféleképpen közelítették meg a zaj illetve csend témakörét, műszaki, természettudományi, orvostudományi, társadalomtudományi oldalról és még sorolhatnánk. Hiába történtek ezek a nagyobb erőfeszítések, sajnos eddig nem történt igazán áttörés a csendvédelem terén, pedig majdnem mindannyian tudjuk, hogy a zaj-probléma enyhítése fontos és sürgős életminőségi kérdés. Elsősorban a szükségtelen és a túlzott zaj és az ebből fakadó stresszhatás zavar minket. Egyelőre még az a tendencia uralkodik nálunk és máshol is, hogy mi ezt a legégetőbb problémát nem kezeljük a súlyának megfelelően. Talán nem vagyunk hajlandók szembenézni a valósággal! Közben majdnem mindannyian tudjuk, hogy csakis közös összefogással érhetünk el javulást, csak így sikerülhet a régóta várt áttörés. A fenntartható fejlődés és egy csendesebb világ létrehozása minden eddiginél hatékonyabb összefogást, valódi együttműködést követel. Ennek érdekében fogalmaztuk meg a következő javaslatokat és konkrét követeléseket, hogy így céljaink megvalósításában állásfoglalálásunk révén végre előre lépjünk. A zajszennyezés altál erintett területeket általában az alábbi főcsoportokba szokták sorolni.

A Közlekedés
B Építő- és épület felújítási ipar
C Szórakoztató ipar
D Szomszédsági zajkeltés
E Figyelemkeltő riasztások (lakás, auto, rendőr, mentő- tüzoltó- polgári védelem stb.)

Magyarorsszágon szinte minden felsorolt térületen nagyon súlyos problémák vannak jelen. A nemzetközi összehasonlitásban is rosszul állunk a zajszenneyődés tetkintetében, ezen feltétlenül változtatni illtve javitani kell. Sok esetben túlsagáson elnézőek, vagy túlságosan megendedőek vagyunk a közvetlen vagy közvetett “zaj szennyezőkkel” “szemben. A mi fővárosunk Budapest, sajnos Europa egyik legszennyezetebb városa…

Javaslataink a következők:

1. Feltétlenül szükség van egy csendvédelmi bizottság létrehozására a Zöld Mozgalmon belül
2. A Ombudsman szerepének, jogkörének a megerősítése, és hatékonyább fellépés sürgetése
3. Zöldhatóság megerősítése, Zaj “ kommandó “ létrehozása.
4. A Magyar Parlament vegye napirendre a zaj- és rezgésszennyezés kérdését. Terjesszen elő megfelelő törvényjavaslatot, szakpolitikusok bevonásával.
5. Ne csak szmog riadó legyen, hanem legyenek zajszintre figyelmeztető jelzések is.
6. Az MTA akusztikai komplex bizottságát újra össze kellene hívni és újraszervezni.
7. A KRESZ- t át kellene írni. A gyalogosokra — mint a legsebezhetőbb láncszemre való tekintettel ­ — emberközpontúbbá tenni,
8. A zajvédelemmel foglalkozó civil szerevezetek támogatása és bevonása a döntésekbe. Zajcsökkéntésre és csendvédelemre irányuló pályázatok kiírása a civil szervezetek számára.
9. Javasoljuk, hogy a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. c. rendelet a 3. mellékletében, amely a közlekedési zajjal foglalkozik, csökkentsék az 55 dB éjszakai határértéket, minimum 5 dB-bel az éjszakai közlekedési zajra vonatkozóan (pl. Hollandiában 40 dB a határértek ). Ez az ejjeli határértek a nagyvárosi vegyes beépitési lakóterületre vonatkozik, Lásd 3. Melléklet.

Követeléseink az alábbiak:

– Minden motorkerékpár, beleértve a Moped, Mofa, Roboko, tehát 50 m3 alattin is legyen ellátva azonosítható rendszámtáblával. Annak érdekében, hogy a zajügybe is el lehessen járni. (pl. zajbírság).
– Mozgó kereskedelmi tevékenységet hangszoróval és a zajosan reklámozó járművek által okozott csendháborítás legyen betiltva (lásd pl. Family Frost)
– Az Erzsébet téri Óriás kerék Budapesten a Belvárosban a Fővárosi Önkormányzat
által erre a helyre kiadott működési engedély azonnali visszavonása
– A budapest belvárosában a nyári, a Hungaroringet reklámozó Forma 1 autoverseny végleges betiltása
– A városnéző turistabuszok (Sightseeing) ilyen módon gyakolt tevékenységének azonnali betiltása
– Szabadtéri rendezvények által kibocsájtott zajszint vagy utcai és közterűleti kihangositásnál a zajszinthatárérteket meg kell szabni. Ezt viszont ellenőrzni kell és a túlépéseket szanktionálni szükséges ( zajbirság )

E. Figyelemfelkeltő és polgári védelmi szirénahangok és egyéb riasztások

A kiemelten fontos, a megkülönböztetett jelzésű autók pl. mentő tűzoltó, rendőrség, autóinak, lakásoknak sziréna hangja, ne legyen sokkoló hatású, hanem kizárólag a figyelemfelhívás mértékig szükséges hangtartományba szorítsák vissza. A veszélyt jelző, a forgalomban előrehaladásukat elősegítő szirénázás helyettesítése, újratervezett szelídebb akusztikai logóval kellene megoldani. A polgári védelem és a katasztrófa védelem telepített riasztórendszereit túl hosszú ideig próbaüzemelik. Ez a hang a legrémisztőbb és legerősebb hangjelzések egyike, funkcióját tekintve betölti célját, de nem hisszük, hogy szükséges 10 percig a működést tesztelni.

A szirénahangok kérdését napirendre kellene venni, felkérni szakembereket, hogy tervezzenek és kivitelezzenek olyan sziréna hangokat, amelyek betöltik funkciójukat, de a fent leírt követelményeknek is megfelelnek.

F. Szekció ülés elfogadta és az alábbi kiegészitést tette. 

Követeljük, hogy a sportrepülőgépek, sárkányrepülők és drónok lakóházak és állattartó telepek fölötti repülésének megtiltása azonositó jellel való ellátása, amely a földről is jól olvasható. A zaj határértékek meghatározása és előirása.

Tokaj, 2015-04-25,  Zaj –Rezgés szekció

A KOMPOSZTÁLÁS JELENTŐSÉGÉNEK VISSZAÁLLÍTÁSA, ÚJBOLI MEGISMERTETÉSE

– Bármilyen furcsán hangzik is, Földünk „vékony, laza, termékeny takarója” tart el bennünket. Az emberi lét alapja, feltétele – a termőtalaj. Az emberiség léte alapjában véve tehát a földkéreg legfelső néhány deciméter vékony rétegétől függ. Védelme egyben az emberiség védelme!

– A korábbi helytelen szemléletek, és a nem megfelelően végzett talajgazdálkodás – miatt az emberek, a gazdák elhanyagolták, elfelejtették a komposztálást, a komposzthalmok eltűntek a földek mellől. A trágyakezelés, a komposztálás sokfelé ismeretlen fogalommá, fölösleges tevékenységgé minősült. A „műtrágyákkal” gondolták pótolni a talaj szerves anyag veszteségét, humusz tartalmát.

– A komposztkészítés majdnem egyidős a talajműveléssel. Már a rómaiak és a görögök is ismerték és alkalmazták. A komposzt szót a „compositus” latin eredetű szóból származtatják, ami azt jelenti, hogy „összetett”, ugyanis minél összetettebb a kiindulási anyag, tápanyagokban annál gazdagabb a komposzt minősége.

– A komposztálás egyszerűen megvalósítható és nem más, mint a gazdálkodás során keletkező biológiailag lebomló szerves hulladékban megtestesülő szerves anyagok visszajuttatása a természetben zajló körfolyamatba.

– Ha jól meggondoljuk a komposztálásnak több jelentősége is van:
segít a talaj természetes anyagának visszapótlásában, a talajszerkezet javításában,
elősegíti az egészségesebb, tápdúsabb termények termesztését,
megfelel az ideális hulladékgazdálkodási rendszer elveinek,
csökkenti a keletkezett hulladék mennyiségét, – és nem utolsó sorban
hozzájárul a környezettudatosabb szemléletmód formálásához is.

JAVASLAT

– A fentiek alapján – mivel az egészséges termőföld az emberiség létének alapja, a mezőgazdaság alapfeltétele -, kiemelten fontosnak tartom, a szerves anyag szegény, kizsákmányolt, elsavanyodott, így kation- és tápanyaghiányos talajaink javítását, a szerves anyag visszapótlást!!!

– Ennek érdekében, javasolt, sőt, lassan létfontosságú a komposztálás – ökológiai jelentőségének helyreállítása, újbóli megismertetése, oktatásának megszervezése, alkalmazásának, gyakorlatának fontosságához méltó visszaállítása!!!

– Hiszen – csak a gondozott, egészséges, szerves anyagban gazdag, jó termőképességű talaj biztosíthatja a belőle élő növények, állatok és a táplálkozási lánc végén lévő emberek egészségét, fejlődését.

Ajánlott irodalom:
MINDENNAPI KOMPOSZTÁLÁS
/Öko-Fórum Alapítvány, Budapest, 2001/
Összeállította: Balog Béla