LEGYÉL VÁLOGATÓS! – EGY KISTELEPÜLÉS SIKERTÖRTÉNETE
EGY JÓ ÜGY CIKKPÁLYÁZAT – II. HELYEZETT
Nézzünk szét a környezetünkben! Mennyi hulladék keletkezik körülöttünk naponta? Mennyi nyersanyagot használunk el? A számadatok megdöbbentőek, a Föld már nem bírja sokáig a rá nehezedő terhet. Az útszéleken szeméthegyek, a háztartásokban pazarlás – ez lenne a jövő felé vezető út? Zölderőfalván meghallották az emberek a bolygó segélykérő kiáltását. Kreatív kezdeményezésük, elszántságuk sikertörténet lett.
A közel 400 fős falu igazi ékszerdoboz: dombok és síkságok váltakoznak a közelben, romantikus csermely csörgedezik a határában, csiripelő madaraktól hangos az erdő. A település lakossága elöregedő, a fiatalok a városban kezdik meg szárnypróbálgatásaikat.
Zölderőfalva népességszám alapján aprófalunak számít, mégis beszippantotta a modernizáció és annak negatívumai. Nemcsak a fiatalok vándorolnak el, hanem a falusi emberek többsége is a városba jár dolgozni, autóval közlekednek mindenhova, elkényelmesedtek. Napjainkban már nem megtermelik, hanem megveszik a szükséges javakat, ez pedig több nyersanyag felhasználásával és több hulladékkal jár.
A lakosok mindennapi élete során is sok feleslegessé váló tárgy keletkezett. Elromlott háztartási gépek, műanyag és fém eszközök, rengeteg papír várta szomorú sorsát. A gépek a szeméttelepre kerültek, ahol nemcsak elcsúfították a természet idilli képét, hanem szennyezték is azt. A többi hulladék és a konyhai maradék egymással karöltve, vegyesen a szemetesbe jutott, ahonnan egy szemétszállító vitte végleges helyére. Ez már csak a múlt…
A településen ugyanis hulladékgyűjtő szigeteket építettek ki a közelmúltban, így a falusiak is lehetőséget kaptak, hogy a hulladékot szelektíven gyűjtsék. A konténerek rendeltetésszerű használatáról egy prezentáció során tájékoztatást kaptak.
Az előadás érintette a természet- és környezetszennyezést, amely egyre nagyobb veszélyt jelent a biodiverzitás megőrzése szempontjából is. Ez a prezentáció döbbentette rá a falu lakóit, hogy a környezetszennyezés és az egyre növekvő hulladékmennyiség mekkora problémát jelent. Zölderőfalva vezetősége egy közösségi gyűlésen elhatározta, hogy összefogással megoldást talál erre a negatív jelenségre.
A változtatáshoz elhatározás, akarat és kitartás kellett. Elsőként a háztartásokban keletkező hulladékot frakciókként elkülönítették és eljuttatták a szelektív gyűjtőszigetekre. A családoknak mára már természetes, hogy a műanyagot a sárga, a papírt a kék konténerbe dobják. Ahhoz, hogy a szelektálás hétköznapi rutin tevékenységgé váljon, motiválni kellett az embereket. Az idősebb lakosoknak idegenek voltak a hulladékgazdálkodás kifejezései és folyamatai, a fiatalok pedig restek voltak elsétálni a gyűjtőszigetekig. A vezetőség anyagi oldalról próbálta ösztökélni a közösséget: a konténerek mellé visszaváltót alakított ki, amelynek üzemeltetését egy helyi vállalkozóra bízta. A gondolat ösztönzőnek bizonyul, ugyanis az emberek a gyűjtőszigetre juttatott hulladékok után készpénzt kapnak. Természetesen nem nagy összegekről van szó, hiszen a falu irányító szerve sem tud sok pénzt elkülöníteni erre a célra. A megoldás működik, mert a keletkezett hulladékok anyagfajtánként a megfelelő konténerbe kerülnek, az emberek pedig jelképes összeghez jutnak. Ez a jövedelem az idősek nyugdíjának kiegészítéséhez, a fiatalok zsebpénzéhez járul hozzá.
A faluban kialakítottak egy központi komposztálót is, így a zöldhulladék új otthonra lelhet. A lakók ebbe a közös komposztládába elhelyezhetik a konyhájukban már fel nem használt növényi részeket, tojáshéjat, a kertben hasztalan, levágott füvet, stb. A keletkező komposztot a közterületeken lévő virágágyások növényei hálálják meg. A létrejövő humuszból azok is részesedhetnek, akik adtak hozzá komposztálható anyagot.
A gazdálkodók, konyhakerttel rendelkezők felismerték a zöld javak előnyeit. Az idővel komposzttá alakuló, biológiai úton újrahasznosítható másodnyersanyagok használata visszaszorítja a műtrágyákat és a növényvédő szereket. A mezőgazdaságban dolgozók ezzel a lépéssel a környezet védelméhez is hozzájárulnak.
A következő hulladékcsökkentési megoldás egy helybeli hölgynek köszönhető, aki évek óta foltvarrással foglalkozik. Az asszony nem csupán „kockás és retro” terítőket, ágytakarókat varr, hanem a mai fiataloknak tetsző, divatos táskákat, ékszertartókat, dekorációs kiegészítőket is. A nagy népszerűség és érdeklődés eredménye, hogy a faluban elindult egy foltvarró szakkör, a „Folt hátán folt”. A hölgyek hetente egy alkalommal összejönnek a kultúrházban, ahol az elhasználódott rongydarabokból ötletes használati tárgyakat kreálnak. Mostanában a farmer alapanyag a legkelendőbb, de a vásznak, bársonyok és egyéb textíliák is átalakulnak patchwork termékekké. A foltvarró délutánok új szabadidős elfoglaltsággá nőtték ki magukat és fontos közösségépítő szerepük is van.
A rongydarabok átalakításának sikere hívta életre a „Kreatív újragondolót”, amelyet egy helyi fiatal hölgy álmodott meg. Ez a szakkör olyan alapanyagokra épít, amelyek újrahasznosíthatóak. A foglalkozáson előkerül a pet palack, a papírguriga, a parafa, a régi újságpapír, a műanyag kupak, stb. Ezeket a faluközösség gyűjti és a kultúrházban leadja, de a betérő vendégek maguk is hozhatják a feldolgozásra váró tárgyakat. A szakkörnek köszönhetően még kevesebb hulladék kerül a gyűjtőszigetekre, hiszen sokan meglátják az ebben rejlő fantáziát és inkább átalakítják a kidobásra szánt „szemetet”.
A kézműves foglalkozások szombatonként látogathatóak, a gyerekeknek ugyanolyan élmény, mint a felnőtteknek. A délutánok alkalmával díszeket, játékokat készítenek a résztvevők, a kreativitásnak csak a fantázia szab határt. Vannak olyan foglalkozások, amikor egy témát dolgoznak fel a tagok és egységesen mindenki ugyanazt készíti, de olykor csak a nyersanyagot biztosítja a szervező és mindenki gyárthat képzelete szerint. A szakkör vezetője a nagy érdeklődés örömére egy verset is írt. Ez a néhány sor azóta a „Kreatív újragondoló” himnusza:
A pet palack szemétnek nem mondható,
a használata újragondolható.
Nézd csak a műanyagot – mi minden készülhet belőle?!
Szép színes pillangó, ékszerek, piros alma és körte.
A kupak sem hiábavaló,
játékként is felhasználható:
memória, színkereső, katicás-darazsas amőba,
színes kupakból van a malom társasjáték korongja.
A papírtörlő gurigája kiváló alapanyagnak mondható,
ebből számos állatfigura, fali dísz, tolltartó kreálható.
Ha elfogyott a finom bor, a parafa dugó sem marad árva,
bábuként, poháralátétek díszítőjeként lel új otthonára.
Érdemes megőrizni az illatos teafilter tasakot,
alkothatunk belőle karácsonyi csillagot.
Néhány vágást majd hajtást követően virág, páva, süni születik,
díszdoboza is lehet, aki ügyesen teatasak-origamizik.
Gyűjtsük hát a sok hasznos és kreatív ötletet,
varázsoljunk kinccsé minél több szemetet!
A szakkörösök elhatározták, hogy a kreatív újrahasznosítás témakörében pályázatokat is hirdetnek. Elsőként arra buzdították a lakosokat, hogy a felesleges tárgyakból készítsenek lakásdekorációt. A felhívásra meglepően sok ötletes elem érkezett, még a szomszédos településekről is adtak be pályázati anyagot. A legkreatívabb, legmodernebb pályázati termékekből a kultúrházban kiállítást is rendeztek. Jelenleg egy versíró pályázat zajlik, melyre nemcsak az újrahasznosított anyagokból készült tárgyakat, hanem az amatőr költők alkotásait is várják. A kiírás az előző tenderre épül, s a következőket foglalja magában: „Ne hagyd, hogy a körülöttünk lévő, feleslegesnek tűnő „szemét” a konténerben végezze! Lásd meg a hulladékokban rejlő kreatív lehetőséget! Készíts egyszerű, hétköznapi használati tárgyakból dekorációs elemeket, játékokat! Ne csak alkoss, foglald is rímbe az ötleteidet! A verseddel hívd fel a figyelmet az újrahasznosítás fontosságára, törekedj arra, hogy a gyermekek játszva tanuljanak!”
A szervezők bíznak benne, hogy az előzőhöz hasonlóan ez a pályázat is sokakat vonz és május végéig számos vers fog születni. A legjobb rímpárokat egy felolvasó esten ismerhetik meg az érdeklődők.
A településen létrejött egy önkéntesekből álló csapat, amelynek tagjai azt vállalták, hogy havonta egyszer szemétgyűjtést szerveznek. A „Szemétkommandó” a hirdetőtáblákon közzéteszi a szemétgyűjtés időpontját és menetét – ehhez bárki csatlakozhat. A tagok a felszerelést biztosítják, a munkafolyamatot ellenőrzik. A lelkes önkéntesek a kihelyezett szemeteseket folyamatosan ürítik; a falu utcáit, a környéken lévő turistautakat, tanösvényeket, látnivalók környékét megtisztítják. A résztvevők oklevelet és egy kitűzőt kapnak a segítségért cserébe, valamint az akció alatt szendvicset és egy kis frissítőt biztosítanak a számukra. Az ötlet sikeres, hiszen a helység iskoláskorú gyermekei sokszor bekapcsolódnak ebbe a nemes programba. Részükre a szemétgyűjtés útvonalán ismeretterjesztés is történik: egy-egy alkalommal a hulladékgazdálkodás területén dolgozó önkéntes munkatárs terepi „oktatást” is tart a tanulóknak. A diákok informálódnak a hulladékfajtákról és a szemétgyűjtés során megtapasztalhatják a környezetre gyakorolt negatív hatásait is.
Zölderőfalva a nyersanyagok ésszerű felhasználásában is élen jár. A vezetőség egy pályázat elnyerésével napkollektorokat vásárolt, amelyeket az iskola tetőszerkezetébe építettek be. Az elnyert összegből szélkereket is elhelyeztek a település határában, ezzel is szeretnék még jobban hasznosítani a megújuló erőforrásokat.
A csapadékvizet minden háztartásban felfogják, ehhez az önkormányzat csapadékgyűjtő tartályokat bocsátott a családok rendelkezésére. Ezt a vizet elsősorban a növények öntözésekor hasznosítják. A település tervezi egy olyan rendszer kiépítését, amellyel megoldható lenne az illemhelyek csapadékvízzel történő öblítése is.
A település az „Egy este áram nélkül” elnevezésű, közösségépítő programjával is eredményeket ért el. A falu lakói minden hónapban szerveznek egy napot, amikor a kultúrházban találkozót tartanak. Ennek a programnak a célja, hogy csökkenjen a villamos áram fogyasztása. Ez az este arra is jó alkalom, hogy ápolják a falusiak a meglévő kapcsolatokat vagy éppen újakat alakítsanak ki. Az adott hónap kijelölt estéjén a lakók nem televízióznak, számítógépeznek, stb., hanem a kultúrházban kapcsolódnak ki. A teremben gyertyafény szolgáltat világosságot, emellett a falu ügyeiről értekeznek az emberek. Nyári időszakban tábortűz helyettesíti a gyertyát, a jókedvet pedig a közös szalonnasütés, zenélés, táncolás biztosítja. A „spórolós” estéken felelevenítik a régi idők emlékeit, szokásait; az idősek nosztalgiáznak, a fiatalok tanulnak. Ez a néhány óra tökéletes arra, hogy a lakosok megfeledkezzenek a problémáikról – jól érzik magukat, s közben a villamos áram fogyasztását is csökkentik. A lakóknak tetszik, hogy havonta egyszer összeköthetik a kellemest a hasznossal.
Az előző kezdeményezés hívta életre az „Autóstop” akciót. Ezzel a programmal ahhoz szeretnének hozzájárulni a rendezők, hogy vasárnap ne kerüljenek elő az autók, hanem az emberek a pihenőnapjukat töltsék a szabadban. A családoknak túrázási lehetőséget biztosítanak, a szervezett bakancsos vagy kerékpáros kirándulások során a környék látnivalóit, erdeit, annak élővilágát ismerhetik meg a természetbe vágyók.
A kirándulást lebonyolítók célkitűzése, hogy az emberek élményekkel gazdagodva, környezetbarát módon töltsék el a hétvégéjüket. Ne az legyen a pihenés, hogy a családok otthon, a televízió előtt rágcsálnivalót fogyasztanak vagy beülnek az autóba és elmennek shoppingolni – ehelyett menjenek a szabadba és élvezzék a természet nyújtotta lehetőségeket. A meghirdetés óta háromszor szerveződött kirándulás, mindegyikre voltak jelentkezők és úgy tűnik, hogy népszerűek ezek a hétvégi programok. A felnőttek is kikapcsolódnak, a gyerekek pedig környezeti nevelésben vesznek részt.
Zölderőfalva kezdeményezései mára úttörőnek bizonyulnak a térségben. A falu rövid idő alatt látványos eredményeket ért el, egyik ötletet követi a másik, egyik kreatív megoldás szüli a következőt. A vezetőség elmondása szerint a lakosok mára már terveznek a település környezetvédelmi programjaival, a mindennapjaik részévé vált a hulladékcsökkentésre való törekvés, az újrahasznosítás, a természet- és környezetvédelem.
A szomszédos községeknek példát mutatott Zölderőfalva, ezért egyre többen keresik fel a falut kapcsolatépítési szándékkal. A sikereket látva a környező települések együttműködést ajánlanak. A falu vezetősége örömmel veszi a megkereséseket, közös programokat szervez a környékbeliekkel. A rendezvények nem csupán a település határain belül kerülnek megrendezésre, hanem átlépik azokat.
A kitelepülések, meghívások életre hívták Zölderőfalva környezetvédelmi akciócsapatát. Az „ÖKO Hősök” csoport természetvédelmi szakemberből, pedagógusból, erdészből, hulladékgazdálkodási technológusból, geográfusból és a turisztikában is járatos tagokból tevődik össze. Az alapítók önkéntes alapon szerveződtek, tevékenységüket a hivatásuk iránti szeretet, a Föld tehermentesítése és az emberek környezettudatosságra való tanítása élteti. A tagok sokszínűsége mind a munkában, mind a kapcsolatépítésben segíti a csapatot. A munkahelyi és személyes ismeretségek által mára sokrétű partneri együttműködéseket sikerült kialakítaniuk. Létrehoztak egy alapítványt, ennek segítségével tudják finanszírozni a programokat. Az adók 1 %-ából bejövő jövedelmet is az elgondolások megvalósítására fordítják. A pályázati lehetőségeket figyelemmel kísérik, a kínálkozó alkalmakat igyekeznek kihasználni. Az állami és európai uniós támogatásokból már számos rendezvényüket sikerült fedezni.
Ez az akciócsapat összefogja, koordinálja és felügyeli a település kisebb, környezetvédelemmel kapcsolatos terveit és megoldásait. Az elnyert összegekből anyagilag támogatja a „Folt hátán folt” patchwork szakkört és a „Kreatív újragondoló” foglalkozást, segíti a marketingtevékenységüket. A csoport a „Szemétkommandó” felszereléseit beszerzi, a közösségi programok szervezésében aktívan részt vállal.
A kezdetleges megoldások összefogással kinőtték magukat. Az „ÖKO Hősök” mernek nagyot álmodni és egy nagyszabású környezetvédelmi akciónapot rendeznek. A program nyáron valósulhat meg, ehhez még anyagi és szponzori támogatást gyűjtenek. A csapat azt tervezi, hogy országos szinten meghirdetik a rendezvényt, egyfajta „Hulladékfesztivált” kívánnak lebonyolítani. Céljuk, hogy a településre látogatók megismerjék azokat a megoldásokat, amelyeket a falusiak találtak ki a meglévő környezeti problémákra. Az aprófalu jól működő foglalkozásait, eredményeit mutatják be az érdeklődőknek. Az esemény a falu több helyszínén zajlik majd, egy időben több programrész is elérhető lesz. A hétvégén előadások, workshopok, kreatív műhelyek, csapatépítő foglalkozások váltják egymást. A kirándulni vágyók túrázhatnak, ami terepi ügyességi vetélkedővel egészül ki. A nyitott szakköröket bárki meglátogathatja, kedve szerint csatlakozhat az alkotók táborához. A Kincskereső piacon tulajdonképpen egy cserebere fog történni. Színes kupakokat, parafa dugókat, használt CD lemezeket, rongydarabokat, stb. várnak a szervezők – olyan tárgyakat, amelyek másnak már feleslegesek. Ha a „kincsek” nem találnak gazdára, fel lehet ajánlani Zölderőfalva számára, hiszen a kézműves tevékenységeik alapja nagyrészt újrahasznosítható anyagokból áll. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a kultúrház mindenki megunt tárgyainak lomtárává alakul – kizárólag azokat az alapanyagokat fogadják el, amelyeket a szakkörök alkalmával hasznosítani tudnak.
A Hulladékfesztiválra mindenkit szeretettel várnak az ÖKO Hősök, akik garantálják, hogy a családok apraja-nagyja talál elfoglaltságot és számára érdekes, izgalmas programot.
Zölderőfalva vezetősége, az akciócsapat tagjai, a falu lakói ugyanolyan lelkesedéssel tekintenek a jövőbe, bíznak benne, hogy a kisemberek egyszerű módon megvalósítható megoldásai is segítenek a természet megóvásában. A falusiak azt vallják, hogy egységben az erő – reménykednek, hogy kitartással, összefogással sikerül egy olyan példát mutatniuk, amely egyszer jó gyakorlattá növi ki magát. Arra törekszenek, hogy egy olyan működőképes és elismert szolgáltatást hozzanak létre, amely innovatív, fenntartható és fejleszthető. A közösség egy emberként szólítja fel a honfitársakat: Gondolkodj, mérlegelj, cselekedj, amíg nem késő! Tegyél érte, hogy még az unokáid is lássák, hogy milyen szép a világ! Rajtad is múlik!
A település felismerte az egyre égetőbb problémát és elhatározta, hogy megoldja azt. A helybeliek tudják, hogy az összes terhet nem tudják levenni a Földanya válláról, de tesznek érte, hogy elviselhetőbb legyen a súly. Az eredmények, a sikerek, a visszajelzések motiválják őket, erőt adnak, hogy van értelme küzdeni. Nemes cél, szép példa, jó gyakorlat – egy sikertörténet kezdete.
Vajon mi a siker titka? Egy meglévő probléma felismerése? Elhatározás, hogy változtatni akarunk? Belátjuk, hogy összefogással könnyebben célt érünk? Motiváltak vagyunk, mert példát akarunk mutatni? Vajon látjuk-e egyáltalán a problémát? Készek vagyunk-e a természetvédelem javára lemondani a kényelmesebb létről? Érdemes-e példamutatónak lenni, értékel-e bennünket valaki? Megköszöni-e valaki a jótettet?
Megannyi kérdés, amely a mai rohanó, modern világban nagyon időszerű. Tegyük fel magunknak ezeket a kérdéseket! Rádöbbenünk, hogy nem igazán tűnt fel, hogy valami nincsen rendben. Éljük az életet, olyan természetes, hogy kielégíthetjük a szükségleteinket, minden elérhető. De mi lesz holnap, egy év múlva, tíz év múlva, száz év elteltével? A szükségletek jelen lesznek – és az, amiből kielégíthetjük azokat? Lesz-e tiszta levegő, ivóvíz, lesznek-e nyersanyagok? Lesz-e illatos virág, változatos állatvilág? Lesznek-e egészséges emberek? Egyáltalán lesz-e bolygó, amely biztosítja a létezést?
Tudjuk, ha most nem változtatunk, a jövő generációinak a sorsát is megbélyegezzük. Álljunk meg néha, csendesedjünk el! Lássuk meg a problémát és tegyünk ellene! Zölderőfalva példáját követve lássuk be, hogy nem a pazarlással, a fényűzéssel leszünk népszerűek, hiszen a jövőben ezt senki nem fogja értékelni. Legyünk azáltal közkedveltek, hogy védjük a környezetet! Hozzunk létre ebből divatirányzatot! S hogy kapunk-e érte köszönetet, elismerést? Ha lesz egy élhető, Föld nevű bolygó sok-sok év múlva is, amely megad mindent, amire szükségünk van; akkor azt mondjuk majd, megérte.
Írta: Sali Éva
Egy jó ügy cikkíró pályázat – II. helyezett
Az Egy jó ügy pályázat a Fitakata 2015-2016 projekt (Fiatalok, találkozások, kapcsolatok, tanulás a zöld civil szervezetek között, NCTA-2014-10889-E) keretében, az EGT / Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozásával valósul meg. Részletek: http://zoldcivil.