Az Erdei Iskola Egyesület meghirdeti a Lehoczky János-díjat
Az Erdei Iskola Egyesület (EIE) az Erdei Iskola Program támogatásával 2005-ben megalapította a Lehoczky János-díjat. A díjat az erdei iskola mozgalom területén tevékenykedő, az erdei iskola mozgalom szereplői által elismert személy kapja, aki munkásságával sokat tett és tesz az ifjúság környezettudatosabb gondolkodásmódjának és magatartásának kialakulásához, hozzájárul az erdei iskolázás hagyományainak megőrzéséhez, fejlődéséhez, népszerűsítéséhez, és tapasztalatát, tudását megosztja, átadja embertársainak, ezáltal biztosítva a folytonosságot.
Éghajlatváltozás, fajok kihalása, városi légszennyezés, édesvízszűkösség – életünk minőségét rontó problémák. Szeretnéd jobban megérteni a társadalmi összefüggéseiket? Megalapozott tudás birtokában tennél ellenük?
Akkor érdemes jelentkezned az ELTE Társadalomtudományi Karára, a Humánökológia mesterszakra! Felkészült és elkötelezett tanároktól tanulhatsz egy családias hangulatú szakon. Az itt végzett diákok sikeresen helyezkedtek el az állami, a civil és az akadémiai szférában egyaránt.
Részletesebb információkért böngészd a szak honlapját: humanokologia.tatk.elte.hu
A szak bemutatkozó videóját itt nézheted meg:
2016. október 3. és október 9. között van az erdők hete.
Ezen a héten szervezzetek túrát az erdőbe, keressetek „lakásokat” az erdőben, ezeken a helyeken készítsetek képeket a túra alatt. Egy olyan képet is várunk, ahol ti is jól láthatóak vagytok.
Írjátok meg a túra időpontját, helyét (melyik település közelében, milyen területen jártatok) milyen „lakásokra” bukkantatok és a létszámot is! Bővebben …
Az Erdei iskola Egyesület 60 órás akkreditált képzést hirdet „Erdei iskoláról erdei iskolában – saját élmény alapú továbbképzés” címmel.
(Engedélyszám: OKM – 82/65/2012)
Várjuk azoknak a pedagógusoknak, óvónőknek, osztályfőnököknek, tanítóknak, erdei iskola oktatóknak, hitoktatóknak a jelentkezését, akik szeretnének megismerkedni az erdei iskolai nevelés fogalmával, módszereivel valamint pedagógiai jelentőségével oly módon, hogy a szükséges kompetenciákat a továbbképzés során saját élmények útján szerzik meg. Bővebben …
Civil szervezetek Orbán Viktor miniszterelnökhöz írt nyílt levélben kérik, hogy az uniós kormányfők jövő heti találkozóján Magyarország ne támogassa az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi tárgyalások (TTIP) ügyében az Európai Bizottságnak korábban adott felhatalmazás megerősítését. A Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet által kezdeményezett levelet több mint ötven civil szervezet írta alá, köztük a Professzorok Batthyány Köre, a Magyarországért Egyesület és az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége is.
Az utóbbi időben számos európai tagállam parlamentje, illetve kormányzati vezetője jelentette ki, hogy jelenlegi formájában nem támogatja a TTIP-t. Ezért az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szeretné elérni, hogy az Európai Unió kormányfői erősítsék meg a Bizottságnak az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi tárgyalások ügyében korábban adott felhatalmazásukat. A téma várhatóan napirendre kerül a kormányfők június 28-i találkozóján.
Tavaszi ülésszakának utolsó napján az Országgyűlés elfogadott egy határozatot, amelyben arra szólítja fel a Kormányt, hogy ne támogassa olyan szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttét, amely veszélyezteti a környezet- és egészségvédelem, az élelmiszerbiztonság, valamint az emberi jogi, illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintjét, továbbá antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmaz. Erre az országgyűlési határozatra hivatkozva több mint ötven civil szervezet nyílt levélben kéri Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy az EU tagállamok kormányfőinek június 28-i találkozóján Magyarország vonja vissza a Bizottság számára a TTIP tárgyalásokra adott felhatalmazását, és a jövőre vonatkozóan csak olyan mandátumot támogasson, amely egyértelműen megfelel az országgyűlési határozatban foglaltaknak, és kizárja a befektető-állam vitarendezési eljárások alkalmazását, beleértve a befektetési bírósági rendszert is.
A nyílt levélben ezen felül azt is kérik a civil szervezetek, hogy az EU-szintű egyeztetéseken a Kormány határozottan és következetesen képviselje azt az álláspontot, hogy a TTIP, valamint az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) ne léphessen hatályba addig, amíg az Európai Unió valamennyi tagállama nem ratifikálja ezen egyezményeket. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, a civil szervezetek azt kérik, hogy a Kormány vétózza meg az EU és Kanada közötti kereskedelmi egyezményt az Európai Tanácsban.
A nyílt levél azt is szorgalmazza, hogy a Kormány forduljon az Európai Bírósághoz, kikérve a Bíróság véleményét arra vonatkozóan, hogy a TTIP és a CETA részét képező befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS), illetve a helyette újabban javasolt Befektetési Bírósági Rendszer (ICS) összhangban van-e az európai uniós joggal.
A transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalások megkezdése óta kiszivárgott tárgyalási anyagokból, valamint az amerikai fél és egyes multinacionális cégek nyilatkozataiból világossá vált, hogy a készülő TTIP- egyezmény a jelenleg tervezett formájában alááshatja mindazokat a vívmányokat, amelyeket környezet- és egészségvédelem, az élelmiszerbiztonság, valamint a munka jogok terén elértünk az elmúlt évtizedekben. Ezenfelül az egyezmény azt is lehetővé tenné, hogy multinacionális cégek bepereljék azokat az országokat, amelyek állampolgáraik egészségének vagy a környezet védelmének érdekében meghoznak bizonyos jogszabályokat, intézkedéseket. Ez alááshatja hazánk szuverenitását, és veszélybe sodorhatja Magyarország Alaptörvényben rögzített génmódosítás-mentességét is.
Az 54 civil szervezet által aláírt nyílt levél megtalálható itt.
Az Orbán Viktornak küldött nyílt levelet aláíró szervezetek:
Greenpeace Magyarország
Magyar Természetvédők Szövetsége
Védegylet
Csatlakozó szervezetek:
Anonymous – Rendszerhiba Akciócsoport
ATTAC Magyarország Egyesület
„”Bihar” Kis-sárréti Civilek Társasága
BEKLEN a Nagykunsági Civil Társadalomért Alapítvány
Beretzk Péter Természetvédelmi Klub
Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület
CEEweb a Biológiai Sokféleségért
Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Dél-dunántúli Biokultúra Egyesület
E-misszió Egyesület
Éghajlatvédelmi Szövetség
Egyesült Villamosenergia-iIpari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége
Energia és Környezet Alapítvány
Fauna Alapítvány
Fenntarthatóság Felé Egyesület
GATE Zöld Klub Egyesület
Gyermekláncfű Kézműves, Oktatási és Környezetnevelési Egyesület
Herman Ottó Természetvédő Kör
Hidra Természetvédelmi és Ifjúsági Egyesület
Kalocsakörnyéki Környezetvédelmi Egyesület
Keresztúri Társas Kör
Keszthelyi Környezetvédő Egyesület
KÖRLÁNC Szegedi Munkacsoport
Környezeti Tervezési és Nevelési Hálózat
Közép-dunántúliu Biokultúra Egyesület
Közép-magyarországi Zöld Kör
Közösség az Önellátásért Civil Társaság
Levegő Munkacsoport
Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány
Magyar Biokultúra Szövetség
Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány
Magyarországért Egyesület
Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért Civil Társaság
Nők a Balatonért Egyesület
Nyugat-dunántúli Biokultúra Egyesület
Ökológiai Stúdió Alapítvány
Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért
Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület
Professzorok Batthyány Köre
Reflex Környezetvédő Egyesület
Serpentes Alapítvány
Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért
Ürömért Egyesület
Zöld Akció Egyesület
Zöld Dió Alapítvány
Zöld Kapcsolat Egyesület
Zöld Kör
Zöld Pók Alapítvány
Zöld Zala Természetvédő Egyesületet
Zölderő Környezetvédő és Szépítő Egyesület
Örömmel fogadta a szabadkereskedelmi egyezményekkel kapcsolatos országgyűlési határozatot a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet. A szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a határozat lényegében nemet mond a EU és Kanada közötti kereskedelmi egyezményre is, mert abban antidemokratikus befektetési bírósági rendszer szerepel. Ezért szorgalmazzák, hogy a kormány forduljon az Európai Bírósághoz annak megállapítására, hogy a befektetési bírósági rendszer összeegyeztethető-e az európai joggal.
Az Országgyűlés a mai napon elsöprő többséggel (178 igen, 5 tartózkodás, 2 nem ellenében) elfogadta azt a határozatot, amelynek tárgya az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásaival kapcsolatos követelményei. A határozat egyik fő eleme, hogy szorgalmazza azt, hogy a Kormány határozottan és következetesen képviselje azt az álláspontot, hogy az EU és az Egyesült Államok között készülő szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP), valamint az EU és Kanada közötti, már csak aláírásra váró kereskedelmi egyezmény (CETA) hatályba lépéséhez a tagállamok parlamentjének a jóváhagyása szükséges.
Fontos előrelépés a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezményeket övező, egyre erősödő vitában a mai országgyűlési határozat, ugyanis kimondja azt is, hogy a Kormány ne támogassa olyan szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttét, amely veszélyezteti a környezet- és egészségvédelem, az élelmiszerbiztonság, valamint az emberi jogi illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintjét, továbbá antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmaz – hangsúlyozta Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.
Mindez azt jelenti, hogy a Kormánynak nemet kell mondania az EU és Kanada közötti kereskedelmi egyezményre, a CETA-ra, ugyanis annak része az antidemokratikus befektetési bírósági rendszer, amely lehetővé tenné, hogy kanadai székhelyű cégek bepereljék hazánkat vagy más EU-tagállamot, továbbá a CETA veszélybe sodorná hazánk génmódosítás-mentességét is – emelte ki Újszászi Györgyi, a Védegylet főtitkára.
Miként az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával közösen szervezett múlt heti konferencián elhangzott elemzések is rávilágítottak, a TTIP-megállapodásba tervezett és a CETA részét is képező befektetési bírósági rendszer (ICS) nem egyeztethető össze az európai joggal. Ezért továbbra is szorgalmazzuk, hogy a Kormány forduljon az Európai Bírósághoz, kérve a Bíróságot, hogy tisztázza a befektetési bírósági rendszer (ICS) jogszerűségének kérdését az európai jog alapján – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programvezetője.
