Delegáltak beszámolói

Koordinációs tanács beszámoló

Malatinszky Ákos

Az elmúlt évben az OKT több körben foglalkozott (és sommás véleményt fogalmazott meg) a környezet- és természetvédelmi hatósági rendszer átszervezésével, és ennek a civil szervezetek ügyféli jogállását is hátrányosan érintő vonatkozásaival kapcsolatban. A bős-nagymarosi (kormány-megbízotti szintű) tárgyalásokkal kapcsolatban kezdeményeztem hivatalos tájékoztatás kérését, a magyar álláspont megvitatását, és a téma iránt érdeklődő mozgalmárok becsatornázását. Az időszak egyik fő stratégiai tervezési anyaga a Kvassay Jenő Terv volt, amelyet sikerült már a koncepcionális fázisban tárgyalnunk (parázs vita övezte), a második körös megvitatásakor pedig több javaslatunk (legalább részbeni) beépülését is tapasztalhattuk. Az OKT-hez időnként kívülről is érkeznek megkeresések, levelek, amelyek megválaszolását a Főtitkár az elnökség tagjaival közösen vitatja meg, így a civil tagcsoport részéről ilyen jellegű feladatokat is elláttam (pl. az út menti fasorok, cserjések közmunkaprogram keretében történő ritkításával kapcsolatos megkeresés továbbítása, megválaszolása). A legutóbbi esemény az Erdőtörvény új koncepciójának OKT szakbizottság elé bekérése, megtárgyalása volt, ehhez külső szakértők szervezése, vélemények és javaslatok összegyűjtése a természetvédelmi szakma képviselőitől és a természetvédelmi biológia tudományának művelőitől.

Tóth Gábor

A CSEMETE Természet-és Környezetvédelmi Egyesület képviseletében én vettem részt a tanács ülésein, bár sajnos egyéb elfoglaltságaim miatt többször helyettesített Molnár Róbert és Bojtos Ferenc. Az ülések hangulat jó volt és a HUMUSZ Ház, mint helyszín
teljesen kielégítő. Sajnos nekem, mint Szegedről érkező a 10 órás kezdéshez is a 6:45-ös vonattal kell mennem, a kezdés a későbbiekben lehetne akár később is, mert a „korai kezdés” szerintem sokakat távol tart az ülésekről. A Tanács munkáját hasznosnak ítélem, de többen is
eljöhetnének, mert így sok döntésből kimaradnak és csak a webes felületről tudnak tájékozódni.

Üdvözlettel: Tóth Gábor
CSEMETE Természet-és Környezetvédelmi Egyesület

Éger Ákos

A 2015. évi OT választott a Koordinációs Tanács tagjának, ahol az első ülésen alelnöknek választott a KT. Egy ülés kivételével az összes ülésen részt vettem, és készítettem ezeken az üléseken az emlékeztetőket. Az évközi delegálások felügyeletét is elláttam.

Kálmán Nikoletta

Az OT 2015-ben választott a Koordinációs Tanács tagjai közé. Az üléseken minden esetben igyekeztem részt venni – ám párszor helyetteseket kellett magam helyett küldenem. Legjobb tudásom szerint igyekeztem támogatni a KT munkáját.

A KT ülésein rendszeresen részt vettem. A hozzászólásaim, a KT-vel kapcsolatos tevékenységeim a jegyzőkönyvekben olvashatók. A megbízásom a 2017-es OT-ig érvényes.

Körös-vidéki és Tiszán-túli Területi Vízgazdálkodási Tanács Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság
Környezet- és Természetvédő Szervezetek 26. Találkozója Őriszentpéter

Alulírott: Bujdosó Antal a Gyulai székhelyű Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért Civil Társaság vezetője illetve a szervezetem nevében a 2015-ös Tokaji Találkozó bízott meg, Delegált a következő szakai területi feladatok ellátására.

1. Körös-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság (Gyula).
2. Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság (Debrecen).

Mind két megbízatásom kettő évre szólt.
Mind két bizottságnál egy-egy alkalommal voltam meghívva. 

1. Körös-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság (Gyula).

Megválasztották a KTVT elnökét és alelnökét

A Körös-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács (KTVT) 2015. január 13-án tartotta ülését, igazgatóságunk nagytermében. Az ülésen a KTVT mind szervezeti, mind szakmai kérdésekkel is foglalkozott.
A szervezeti kérdések keretében megtörtént a KTVT elnökének és alelnökének megválasztása, valamint a módosított SzMSz elfogadása.
A KTVT elnökének Zalai Mihály urat, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökét, míg alelnöknek Dr. Csicsely Ilona, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselőjét választották meg.
A KTVT, az ülés további részében szakmai kérdéseket dolgozott fel. Ennek keretében először az árvízvédelmi és folyószabályozási, valamint vízrendezési és öntözési szakágazatok részéről, Kisházi Péter Konrád és Markó István osztályvezetők adtak tájékoztatást, igazgatóságunk 2014. évi ár- és belvízvédelmi őszi felkészülési szemléinek tapasztalatairól.
Ezt követően a Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve részéről Dr. Mucsi Gyula, megyei tisztifőorvos számolt be a 2014. évi felszíni fürdőhelyek kijelölésével és a szezon közbeni ellenőrzésével kapcsolatos feladatok teljesüléséről.
A szakmai tájékoztatók sorát Fazekas Zoltán osztályvezető (Alföldvíz Zrt.) és igazgatóságunk részéről Réti László, vízvédelmi és vízgyűjtő-gazdálkodási osztályvezető folytatta, melyben bemutatták a Nemzeti Szennyvízprogramhoz kapcsolódó beruházások állását.
Ez utóbbi kérdés napjainkban különösen nagy fontossággal bír, mivel Magyarország még a 2004. évben történt EU-s csatlakozás előtt, az Unió felé vállalta (25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról), hogy 2015. december 31-ig valamennyi 2000 lakos egyenértéknél nagyobb település esetében megoldja a keletkező szennyvizek összegyűjtését, és legalább biológiai fokozatú megtisztítását. Az ülésen elhangzottak szerint várható, hogy a működési területünkön – a lőkösházi szennyvízcsatorna hálózat bővítésének kivételével – a Nemzeti Szennyvízprogram a vállalt határidőre meg fog valósulni.
A KTVT ülésen – az „Egyéb aktuális kérdések” napirendi pont keretében – a 2015. év egy másik fontos feladataként került megjelölésre az EU Víz Keretirányelv keretében, a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának kérdése, mellyel kapcsolatban a KTVT-nek, illetve a KTVT Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottságának még konkrét véleményalkotó feladatai is lesznek.

2. Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság (Debrecen).

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv

A Berettyó alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervének munkálatait a TIKÖVIZIG koordinálja.
A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alatt működő területi hatáskörű központi költségvetési szerv.                                A TIKÖVIZIG működési területe magába foglalja teljes Hajdú-Bihar megyét, és a környező négy megye kisebb térségeit.

Az igazgatóság feladata a társadalom szolgálata, a vízgazdálkodási célok megvalósulásának biztosítása az államigazgatási eszközrendszer segítségével.
A térségfejlesztés szempontjából is kiemelt feladat a vízgazdálkodási koncepciók készítése, összehangolása. Gazdálkodik a felszíni és felszín alatti vízkészletekkel, végzi ezek térbeli, időbeli, mennyiségi és minőségi számbavételét és elosztását. Foglalkozik a területen folytatott vízgazdálkodási tevékenység – a vízkészlet gazdálkodás, vízrajz, vízkárelhárítás, környezeti és vízminőségi kárelhárítás, vízrendezés, vízhasznosítás, tószabályozás, vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás – összehangolásával.
Az állami főműveken ellátja, a térségünkben ezen kívül irányítja és összehangolja a vizek kártételei elleni védekezést. (Víz-kárelhárítás az ár- és belvizek, a vízminőségi károkozás, de az  aszálykár elleni védekezés is!) Az év egészében állandó feladatot jelent a 7000 négyzetkilométeres működési területen található 348 km hosszú árvízvédelmi töltés, az 1300 km hosszú belvíz, a 290 kilométeres térségi vízpótló, vízellátó csatornahálózat kezelése, működtetése, fejlesztése. A védelmi biztonságot 83 millió köbméteres árvízvédelmi szükségtározó,  90 m3/s-os beépített szivattyútelepi, 18 m3/s-os hordozható szivattyútelepi kapacitás, valamint 76 millió m3-es belvízvédelmi célú tározó térfogat biztosítja. (Hatalmas számok ezek, de az utóbbi “nedves” évek megmutatták, hogy milyen szükség van rájuk.)

Általános feladatain kívül kiemelten foglalkozik az önkormányzati kapcsolattartással a víziközművek s a helyi vízkárelhárítás területén is

Határvizi kapcsolatok
Államközi egyezmények alapján határvízi együttműködést folytat az igazgatóság Románia illetékes vízügyi szervezeteivel.

A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a határvizek védelme és fenntartható hasznosítása céljából folytatandó együttműködésről Budapesten, 2003. szeptember 15-én aláírt és 2004. május 17-én hatályba lépett Egyezmény és mellékleteit képező Szabályzatok

Aktív bevonás:

A már működő érdekegyeztető mechanizmusokra is építve a tervezői konzorcium és a felelős szakmai szervek a leginkább érintett érdekképviseleti és szakmai szervezetek, szövetségek képviselőit a VGT legfontosabb, koncepcionális kérdéseinek megvitatásába aktívan bevonták.
Szűkebb körű egyeztetéseket is szerveztek. Emellett az újonnan felálló Országos, Részvízgyűjtő és Területi Vízgazdálkodási Tanácsok vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési bizottságai szolgáltatják a VGT tervezés és megvalósítás során a társadalmi kontroll intézményesített keretét, a tervezés mélyebb befolyásolási lehetőségét.

Szakértői egyeztetések

Az országos háttéranyag megjelenésétől kezdve a véleményezés lezárásáig számos szóbeli és írásbeli, szakértői szintű egyeztetés zajlott le a tervezők és a leginkább érintett, valamint leginkább aktivizálódott szakmai, társadalmi és gazdasági csoportok képviselői közt (Magyar Hidrológiai Társaság, FVM, vízitársulatok, MAVÍZ, MERT, HALTERMOSZ, zöld civil szervezetek Egyeztető Fóruma stb.)

A Vízgazdálkodási tanácsok

Az újonnan létrehozott Országos, Részvízgyűjtő és Területi Vízgazdálkodási Tanácsok, illetve utóbbiak vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési bizottságai szolgáltatták a VGT tervezés és megvalósítás során a társadalmi kontroll intézményesített keretét.

Mindkét Területi Vízgazdálkodási Tanács Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottságnál a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2)

2009-ben elkészült Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve. A 6 éves tervezési ciklusnak megfelelően 2015. év végéig szükséges a vízügyi ágazatnak az első terv felülvizsgálatát elvégezni, melynek előkészítése során, 2014. novemberében készültek el a Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések című dokumentumok. Ezek az anyagok tartalmazzák a vízgyűjtők általános bemutatása mellett azon problémákat, melyek a felszíni és felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotára valamilyen módon hatással vannak és mértékükből adódóan valóban fontosnak, jelentősnek tekinthetők.

Mivel a hazai vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi alapját a 4 db részvízgyűjtő és a 42 db tervezési alegység képezi, a JVK-k is ezen területekre vonatkozóan készültek el. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság 2 alegység dokumentumainak elkészítésében érintett, melyek az alábbiak:

Berettyó
Hortobágy-Berettyó

Az összeállított dokumentumok vitaanyagok, melyek 6 hónapon keresztül, bármely érintett vagy érdeklődő részéről véleményezhetők. Az észrevételeiket 2015. május 30-ig küldhetik meg a vgt2@tivizig.hu e-mail címre.

A Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések fent hivatkozott dokumentumai megtalálhatók az Országos Vízügyi Főigazgatóság (www.ovf.hu) honlapján a Vízkészlet-gazdálkodás/ Jelentős Vízgazdálkodási Kérdéseink menüben, illetve a www.vizeink.hu honlapon is.

2015 évi tervfelülvizsgálat eredménye:

• 1 db országos terv
• 4 db részvízgyűjtő terv készítése
  • „a Kvassay Jenő terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata” című KEOP-7.9.0/12-2013-0007 projekt keretében tervezteti az Országos Vízügyi Főigazgatóság tervező vállalkozókkal
  • A vizigek a szakmai felülvizsgálatot adják

2015 évi terv-felülvizsgálat VIZIG feladatai:

• A VGT1 végrehajtásának értékelése
  • megvalósult intézkedések értékelése,a jó gyakorlatok bemutatása
  • elmaradt intézkedések okainak feltárása és javaslat az akadályozó tényező felszámolására
• A Központi szakértők (vállalkozó) által javasolt intézkedési változatok véleményezése, kiegészítése, egyeztetése
• A Központi szakértők által javasolt célkitűzések, mentességi indoklások véleményezése, kiegészítése, egyeztetése
• Az alegységi függelékbe kerülő, részletesen kidolgozandó intézkedés (ek) kiválasztása, tervezése
• Közreműködés az ÁKK-VGT harmonizációjában, a kapcsolódó hatás csökkentő intézkedések tervezésében

2015 évi tervezés elvárt eredménye:

• Részvízgyűjtő tervben, de víztestenkénti felülvizsgálata:
  • a jelenlegi állapotnak (monitoring eredmények alapján)
  • a besorolásoknak (természetes, erősen módosított, mesterséges)
  • a jó állapot, illetve potenciál elérhetőségének
  • a jó állapot elérési határidejének (2021-2027)
  • a tervezett intézkedéseknek
  • Illetve az intézkedések részletesebb, konkrétabb megfogalmazása az EU előírása alapján

2015 évi tervfelülvizsgálat feladatainak egy eleme, a Mai fórum aktualitása
A 2015-ös határidőre kitűzött intézkedések megvalósulásának és azok eredményeinek bemutatása, a jó gyakorlat bemutatása
A vízfolyások medrét érintő intézkedési csomag egy elemének, a DU3 intézkedésnek a megvalósulása 2015-ig a Hármas-Körös és a Sebes-Körös alsó víztest esetében
A DU3 intézkedés megkezdése a Kettős-Körös esetében (2015-2021 között terveztük megvalósítani)

A 2014-2020-as EU programozási időszak tervezéséhez és végrehajtásához szükséges az EU2020 Stratégia célkitűzéseit valamint a hazai gazdaságfejlesztést segítő Kvassay Jenő Terv (KJT) elkészítése. A KJT készítése szorosan kapcsolódik az Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) előírása szerinti Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatához (VGT2), amelyet Magyarországnak 2015. december 22-ig el kell készíteni. A tervek tartalmát minél szélesebb körben szeretnénk megismertetni és így megadni a lehetőséget a vélemények kialakítására, illetve az észrevételek figyelembevételére. Ezt a célt szolgálja a www.vizeink.hu honlap, mely folyamatosan bővülő tartalommal információkat, adatokat szolgáltat a tervezés különböző szakaszaiban elkészült anyagokról, a személyes konzultációs lehetőséget biztosító fórumok, előadások helyszíneiről, időpontjáról.

„A természeti erőforrások, különösen… a vízkészlet… a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.” [Magyarország Alaptörvénye 2011. április 25., P) cikk]

Bujdosó  Antal
Delegált

Kelt: Komádi  2016.03.15 

Beszámoló a Közép-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács üléseiről

2016. április 27. – Hajósy Adrienne – Nők a Balatonért Egyesület

A KDT TVT (ez a tanács névbetűje) 2015-ben nem tartott ülést, újjáalakulása 2016. május 4-én lesz. Most kaptam a meghívót, amely szerint a tanács tagjaként nem fogadnak, csak állandó meghívottként vehetek részt rajta.

Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program Monitoring Bizottság
Éger Ákos

2015. szeptember 9-én delegált a Koordinációs Tanács a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program Monitoring Bizottság tagjának. 2015. szeptember 10-én részt vettem az alakuló ülésen. Ezen javaslatomra a bizottság megszavazta, hogy az ügyrendbe kerüljön bele, hogy a bizottság megtárgyalja az Éves Fejlesztési Keretet, valamint a horizontális szempontokat sem fogadta el a bizottság. Kértem, hogy ezek kerüljenek részletesebben kidolgozásra. Végül a horizontális szempontokat később elektronikusan fogadtuk el. Az elektronikus szavazásokon is részt vettem, valamint véleményeztem a pályázati kiírásokat, melyeket a bizottság tagja emailben megkaptak. A javaslataim kb. harmadát beépítették valamilyen formában. Ezek közül a legfontosabb, hogy „Az operatív programok végrehajtásába a partnerek és a lakosság széles körű bevonása” kiírásba bekerült a partnerség támogatásának lehetősége, melyet a kiírás eredetileg nem tartalmazott. Ezzel kapcsolatban már jóval a kiírás megjelenése előtt megküldtük konstrukciós javaslatunkat és a véleményünk megerősítése érdekében civil monitoring bizottsági tagoktól támogató aláírásokat gyűjtöttünk. Több mint 20 civil tag támogatta javaslatunkat más bizottságokból is.
Az ülésről szóló beszámolómat, a véleményezhető pályázati kiírásokat a tájékoztató listára megküldtem. Aki kiérte, annak a kiírások tervezeteit megküldtem.

NÖVÉNYVÉDELMI BIZOTTSÁG
Simon Gergő

A Növényvédelmi Bizottság tagja civil oldalról jogszabályban van szabályozva, a Greenpeace Magyarország Egyesület képviseli a zöld oldalt. Az OT Simon Gergely számára adott felhatalmazást, hogy a Környezetvédő Civil Szervezeteket képviselje a Bizottságban. A gyakorlatban témáktól függően Simon Gergely mellett Tömöri Balázs is többször részt vett a Bizottság munkájában. Kiemelt téma volt számunkra az elmúlt években a méhek számára veszélyes neonikotinoid rovarirtó szerek korlátozása. A Greenpeace több kutatást is bemutatott illetve végzett maga is, részben Magyarországon, melyek alátámasztották ezen szerek kiemelt kockázatát a rovarbeporzók (házi méhek, vad- és poszméhet, pillangok) és egyéb fajok, például gyűrüsférgek számára. A hazai álláspont sajnos változatlan maradt, Magyarország uniós szinten sem támogatta a korlátozást és a tiltást követően vészhelyzeti derogációt kért ezen szerek használatára. Idén is aktívan veszünk rész a Bizottság munkájában. Témáink: a glifozát gyomirtó lehetséges tilalma, a hormonkárosító hatású növényvédő szerek mielőbbi korlátozása és továbbra is a méhveszélyes szerek korlátozása. Sajnos a Bizottságban erős az ipari, minisztériumi túlsúly, így bár a hangunkat hallathatjuk, rendre leszavazzák az álláspontunkat.

Nyugat-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács
Lajtmann József

(Vas és Zala megye)

A NYUDU TVT. három ülést tartott az elmúlt 12 hónapban. Az elsőn (2015. november 20. – Zalaegerszeg), ahol a ZALAVÍZ Zrt. vízellátása lett bemutatva, nem tudtam részt venni. A következő két szombathelyi ülésen (2015. december 3. és 2016. március 18.), ahol – az ÁKKT, a NVMKT voltak a fő napirendi pontok, viszont igen. Itt további napirend volt a Rába árvízi előrejelző modell fejlesztése (Raab Flood 4cast projekt) és a Tanács ez évi munkaterve.

Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT)

Halmos Gergő

Az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) civil oldali delegáltjaként a testület Agrár és Természetvédelmi Bizottságának elnöki tisztjét töltöttem be és tevékenységem során is elsősorban az tanács elé kerülő természetvédelmet érintő ügyek vitelére koncentráltam. Az elmúlt időszakban a Tanács ezen a szakterületen az állami földek értékesítésének természetvédelmi területeket érintő vonatkozásaival, a környezet- és természetvédelmi hatósági rendszer átszervezésével, és ennek a civil szervezetek ügyféli jogállását is hátrányosan érintő részleteivel valamint az erdőtörvény módosításának koncepciójával foglalkozott és fogalmazott meg állásfoglalást. Ezen kívül a Tanács önálló kezdeményezése, hogy időnként egy-egy szakterület helyzetét feldolgozza és felhívja a kormány figyelmét a kormány tanácsadó szervezeteként az adott terület aktuális helyzetére, kihívásaira és problémáira. Ennek keretében tavalyi évben a természetvédelem is napirendre került és a tanács kibocsátott egy anyagot „Az Országos Környezetvédelmi Tanács értékelése és javaslatai a természetvédelem helyzetével kapcsolatosan” címmel, amelyben felhívtuk a figyelmet a természetvédelmi ágazat helyzetének folyamatos romlására.

Gruber Tamás

A 2016 tavaszi OT óta az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) munkájában elsősorban vizeink védelme témakörben vettem részt. Több alkalommal indítványoztam, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezést és az árvízi kockázatkezelési tervezést vegye napirendjére az OKT. Ezeket a javaslatokat és az előterjesztett kérdéseket az OKT elfogadta, és a 2016 év eleji OKT ülést követően még két alkalommal, októberben és decemberben volt az OKT napirendjén a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, az árvízi kockázatkezelési tervezés, valamint a Kvassay Jenő terv.

A OKT állásfoglaláshoz írt civil előterjesztést az OT szervezőknek eljuttattam, ezt az OT beszámolóinak on-line felületén majd közzéteszik.

A vizeket érintő három téma kapcsán az Országos Vízgazdálkodási Tanács (OVT) tagjakén és civil delegáltjaként szintén alapos munka zajlott. Az érdeklődök számára javaslom az OVT beszámoló elolvasását is.

Hulladékpolitikai Bizottság
Graczka Sylvia

Alább küldöm az OKT hulladékos vonatkozású beszámolóját, amely a Hulladékpolitikai Bizottság tagjaként a delegálti munkáimat részletezi az elmúlt évben.

Az Országos Környezetvédelmi Tanács napirendjén a beszámolási időszakban ismét jó néhány hulladékos téma szerepelt.

2015. május végén a biológiailag lebomló hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletről szóló előterjesztéshez fogalmaztuk meg a civil álláspontot, amely támogatta a közösségi és a házi komposztálás jogszabályi ösztönzését, bár voltak olyan rendelkezések, amelyeket irreálisnak tartottunk.

Ősszel a Hulladéktörvény (Ht. 91§) újabb módosításával kapcsolatban foglaltunk állást, amely a közszolgáltatói díjmegállapítást és a gyűjtőedények méretét szabályozta újra.

2016-ban a Tanács a Körforgásos gazdaság szakmai terveiről, illetve az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására létrehozott Koordináló Szerv és az átalakításra kerülő rendszer működéséről kaptunk tájékoztatást, és tettünk fel számos szakmai tisztázó kérdést, továbbá kinyilvánítottuk álláspontunkat is ezekben a témákban.  A hulladékgazdálkodási rendszer szinte teljes átszervezéséhez több lépcsőben eszközöltek módosításokat a jogalkotók, ezekre is reagáltunk.

Áprilisban a Távhőfejlesztési Cselekvési Terv 2030 véleményezése készült el hulladékos szempontból is.

Legutóbb pedig az új koordináló szerv felállításával kapcsolatos szabályozással foglalkoztunk, illetve az Országos Közszolgáltatói Hulladékgazdálkodási Tervetvéleményeztük és vitattuk számos pontját, amellyel kapcsolatban a Tanácsban minden szektor képviselője egyöntetűen elhamarkodottnak, szakmailag számos ponton megalapozatlannak talált.

Bárkinek kérdése van a fentiekkel kapcsolatban, kérem, keressen az email címemen vagy telefonon.

Graczka Sylvia
elnök / President
Humusz Szövetség
Humusz Waste Prevention Alliance

Országos Vízgazdálkodási Tanács

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) felülvizsgálata 2015-ben zajlott. A víz témakörével foglalkozó zöld civil szervezetek munkacsoportot alakítottak annak érdekében, hogy a tervezésről elérhető információkat megosszák egymással, a közzétett dokumentumokról közös véleményt alakítsanak ki. Az országos szinten napirenden lévő dokumentumokon kívül a részvízgyűjtők és ezeket felépítő tervezési alegységeket érintő anyagokat is közzétettek a tervek mellékleteiben. Ezért volt lényeges, hogy a helyismerettel rendelkező civil szervezetek összedolgozzanak, és egységes véleményt, javaslatokat fogalmazzanak meg. A munkacsoport az írásos véleményeken kívül részt vett a lakosságnak szóló fórumokon. A VGT munkacsoport két tagja, Gruber Tamás (WWF) és Kiss József (Holocén) tagjai az Országos Vízgazdálkodási Tanácsnak (OVT). A beszámoló következő részében az OVT két ülésének emlékeztetője foglalja össze a lezajlott eseményeket és eredményeket.

OVT ülés, 2015.06.22.
Az ülésen a VGT2 tervezési folyamatáról hangzott el több hasznos információ. Az árvízi kockázatkezelési tervről és Magyarország vízstratégiájáról, a Kvassay-tervről kevés konkrétumot hallhattunk.

Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések dokumentum társadalmasítása, Tahy Ágnes, OVF

• A vélemények 36%-a nem releváns a VGT2 szempontjából, ezek többségét továbbították a Kvassay Jenő terv készítőinek. 57%-át elfogadták, 43 %-át elutasították. Az intézkedések priorizálásánál fontos volt számukra a sok beérkező vélemény.
• a javaslatok kb 10%-a arról szólt, hogy nem elég friss az adat, vagy információ, amit a dokumentumban használnak. A javasolt frissebb dokumentumok nem építhető be a mostani változatba, mert valóban van frissebb adat, mint amit használtak, de a VGT2 csak olyan adatot tartalmazhat, amit hiteles forrásból (államigazgatási szervtől) származik. Ezek az észrevételek nem vesznek el, a későbbi tervezés során fogják használni.
• A beérkezett véleményeket táblázatban értékelték, Gruber Tamás javasolta, hogy ebben pontosan nevezzék meg, hogy kinek, vagy mely szervezeteknek a véleményére adják a választ. Változtassák meg a most szereplő általános “civilek” hozzászóló megjelölést, pontosan megjelölve, hogy ki küldte az észrevételt. Ennek teljesítését megígérték.

VGT2 tervezett társadalmi egyeztetése, Jakus-Tóth Erika, OVF

• a monitoring program fejlődött az előző ciklusban, és a következő 6 évben is jobb körülményekre számítanak. KEHOP pénzekből lesz erre fordítható forrás.
• felszín alatti vízkivételek értékelésére nagy hangsúlyt fektettek, sok adatot szereztek be ehhez.
• Szó volt a tematikus és területi fórumokról, amikre a vizeink.hu-n teszik fel a meghívókat. Gruber Tamás javasolta, hogy a területi fórumokra a meghívás legyen minél aktívabb, használják a lehető legtöbb kommunikációs csatornát. A válaszban elhangzott, hogy a területi fórumokhoz a vízigeknek hosszú listája van azokról, akiket érdemes meghívni, biztosítottnak látják a részvételt.
• Gruber Tamás javasolta, hogy a vizeink.hu újraindulásáról, a vgt2 véleményezéséről és a fórumokról legyen sajtóközlemény, vagy sajtótájékoztató, hogy a nyilvánosság a sajtón keresztül értesüljön a lehetőségről. Erre nem érkezett válasz.

Gazdasági ösztönzők, Rákosi Judit, Öko Rt

• Több lépésben zajlik a gazdasági ösztönzők előkészítése, ezek közül az utolsó a jogszabály-módosítások kezdeményezése és hatályba lépése lesz, amit 2016 év közepére tervezik. Olyan módosításokat és ösztönzőket is terveznek, ami alapján akár egyes gazdák is kötelezhetőek legyenek terhelés csökkentésére.
• a mezőgazdasági szektor 2005 óta nem fizet vízkészlet-járulékot és 2014-től vízszolgáltatási díjat. A 1308/2015 kormányhatározat hatalmaz fel arra, hogy ez a gyakorlat megváltozzon. A tervezők célja a teljes költségmegtérülés. Ha ez nem vállalható politikailag, akkor a piacot legkevésbé torzító intézkedés, ha az infrastruktúra fenntartását vállalja át az állam, és nem a fogyasztási díjak befizetését. A tényleges vízhasználatért fizetni kell a tulajdonosnak.
• Jó lehetőség a vidékfejlesztési programban a vízvédelemre fókuszáló feltételek beépítése.
• a vízfolyások menti vízvédelmi zóna, ökológiai fókuszterületek meghatározása lehet még jó megoldás. És annak bevezetése, hogy aki ezt alkalmazza, az mentességet élvez a diffúz szennyezés miatti bírság, vagy terhelési díj fizetése alól.
• A VKJ a nem korlátos készletek használatát/elosztását szabályozná.
• A köz és a magánszemély által fizetendő költségekhez a jogszabályi alap, már a vízgazd tv-ben van benne: a magánérdeknek szolgáló szolgáltatásért a költséget az érdekelt fizeti. Ahhoz hogy ezt be lehessen tartani pontos nyilvántartás és szabályozás szükséges. Pontosan nevesíteni kell azokat, amik önálló érdeket biztosító szolgáltatások, elsősorban a vízelvezető, vízpótló rendszerek esetében. Ennek alapja, hogy jó monitoring és informatikai rendszert kell kiépíteni.
• Gruber Tamás rákérdezett arra, hogy a vidékfejlesztési programban benne maradtak-e azok a kötelező érvényű szabályozók, amikre az előadás utalt. Van-e finanszírozási háttér a VP-ben, vagy más programban ezek megvalósítására. Válasz a VP-ről, MEH: a vidékfejlesztési program célja a magyar gazdák versenyképességének növelése. Önkéntes intézkedések beépítéséről lehet szó, kötelező intézkedésre nem lát lehetőséget, főleg, ha az bármilyen formában hátrányba hozza a magyar gazdákat a versenytársakhoz képest. Olyan kiadás, ami új terhet ró rájuk, az számukra nem elfogadható. Szerinte az AKG-be építhető programelemek adnak erre lehetőséget. Megjegyzésem a memóhoz, hogy a MEH képviselője nem értette meg hogy itt az ex-ante kötelezettségek finanszírozási oldaláról van szó. Az ex-ante feltételt a vgt2-ben be kell tartani, erre készülnek intézkedési tervek, akkor járunk jól, ha ezek finanszírozását biztosítjuk, ezzel a jó versenyhelyzet is fenntartható.

OVT ülés, 2015.12.18.
Az ülésen a VGT2-ről, az Árvízi Kockázatkezelési Tervről és a Kvassay-tervről szavazott a tanács. A szavazás előtt mindhárom témában beszámolók hangoztak el a három tervezési folyamatról.

VGT2
* A VGT2-höz sok javaslat érkezett (több mint ezer), például a részvízgyűjtő tanácsoktól és az OKT-tól. A jegyzőkönyvben az fog szerepelni, hogy az OVT ezeket az ajánlásokat támogatja, és felhívja a figyelmet, hogy ezek figyelembe vétele a VGT2 megvalósítása során különösen fontos. Az ülésen kivetített ajánlásokat támogatja a tanács, de a jegyzőkönyv valószínűleg utalni fog azokra a javaslatokra, melyeket a többi hivatalosan felkért testületek (például részvízgy. tanácsok) tettek.

Az OKT ajánlások közül azt emelték ki, melyet a VGT munkacsoport terjesztett elő az OKT-nak:

“Az OKT felhívja a Kormány figyelmét, hogy a VGT2 anyagban javasolt intézkedések finanszírozása nem kellően biztosított a KEHOP forrásainak felhasználására közzétett projektek listája alapján. A 2021 és 2027 közötti időszakban viszont sokkal korlátosabb lehetőségek lesznek a VGT2-ben javasolt intézkedések végrehajtására és a célkitűzések elérésére, ezért különösen fontos, hogy a KEHOP összes ehhez a témához kapcsolódó prioritási tengelyének projektjei tartalmazzanak VGT2 intézkedéseket, és a 2015-21 közti időszak valamennyi lehetséges operatív program forrása adjon lehetőséget a horizontális szempontok figyelembe vétele révén a VGT2 célkitűzések elérésére. Ezeken a forrásokon kívül a Kormány a költségvetésben különítsen el keretet a VKI végrehajtására.”

A Duna és a Balaton RVT elfogadó jegyzőkönyvében is szerepel a VGT munkacsoport javaslata, melyet most az OVT is elfogadott, például:

“A Duna RVT javasolja, hogy készüljön kormányprogram, amely biztosítja a KEHOP-projektekben nem szereplő intézkedések megvalósulásának forrását”

* Az előadásokban elhangzott, hogy fognak készíteni olyan útmutatót, mely más szektorok számára teszi érthetővé az anyagot és a horizontális célok megvalósítását segíti elő.

* Józsi javasolta, hogy a társadalom bevonásának folyamatában és a szemléletformálásban ne becsüljék le a civil szereplők részvételét, és értékeljék az anyag eddigi értékelésben tett erőfeszítéseket. Szóbeli dicséretet már most is kaptunk. Négy civil szereplőt emeltek ki: a WWF-et, a Reflexet, a NABE-t, és a Balatoni fejlesztési tanácsot.

* A Tamás kérdéseire adott válaszokból körülbelül tudhatók a jövő történései: December 22-én terjeszti az OVF a kormány elé az országos tervet, a civil javaslatok vágatlan formában megjelennek benne, és a kormány még idén határozatot hoz a tervről. (erről van olyan információ is, hogy a kormányhatározat 2016. márciusban fog megjelenni, miután befejeződnek a tárcaközi egyeztetések. Arról is hangzott el információ, hogy a tárcaközi egyeztetések során még kérhetnek módosítási javaslatot a minisztériumok) Az EU illetékeseinek március 22-i határidővel kell elküldeni a VGT2-t, ezt a határidőt Magyarország be fogja tartani, mint ahogy azt is, hogy a munka hivatalos befejezése 2015 vége (mivel KEOP projektből zajlott ez a munka, amit 2015 végéig be kell fejezni). Az országos terv “leosztásával” készülnek majd alegység tervek is, de civil hozzászólásra már nincs több lehetőség és igény. A december 22-én véglegesített anyagot a vizeink.hu-ra is feltöltik ezzel a határidővel.

 *  Józsi és Tamás is igennel szavazott, mert az OVT tagok támogattak VGT2-re érkező javaslatokat, és ez bekerül a jegyzőkönyvbe.

ÁKKT:
Az előadó (Láng István) az árvízszintek növekedésének részletes bemutatásával kezdte az ÁKK ismertetését. A probléma a finanszírozással van, mert nem állandó és előre tervezett a támogatás, hanem csak a veszélyhelyzetben van a munkára fedezet, ami – a tervezetlenség miatt – összességében több mint az állandó támogatás lenne. Mivel a tudomány most 8,5 milliárd forintot kapott az árvízkockázatok fölmérésére, remélhető, hogy a további támogatások anomáliái meg fognak szűnni. Az ÁKK tervezetére csak 54 írásos észrevétel érkezett (ezek olvashatók az interneten). Itt az ülésen is sokkal kevesebb volt a hozzászólás mint a VGT kérdéskörhöz.

Kiemelendő Szőts Teodóra (MFGI) hozzászólása, aki a parti szűrésű vízkivételre alkalmas folyószakaszok védelmére vonatkozó intézkedéseket hiányolta az ÁKK-ból (akár telepítettek rá kutat, akár nem), különösen azért, mert a VGT-be ez beépült.

Tamás felhozta, hogy a KEHOP kormányhatározatban lévő projektek végrehajtása során is vegyék figyelembe az ÁKK tervekben szereplő lehetséges megoldási változatokat. A válasz erre kitérő volt, ismét hallhattuk, hogy a tervezések párhuzamosan zajlottak, ezért nem volt rá sok idő, ahol lehet ott összhangba hozták ezeket. Szintén kérte, hogy az ÁKKT további szakaszában az érintett szektorok és a társadalom tájékoztatása aktívabb legyen. Hiányolta az árvíz kockázatkezelési stratégia megjelenését az anyagban. A válasz ismét kitérő volt. Más hozzászólásokban észrevételezték, hogy az ÁKKT egyszerre stratégiai szintű és konkrét intézkedéseket is tartalmaz. Ez utóbbiakat az érintett szektorok bevonása nélkül nem lenne szabad tartalmaznia.

Ajánlások nem kapcsolódtak a szavazáshoz. Tamás és Józsi tartózkodott a szavazástól, tehát nem volt egyhangú az elfogadás.

Kvassay-terv:
Hosszú előadás szólt az integrált vízgazdálkodásról. A KJT célja, hogy hazánk a fenyegető vízválságot elkerülje. Feladata, hogy a VGT-t és az ÁKK-t egy köteggé fogja össze, és a végén megjelenjen egy csatorna, ami a társadalom érdekeit szolgálja. (Kiragadott idézetek az eladásból.)

Tamás hozzászólásában problémának tartotta, hogy nagy létesítményekre, nagy beruházásokra utalások vannak a dokumentumban, és ez értelmezésünkben ellentmondás a terv és az előadás többi részével. Reich Gyula válaszában ezt visszautasította, alátámasztásul azzal érvelve, hogy a KJT 51 ezer szavából csak 19 szó a “duzzasztó”. Ismét előjött a csongrádi vízlépcső, ami Reich Gyula szerint nem terv, hanem csak koncepció, beépülését a helyiek szorgalmazták.

A tervet Tamás és Józsi nem szavazták meg, rajtunk kívül még egy ellenszavazat volt, és volt tartózkodás is.

***********

Az éves tevékenység összefoglalása:
A VGT2 kapcsán eredményesnek mondhatjuk a munkánkat. A VGT munkacsoport javaslatainak egy részét elfogadták, illetve megértették ezek jelentőségét. A következő években fogjuk meglátni, hogy a megvalósítás során ezeket figyelembe fogják-e venni. A VGT2-ben javasolt intézkedések megvalósítására közvetlen források nem állnak rendelkezésre.  A felülvizsgált, 2015. évi VGT-t a Hivatalos Értesítő 2016. április 7-ei számában (2016/14) a Belügyminisztérium közleményeként kihirdették.

Az ÁKKT megítélése kérdéses, mert vannak benne olyan elemek, melyek a vizek állapotára kockázatosak. Sok KEHOP projekt fog indulni a kockázatkezelési tervben lévő intézkedések végrehajtására, és kevés az esély arra, hogy ezek a vizek állapotát javító intézkedéseket fognak tartalmazni. Kevés eszközünk van annak befolyásolására, hogy az ÁKKT jó irányba mutató eredményei is megvalósulás útjára lépjenek. A Belügyminisztérium közleménye az Árvízi kockázatkezelési tervről szintén a Hivatalos Értesítő 2016. április 7-ei számában jelent meg.

Kvassay-terv: Alapvetően továbbra is bizalmatlanul állunk hozzá. Státusza zavaros, ellentmondásokat tartalmaz, és egyeztetési folyamata nem volt (érintett állami intézményekkel egyáltalán nem), jövője kétséges, inkább tájékoztatásnak lehet mondani, ami erről elhangzott.

Összeállította: Gruber Tamás (WWF Magyarország), Kiss József (Holocén), Hajósy Adrienne (Nők a Balatonért)
2016.04.19.

Partnerségi Megállapodás Monitoring Bizottság
Delegált: Dönsz-Kovács Teodóra

Ez a bizottság a 2014-2020-as EU-s finanszírozási periódus magyarországi programjait átfogóan felügyelő és különösen az ún. horizontális elvek (környezeti/fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kérdések) érvényesülését vizsgáló testület.

A Koordinációs Tanács választott meg a Bizottságba 2015 őszén. A Bizottságnak mostanáig egy ülése volt (2015. október 7.), valamint egyszer ülésezett (2015. december 14.) az első ülésen életre hívott Indikátor ad-hoc munkacsoport. Mindkét ülésen részt vettem.

Az alakuló ülés napirendje bőséges volt: a bizottsági tagok bemutatkozását, a napirend elfogadását az ügyrend megtárgyalása követte, tájékoztató a monitoring bizottságok jogairól és kötelezettségeiről, a 2014-20-as operatív programok előrehaladásáról, az értékelési tervről. Majd a horizontális témák áttekintése, a közbeszerzési törvény változásainak ismertetése, a központi koordináció feladatainak ismertetése, az első uniós audit (intézményrendszeri felkészültség) eredményeinek ismertetése, a kommunikációs stratégia bemutatása.
Előterjesztési anyagot csak az ügyrendhez és a horizontális témák áttekintése c. napirendi ponthoz kaptunk. A prezentációkhoz utólag kapunk hozzáférést.
Az Európai Bizottság (tanácskozási joggal) magas szinten képviseltette magát, többször szorgalmazta a partnerség jelentőségét, felhívva különösen a nem kormányzati oldalt az aktivitásra, és egyúttal a kormányzatot arra, hogy a partnerek aktív részvételét támogató intézkedésekkel, forrásokkal segítse.
Számos napirendi ponthoz hozzászóltam a partnerség elvének érdemi érvényesítése, a nem kormányzati oldal erősítése érdekében, javasoltam, hogy az operatív programok értékelési tervét – elsősorban a horizontális értékelések koherenciája érdekében – ez a bizottság is vitassa meg. Javasoltam néhány kiegészítést az „Előterjesztés a horizontális követelmények érvényesítésének részletes szabályairól” c., egyébként környezeti szempontból elég jó anyaghoz, ezeket írásba is foglaltam, és a végleges anyagba részben beépültek.
Összességében elmondható, hogy konstruktív volt az ülés légköre, voltak érdemi viták, a nem kormányzati oldalról többen is (többször) hozzászóltunk. Több javaslatomat is elfogadták, persze, nem mindet. Részletes beszámolómat október 9-én elküldtem a tajekoztato@zoldcivil.hu listára.
Az ülés jegyzőkönyve meglehetősen szegényes, csak a  a meghozott határozatokat, megfogalmazott intézkedési pontokat, felelősöket tartalmazza. Ezt felkért hitelesítőként szóvá is tettem, hiszen csak a jegyzőkönyv nyilvános, a hanganyag elvileg nem. Azóta nem láttam módosított (véglegesnek szánt) jegyzőkönyvet, nyilván a következő ülésre hozzák majd.

2015. december 14-én tartotta első, alakuló ülését a fenti Bizottság Indikátor ad-hoc munkacsoportja. Nagy reményekkel mentem, ti. hogy – bár a munkacsoport létrehozását a megyei jogú városoknak és a megyei önkormányzatoknak a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program indikátoraival kapcsolatos problémái hívták életre – az OP-k eredményességét, hatásait mérő indikátorok közé be lehet még csempészni környezeti szempontúakat (ha már a TOP indikátoraihoz hozzányúlnak). Javaslatokat is gyűjtöttem már monitoring bizottságokba delegált zöld kollégáktól. Hiú ábránd volt, mivel OP-t értelemszerűen nem akar módosíttatni a kormány. Erről az ülésről még nem láttam jegyzőkönyvet.

Az Értékelési tervet az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, és a Kohéziós Alap forrásaiból megvalósuló beavatkozások értékelésére február vége felé kaptuk meg véleményezésre, elég korrektnek tűnik környezeti szempontból.

Pro Natura díj Bizottság
Ilosvay György

Beszámoló a Pro Natura díj Bizottságban végzett tevékenységemről

A Pro Natura díj Bizottság az előző évhez hasonlóan 2016-ban is két alkalommal ülésezett. Az év eleji egyeztető összejövetelen a bizottsági tagok számba veszik azokat a közösségeket, szervezeteket és személyeket, akik eddigi, a természetvédelem területén végzett tevékenységeik alapján szóba kerülhetnek valamilyen minisztériumi elismerésre. Miután ebben az időszakban még nincsenek előterjesztések és hivatalos ajánlások – a bizottság főleg azt tekinti át, hogy az előző évek nem támogatott felterjesztései közül melyek azok, amelyek díjazását ebben az évben támogathatónak tartja.
A bizottság minden évben 5 Pro Natura Díjra, 10 Pro Natura Emlékplakettre és 20 Miniszteri Elismerő Oklevélre tehet javaslatot annak a miniszternek, aki aktuálisan felelős a környezetvédelemért. A miniszternek joga van az előterjesztett javaslatok módosítására – ezzel a lehetőséggel azonban eddig nem élt, s mindig elfogadta a bizottság többségi szavazással meghozott döntéseit.
Sajnos ebben az évben is  a zöld civil szervezetek csak nagyon kis mértékben éltek az előterjesztés lehetőségével – így ebben az évben egy hagyományörző egyesület kapta meg a Pro Natura Emlékplakettet.
Örvendetes viszont, hogy a hivatásos és a tudományos munkát végző természetvédők közül  több olyan személy is kitüntetésben részesült, akiknek jelentős kötődése van a civil szervezetekhez (Malatinszky Ákos, Tajti László, Albert András, Széllné Sándor Katalin).

2016-04-27

Ilosvay György
CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

TIOP MB
Kovács Bence

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Monitoring Bizottság – TIOP MB
A 2007-es megalakulása óta OT delegáltként vagyok tagja a bizottságnak.

Titkárság:
DR. VARGA PÉTER LÁSZLÓ – jogi referens
EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
TÁMOP-TIOP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁGI FELADATOKAT ELLÁTÓ FŐOSZTÁLY
H-1054 BUDAPEST, AKADÉMIA U. 3.
MOBIL T.: +36 70 489 7501
TEL.: +36 1 896 3363
E-mail: LASZLO.PETER.VARGA@EMMI.GOV.HU

ülések:
2015.06.18. Budapest (jelen voltam)
2015.12.02. Budapest (váratlan betegség miatt nem tudtam menni, helyettest sem delegáltam)

A júniusi ülésen két fő téma volt napirenden, az előző éves jelentés, valamint az előrehaladás. Az éves jelentésnél örömmel láttam, hogy az esztergomi Duna Múzeum volt jó példaként benne, mely környezeti nevelési célokat is szolgál, ugyanakkor más infrastrukturális beruházásoknál (pl. kórházfejlesztések) meg van ugyan említve, de nincs számszerűsítve, hogy mekkora (fajlagos) energiamegtakarítás történt. Általános, hogy a környezeti fenntarthatóságra vonatkozóan semmilyen összesített adat nincs és nincs is kapacitás ezek összegyűjtésére.
Előrehaladásban egyetlen szempont a forrásvesztés elkerülése, ami sajnos hosszabb távon forrásvesztéssel is járhat, mert a nem kellő alapossággal kidolgozott projektek felesleges fenntartási költségeket is generálhatnak.
Szokás szerint szóvá tettem, hogy még mindig nincs nyilvános felülete az ügyrendje ellenére a TIOP MB-nek, de szokás szerint programozási problémákkal magyarázták és nem vállaltak határidőt, hogy mikorra oldódik meg a helyzet, így átláthatósági szempontból igencsak kívánni valót hagy maga után a monitoring bizottság munkája. Mostanra teljesen eltűnt a 2007-13-as időszak honlapja, csak az eredményeket bemutató lakossági tájékoztató látszik.
A TIOP elvileg 2015 végén zárt, amennyiben lesz még monitoring bizottsági ülés, azon részt veszek, de újradelegálás szükségességét nem látom indokoltnak.

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)
Kelemen Zoltán

A Koordinációs Tanács választott meg a VEKOP Monitoring Bizottság zöld civil delegáltjának 2015 szeptemberében. Korábban Beliczay Erzsébet képviselte a zöld szervezeteket a Bizottságban.
Megválasztásom óta eltelt időszakban a Bizottság egyszer ülésezett, 2015. szeptember 23-án, amelyre utolsó pillanatban, betegség miatt nem tudtam elmenni.

Elektronikus úton többször véleményeztem az MB titkársága által előterjesztett dokumentumokat, így többek között a 2016-ra vonatkozó éves fejlesztési keretet valamint az értékelési tervet. Utóbbi esetében több pályázati terület esetében is konkrét javaslatokat tettem az operatív programok végrehajtásának fenntarthatóság, környezet- és természetvédelmi szempontból történő komplexebb értékelése céljából.
Az észrevételekre köszönő levélen kívül nem érkezett érdemi válasz, és a Monitoring Bizottság sem látta a végleges, elfogadott dokumentumokat. Ezt szóvá teszem a napokban, mint ahogy kifogásoltam már korábban azt is, hogy a Bizottság tagjainak rendszeresen nem biztosítanak jogszabályban meghatározott időt, vagyis 10 munkanapot az anyagok tanulmányozására és véleményezésére.

Tavaly novemberben részt vettem VEKOP-os pályázati tájékoztatón a Pest Megyei Önkormányzat Hivatalában, majd egyeztettem a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárságával a VEKOP pályázati kiírások tervezeteinek társadalmi véleményezési lehetőségeiről.

A mozgalmat – e beszámolón kívül – egy alkalommal tájékoztattam a VEKOP állásáról, 2016 áprilisában. Az egyetlen alkalomnak oka az volt, a VEKOP – a TOP-hoz hasonlóan – területi program, részben más eljárásrend vonatkozik rá, mint az ágazati programokra. A társadalmi részvétel lehetőségei is korlátozottabbak az ágazati programokhoz képest. Például a pályázati felhívásokat a kormányzati szereplőkön kívül csak a területi szereplők (a VEKOP esetében a fővárosi, az érdi és a Pest megyei önkormányzat) véleményezhetik hivatalosan, még a Monitoring Bizottság elé sem kell vinni a felhívások tervezeteit.
Ezt a helyzetet figyelembe véve nem akartam VEKOP ügyében olyan kérdésekkel, témákkal fárasztani a mozgalmat, amelyek nem fajsúlyosak, vagy már döntöttek róluk kormányzati szinten.

Megbízatásom a mostani, 2016-os OT-ig szól. Amennyiben jelölés érkezik a személyemre, úgy a jelöltséget vállalom. Azon esetben, ha az OT más személyt választ meg VEKOP-delegáltnak, úgy természetesen a rendelkezésemre álló információkat, anyagokat átadom az új bizottsági tagnak.

Zöld Civil online felületek

A delegáltak:
Lukács Attila
Ìgy lesz kerek a világ! Egyesület
attila.lukacs@icloud.com
+36 20/342­38­39

Bozóki Viktória
Bors Alapítvány
bozvicky@gmail.com
+36 30/871­76­05

Tokár Róbert
Energia és Környezet Alapítvány
tokarrobert88@gmail.com
+36 30/289­94­79

Dobos Balázs
Magonc Alapítvány
balazs@magonc.org
+36 20/399­81­27

Fridrich Róbert
MTVSZ
fidusz@mtvsz.hu

Delegáltakként részt vettünk a zoldcivil.hu oldal és hozzá tartozó felületek, szabályainak és működésének megtervezésében és felépítésében. A tesztidőszak és az kezdő tartalom feltöltése után az oldal csökkentett funkciókkal 2015.03.17.­én kezdte meg működését. A 2015 ­ös Országos Találkozó óta vagyunk hivatalosan a zoldcivil.hu és annak online felületeinek kezelője szerkesztői. Az oldal használatának szervezeti és felhasználói szintű elsajátításához több képzést is tartottunk.
Jelen beszámoló időpontjában elmondható, hogy honlap, levelező lista, facebook csoport, facebook oldal szabályozott, letisztult és folytonos működése garantált. A facebook oldalnak 3476 kedvelője, a csoportnak 624 tagja van.
Az elkövetkezendő évben tovább folytatjuk a szerkesztő feladatokat.

Beszámoló a Zöld Forrás Bíráló Bizottsági Tevékenységekről

Szabadkai Andrea, SZÖVET
Molnár Antal, Zöld Kör
Kiss József, HOLOCÉN TvE.

A BB. 2015. június 16-án ülésezett, amelyen mindhárman részt vettünk. 2015. április 30-ig 138 darab pályázat érkezett be, ebből első körben 91 darab került befogadásra. A keret összege 70 millió forint volt. A legfontosabb napirendi pont a Zöld Forrás pályázatok értékelése, rangsorolása volt. Az értékelés megkezdése előtt döntés született arról az 5 db kifogásról, melyek időközben érkeztek az elutasított pályázatok esetében (Bors Alapítvány, Messzelátó Egyesület, Contact Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat, Észak-Keleti Átjáró Kulturális és Tudományos
Közhasznú Egyesület, Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság). A formai értékelés során előkerültek állandó jellegű, illetve visszatérő problémák, pl. a pályázati kiírás szerint csak olyan szervezet pályázhat, amely környezetvédelmi vagy Természetvédelmi céllal jött létre. (Ezt sok civil szervezet az Alapszabályában nem a céljai között tünteti fel, hanem a tevékenységei között.)

Általában elmondható, hogy ugyan a pályázati kiírásban szerepelt, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezetnek 2013-ban és 2014-ben környezetvédelmi vagy természetvédelmi tevékenységet kellett folytatnia, az adatlapon sok szervezet ezt a tevékenységét nem fejtette ki. Valamint sok pályázó hibásan töltötte ki az adatlapot, illetve a szükséges mellékletek hiánya is sok gondot okozott. A civilek és a minisztériumi delegáltak külön-külön elvégezték a pontozást az ülés előtt. Ezt a két javaslatot vitattuk meg az ülésen. A két táblázat alapján kialakult az előzetes döntési javaslat, mely szerint 52 db támogatásra javasolt pályázatot fogad be a BB (70.000.000 Ft támogatási értékben), 9 db pályázat került a tartaléklistára (forrás felszabadulása esetén 13.236.018 Ft támogatási értékben), 32 db pályázat a forráshiány miatt került elutasításra, 2 pedig a javasolt költségcsökkentés miatt került a kifizethető támogatási összeghatár alá.

Elmondható, hogy a civil javaslatokat figyelembe vette a bizottság.