Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás Bíráló Bizottság, (Zöld Forrás)
Civil delegáltak beszámolója az OT számára
2015, Tokaj
A delegáltak a Zöld Forrás program pályázati felhívásának és útmutatójának előkészítésében, a pályázatok bírálatában, valamint a civil szervezetek problémáinak megoldásában fejtették ki tevékenységeiket. 2014-ben 64 pályázatot támogatott a keret, 70 M Ft értékben. A 114 darab befogadott pályázat támogatási igénye ennek kétszerese volt. A támogatási keret összege minden évben csökken a megszorításokkal. A következő évben automatikusan a zárolások utáni érték kerül a költségvetési tervbe. Egyelőre úgy tűnik, nem várható a keretösszeg növekedése.
A tavalyi évben ismét személyi változások voltak a keretnél. A ZF új felelőse (Dr. Fógel Andrea, főosztályvezető helyettes) és új ügyintézője (Lakatos Lilla, referens) nyitottan és együttműködően fordultak a delegáltak felé. Szándékukban állt a kiírás egyszerűsítése és egyértelműsítése, ami hosszas előkészítő munka után részben sikerült is, ám a felhívás emiatt rendkívül későn került kihirdetésre a tervezetthez képest.
Az elmúlt évben 3 találkozó és több telefonos és e-mailes egyeztetés volt.
Delegáltak neve és elérhetősége:
Bátyi-Földesi Dóra, foldesid@gmail.com
Szabadkai Andrea, szabadkaia@elotisza.hu
Kiss József, kiss_jozsef@holocen.hu
Közép-magyarországi Operatív Program Monitoring Bizottsága
– KMOP MB – beszámoló
A Bizottság deklarált célja, hogy Közép-Magyarországi Operatív Program végrehajtását és előrehaladását felügyelje, hogy az szabályos, hatékony és eredményes legyen. A források elosztását azonban a minisztériumok felügyelik. A civil delegáltak szerepe formális.
2013-ban készült egy jó kiadvány arról, hogy a Közép-magyarországi régióban évtizedek óta változatlanul nagyok a területi és a társadalmi egyenlőtlenségek. Nincsenek olyan háttéranyagok, amelyek segítenék ennek feloldását az EU-s források segítségével a 2014-2020-as periódusban.
A projektek értékelésénél – elsősorban azért, hogy az EU ellenőrzésen átmenjenek – többnyire mennyiségi (eredmény) indikátorokat használnak. A hosszú távú hatások, a hatékonyság vizsgálata elmarad. Még mindig csak az abszorpció a lényeges.
Mivel nincsenek más fejlesztési források, ezért a zöld szervezeteknek, szövetségesekkel összefogva kellene küzdeni a fejlesztések nagyobb hatékonyságáért. Erre a MB ülések nem elégségesek.
Budapest, 2015. április 15.
Beliczay Erzsébet, Levegő Munkacsoport
Végrehajtás Operatív Program Monitoring Bizottsága – VOP MB – Delegált beszámolója
A VOP MB tagjainak formális a szerepe, de a delegált az EU pénzek felhasználásának tapasztalatait ismertetheti, illetve jelzéseket adhat az EU ott levő képviselőjének is.
A legfontosabb problémák 2004. óta nem szűntek meg:
- A fejlesztési periódus kezdetén nem állnak rendelkezésre kidolgozott projektek, ezért a ciklus végén óriási a kapkodás, a pénz szétszórása.
- Az adminisztrációs szabályok túl bonyolultak, és állandóan változnak. A szankciók nem elsődlegesen a rosszhiszeműséget büntetik.
- Máig neuralgikus problémák: a közbeszerzés, az önrész, az utófinanszírozás költsége, a felmerülő banki költségek.
- A műszaki előkészítésnek, alternatíváknak, ellenőrzésnek stb. engedélyezett költségei és a rendelkezésre álló idő kisebb, mint amit az adminisztrációra, banki műveletekre és a projekt (gyakran bárgyú) kommunikációjára költhetnek. Nincsenek megfelelő benchmark adatok a túllépések kiszűrésére. A költségeknél ritkán szempont a fenntarthatóság (alacsony költségű üzemeltetés, jó minőség.)
- A támogatott célok illetve a források meghatározásánál a piaci alapon el nem végezhető és nem látványos feladatokat előnyben kellene részesíteni (pl. kármentesítés).
- Vissza nem térítendő támogatást csak közcélra adjanak (kármentesítés, környezetvédelem, műemlékvédelem, K+F). Üzleti szereplőknek legfeljebb kedvezményes hitelt szabadna nyújtani.
Budapest, 2015. ápr.15.
Beliczay Erzsébet, Levegő Munkacsoport
A 2013. évi, gödöllői OT-n kerültem megválasztásra Koordinációs Tanács (KT) tag posztra. Sajnos az egyesületi munka mellett csak kb. minden 3. ülésre tudtam elmenni. Amikor ott voltam, próbáltam érdemben hozzászólni, kifejteni a véleményemet, de összességében elég súlytalan volt a tagságom. Egyelőre nem is kívánok újabb delegálti pozíciót vállalni.
Üdvözlettel:
Demeter Zoli
Zöld Akció Egyesület, Miskolc
Kajner Péter
Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek Koordinációs Tanácsa (KT) delegált
beszámoló
A KT tagjává a 2014-s OT-n választottak meg, mandátumom 2014. április 27-től a 2016-os OT-ig érvényes.
A 2014. április vége óta szervezett összes KT-ülésen jelen voltam személyesen (2014. május 29., szeptember 25., december 4., 2015. február 26., április 21.). A 2014. május 29-i és 2015. február 26-i emlékeztetők készítésében hitelesítőként közreműködtem.
A KT üléseken önálló indítványt nem tettem, a témákhoz tett hozzászólásaimat a jegyzőkönyvek rögzítik. A KT-ülések szavazásain és az e-mailes voksolások mindegyikében részt vettem.
2014. októberben a fiatalok bevonását célzó mozgalmi norvég pályázat tervét véleményeztem.
Közreműködtem a zoldcivil.hu honlap előkészítésében. Lukács Attilával, Dobos Balázzsal, Fidrich Róberttel 2014. október 13-án egyeztettünk a koncepcióról. Az itt megbeszéltek alapján munkaverzióban írásos javaslatot tettem a honlap koncepciójára november 21-én. A honlap kidolgozását a továbbiakban Lukács Attila és Dobos Balázs végezték. A koncepciót decemberi és februári ülésén vette napirendre a KT, februárban véleményeztem a közzétett koncepciót. A honlap időközben elindult.
A 2014. december 4-i KT-ülés a Felügyelő és Etikai Bizottság (FEB) tagjává választott. A FEB tagjaként részt vettem a Listahasználati Szabályzat módosításának előkészítésében. A FEB három listatag esetében hozott döntést 2014. decembere óta, ezek előkészítésében részt vettem.
Koordinációs Tanács beszámoló
A CSEMETE Természet-és Környezetvédelmi Egyesület képviseletét főként én láttam el és kétszer helyettesített Molnár Róbert és Bojtos Ferenc. Az ülések hangulat jó volt és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, mint helyszín teljesen kielégítő. Sajnos nekem, mint Szegedről érkező a 10 órás kezdéshez is a 6:45-ös vonattal kell mennem, a kezdés a későbbiekben lehetne akár később is, mert a „korai kezdés” szerintem sokakat távol tart az ülésekről. A Tanács munkáját hasznosnak ítélem, de többen is eljöhetnének, mert így sok döntésből kimaradnak és csak a webes felületről tudnak tájékozódni.
Üdvözlettel: Tóth Gábor
CSEMETE Természet-és Környezetvédelmi Egyesület
A bizottság pontos megnevezése és rövidítése: Országos Erdő Tanács (OET)
A bizottság kontaktjának, szervezőjének neve: Bódis Pál , elérhetőségei, telefon:795-3539, e-mail: pal.bodis@fm.gov.hu, munkahely: Földművelésügyi Minisztérium,
Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály,
A delegált neve: Szigetvári Csaba
A delegált szervezete: E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
A delegált aktuális saját elérhetőségei: telefon: +36/20/5123311; e-mail: szcsaba@e-misszio.hu
A beszámoló szöveges része:
Az Országos Erdő Tanács a 2014-es OT-t követő időszakban egy ülést tartott, melyre 2014 november 27-én került sor (a személyes részvételemmel). Az ülés első napiendji pontjaként Bitay Márton Örs államtitkár tartott tájékoztatót a Földművelésügyi Minisztérium erdészettel kapcsolatos szervezeti felépítéséről és ágazati terveiről. Elmondta, hogy 2015-ben tervezik az erdészeti, vadászati, természetvédelmi jogszabályok megújítását, személyes szándéka szerint egységes, kódex-szerű egységes jogszabályként.
Következő napirendi pontként az elmúlt évek oktatásszervezeti átalakításai miatt színvonalvesztéssel veszélyeztetett erdészeti szakképzések helyzetével kapcsolatos előterjesztést, javaslattételt vitatott meg és fogadott el az OET.
Megvitatásra került a következő, 2015 márciusára tervezett ülésre előkészítendő kérdések köre, azonban utóbbi ülésre nem került sor. Az Országos Erdő Tanács két civil delegáltjától nemrég értesültem, hogy hivatalos értesítést kaptak a vidékfejlesztési minisztertől, hogy felmenti őket az OET-beli tagságuk alól. A magam részéről ilyen értesítést nem kaptam, de háttérinformációk alapján úgy tudom, az OET delegálási rendszerében történt változás alapján a felmentés elvileg engem is érint. (Valószínűleg azért nem kaptam hivatalos értesítést, mert – mint az elmúlt két évben nem először – az OET 2013 előtti, azaz delegálásomat megelőző címlistája alapján küldték ki az értesítéseket).
BESZÁMOLÓ
2015. évi Környezet- és Természetvédő Szervezetek Országos Találkozója
részére a 2014. évi bizottsági munkáról
A bizottság pontos megnevezése és rövidítése: Országos Erdő Tanács
A bizottság kontaktjának, szervezőjének neve: Bódis Pál , elérhetőségei, telefon:795-3539, e-mail: pal.bodis@fm.gov.hu, munkahely: Földművelésügyi Minisztérium,
Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály,
A delegált neve: Frenyó Gábor
A delegált szervezete: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
A delegált aktuális saját elérhetőségei: telefon: 20-447-4423 e-mail: frenyo.gabor@mme.hu
A beszámoló szöveges része:
A Tanács, mint a Kormány véleményező, javaslattevő, tanácsadó testülete kiemelten fontos szerepet játszik az erdészetpolitikai célok megfogalmazásában, az erdőgazdálkodás, erdővédelem, erdészeti igazgatás, erdészeti oktatás és kutatás szakmai és érdekképviseleti szervezeteinek erdészeti ágazatot érintő egységes álláspontjának megformálásában.
Az Országos Erdő Tanácsot az Erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. (továbbiakban Evt.)hívta létre. 2013-ban a 1378/2013 (VI.27.) kormányrendelet értelmében a Tanács a miniszter helyett a Kormány véleményező, javaslattevő,tanácsadó testülete. Kiemelten fontos szerepet játszik az erdészetpolitikai célok megfogalmazásában, az erdőgazdálkodás, erdővédelem, erdészeti igazgatás, erdészeti oktatás és kutatás szakmai és érdekképviseleti szervezeteinek erdészeti ágazatot érintő egységes álláspontjának megformálásában.
A Tanácsnak legfeljebb 16 tagja lehet, melyet 2015-ben 12 főre szűkítettek és az OT 4 delegáltjából hármat –köztük engem is- felmentettek.
A Tanácsban egyenlő arányban vesznek részt a, az erdők ügyében feladatkörrel rendelkező kormányzati szervek, b, az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók érdekképviseleti szervei, erdészeti civil szervezetek, c, az erdők ügyével foglalkozó tudományos intézmények, d, az erdők ügyével alapszabályuk szerint foglalkozó környezet- és természetvédő, természetjáró, turisztikai ismeretterjesztő civil szervezetek képviselői.
Az OET az előző OT óta 1 alkalommal tartott ülést, azon részt vettem
Az ülést Bitay Márton Őrs államtitkár nyitotta meg, aki elmondta, hogy az erdész társadalmat a társadalom szemében a „természetvédő halmazon” belülre kell helyezni. Ennek első lépéseként a Zöld OT 4 delegáltjából hármat felmentett és saját ízlése szerint választott 2 új jelöltet a zöld oldal képviseletére.
Elfogadtuk a Lomniczi Gergely által előkészített, illetve az OET ülés résztvevői által részletesen megvitatott állásfoglalást, az erdészeti szakképzések helyzetével kapcsolatban.
Megítélésem szerint eddigi tevékenysége alapján az OET is csak egy gittegylet, ahol a markánsan a természeti értékeket, azok védelmét és nem a lobbi érdekeket képviselő zöld civil szervezeteket ki kellet gyomlálni és ez meg is történt.
Budapest, 2015.04.02.
Frenyó Gábor
Ilosvay György (CSEMETE Természet és Környezetvédelmi Egyesület) beszámolója a Pro Natura Bizottságban végzett tevékenységéről 2014-2015.
Mindkét évben a bizottság 2-2 alkalommal ülésezett a természetvédelemért is felelős helyettes államtitkár tárgyalójában. Mind a négy ülésen megjelentem! A hét tagu bizottságnak én vagyok az egyetlen olyan tagja, akit a civilek delegáltak. A bizottság összetétele 18 éve – az illetékes államtitkárokat és az adminisztrációért felelős minisztériumi munkatársakat leszámítva – azonos személyi összetetellel működik – tehát a kormányváltások során sem változtattak rajta. Tagjai: Vida Gábor, Tardy János, Tóth Albert, Gallé László valamint egy minisztériumi és egy civil delegált. Elnöke az illetékes államtitkár/helyettes államtitkár.
A januári üléseken a bizottság megtárgyalta azt, hogy az adott évben milyen szempontokat vesznek kiemelten figyelembe a díjak és a kitüntetések odaitélésénél, míg a márciusi üléseken a beterjesztett személyi javaslatok alapján szavazással hozza meg a többségi döntéseket.
Eddig minden évben a civil szféra képviselői is kaptak a természetvédelmi tevékenységükért elismerést – ugyanakkor szerencsésnek tartanám, ha a mozgalom képviselői több olyan civil aktivistára tennének javaslatot, akik tevékenységükkel rászolgáltak a Pro Natura Díj, vagy az emlékplakett átvételére.
Miután a bizottság elé került személyi javaslatok bizalmasan kezelendők, ill. nyilvánosságra hozataluk – a nem kitüntetett személyek esetében – személyiségi jogokat sérthetnek – így beszámolómban ezekre a tényekre nem tudok kitérni.
Bizalmatokat megköszönve.
tisztelettel:
Ilosvay György
(a CSEMETE elnöke)
Dr. Jánossy András (‘A Dunáért’ Alapítvány I. T.)
e-mail: janossy@dunaert.zpok.hu
tel: +3613508469
fax: +3614630363
posta: 1136 Budapest, Felka u. 3.
beszámolója a
Duna Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács
(Rövidített név: Duna RVT)
keretében végzett munkáról
Az OT először 2009-ben választott meg 2 évre a 23 tagú Duna RVT-be – ami az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) székhelyén működik –; azóta is 2-évente újraválaszt a testületbe. Az eddigiek során küldött-társaim Gruber Tamással (WWF), Lajtmann Józseffel (Reflex), Tamás Enikő Anna (DEF), illetve Kalocsa Béla (DEF, BITE) voltak. Jelenleg egyedül képviselem az OT-t, mivel a Tanács újra-alakulását levezénylő szerv nem fogadta el az OT másik delegáltját, és az ezzel szembeni jogi fellépésemet a KT nem támogatta.
A Tanács titkársági feladatait az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád út 28-32.) látja el. E: edutvt@eduvizig.hu . Tel: +36-96/500-000. Lev: 9002 Győr, Pf.: 101.
MÁK: 100 33001-01712027
A Duna RVT-nek csupán 2010-től kezdődően voltak ülései. Ezekről minden évben beszámoltam. A tavalyi OT óta IX. 04-én és XII. 16-án volt ülés – merőben adminisztratív témákban, illetve alibi tájékoztatókkal –, a következő ülés IV. 22-én lesz, érdemi témával.
További tervek:
Igen remélem, hogy az OT 2015-ben is újradelegál a Duna RVT -be.
Lajtmann József (civil delegált) beszámolója
a Környezetvédő és Természetvédő Civil Szervezetek 25. Országos Találkozója részére
A korábbi Országos Találkozókon két tanácsba és egy bizottságba kaptam megbízást a civil vélemények megjelentetésére, azok képviseletére. Mindhárom fórum az Európai Unió Víz keretirányelve előírása szerint jött létre, illetve annak elvárása szerint működik.
Duna Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács
Három civil delegáltat (dr. Jánosy András, Kalocsa Béla és Lajtmann József) választott az OT., melyből a jogszabályi változások miatt szavazati joggal csak egy fő képviselhette a zöld civileket. Az OT. delegált mellett a másik két civil szervezet: a Magyar Országos Horgász Szövetség és a Duna Régió Vízitúra Szövetség lett tagja a Tanácsnak. A Dunai RV. Tanács 2014. június 23-án, szeptember 4-én, valamint december 16-án tartott ülést. Ezeken az új SZMSZ, az Országos Tanács ülésének beszámolója, a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv-2 (VGT-2) és a Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések (JVK) témakörök mellett a Duna Régió Stratégia volt napirenden. Megjegyzendő még, hogy 2014. május 13-tól a Nemzeti Környezetügyi Intézet helyett az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság látja el a titkári funkciót a Duna Részvízgyűjtő Tanácsnál.
Mindhárom fórum ülésein lehetőségemnek megfelelően részt vettem. Azokon a napirendekhez (elsősorban a JVK és az SZMSZ) igazítottan igyekeztem aktív lenni. Több esetben előzetes írásos anyagot nyújtottam be a testületeknek. Ebben jelentős segítséget kaptam partnerszervezetektől, így a „vgt-munkacsoport”-tól, melynek a Reflex is alapító tagja. Az év folyamán a hazai „vizes” civilekkel közösen több véleményező dokumentumot nyújtottunk be a VGT-2-t koordináló intézményeinek. Értékelésként elmondhatom, hogy az üléseken való módosító és kiegészítő hozzászólásokból, valamint a beadott írásos véleményekből több bekerült a Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések dokumentációiba.
Köszönve a megtisztelő delegálást, kérem a beszámolóm elfogadását!
Győr, 2015. április 2.
Lajtmann József
Reflex Egyesület – Győr
Dr. Jánossy András (‘A Dunáért’ Alapítvány I. T.)
e-mail: janossy@dunaert.zpok.hu
tel: +3613508469
fax: +3614630363
posta: 1136 Budapest, Felka u. 3.
beszámolója a
Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács (ÉDU-TVT)
alá tartozó
vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési bizottságokban
végzett munkáról
Az OT először 2008-ban választott meg 2 évre az ÉDUKÖVIZIG (Győr) melletti TVT-be. [Ténylegesen nem a TVT-be, hanem az alá tartozó 2 VGTB-be –, de a közérthetőség végett kénytelen vagyok használni a mozgalomban kialakult terminológiát.] Ezt követően 2-évente újraválasztott. Küldött-társam Lajtmann József (Reflex), akit először ugyancsak 2008-ban választottak meg, 2 évre, majd 2009-ben – az OT főszervezőjének téves intézkedése nyomán – „újra” megválasztották, megint 2 évre; azóta az újraválasztási ciklusunk eltér. 2013-tól kezdve mindkettőnk delegálását csupán 1 VGTB-ben fogadják el a szervek; Józsiét a Győr-Moson-Sopron Megyei, az enyémet a Komárom-Esztergom Megyei VGTB-be (az ezzel szembeni jogi fellépésemet a KT nem támogatta).
Az érdemi vízgyűjtő-gazdálkodási szakmai tevékenység az ÉDU-TVT-ben folyik – valamint a többi TVT-ben, amelyekből a Duna Részvízgyűjtő esetében 7 van –; és a VGTB-ék tevékenységét a vízügyi szervezet igyekszik megfosztani a tényleges tartalomtól, megakadályozva, hogy [a vízgazdálkodási tanácsokról szóló 1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozatban előírt funkciójukat teljesítve] állást foglaljanak a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti tervezési dokumentumokról.
Mégis szükséges az OT-küldöttek jelenléte ezen a szinten is, mivel magukba a TVT-kbe nem delegálhatunk tagokat.
Lajtmann József (civil delegált) beszámolója
a Környezetvédő és Természetvédő Civil Szervezetek 25. Országos Találkozója részére
A korábbi Országos Találkozókon két tanácsba és egy bizottságba kaptam megbízást a civil vélemények megjelentetésére, azok képviseletére. Mindhárom fórum az Európai Unió Víz keretirányelve előírása szerint jött létre, illetve annak elvárása szerint működik.
Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács
(Győr-Moson-Sopron és Esztergom-Komárom megye)
Az elmúlt egy évben három ülést tartott a TVT. 2014. június 23. (Győr), december 5. (Tatabánya) és 2015. február 24. (Győr). Az ülések témája az új SZMSZ, a tisztségviselő-választás, a VGT-2 ütemterve, valamint a két megyével érintett 7 darab vízgyűjtő alegység Jelentős Vízgazdálkodási Kérdései voltak. Itt két civil delegált lett választva, a Reflex Környezetvédő Egyesület mellett az Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség. A titkári feladatokat itt is a győri Vízügyi Igazgatóság látja el.
Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Győr-Moson-Sopron Megyei Tervezési Bizottsága
Mindössze egy ülése volt az egy év alatt a Bizottságnak, 2015. január 27.-én. Ezen az új SZMSZ megvitatása és elfogadása, az elnök megválasztása, illetve a megyében érintett 5 vízgyűjtő alegység Jelentős Vízgazdálkodási Kérdéseinek bemutatása volt napirenden. A Bizottságba a Reflex Egyesület mellett a Sporthorgász Egyesületek Megyei Szövetsége, valamint a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület kapott felkérést, mint civil tag.
Mindhárom fórum ülésein lehetőségemnek megfelelően részt vettem. Azokon a napirendekhez (elsősorban a JVK és az SZMSZ) igazítottan igyekeztem aktív lenni. Több esetben előzetes írásos anyagot nyújtottam be a testületeknek. Ebben jelentős segítséget kaptam partnerszervezetektől, így a „vgt-munkacsoport”-tól, melynek a Reflex is alapító tagja. Az év folyamán a hazai „vizes” civilekkel közösen több véleményező dokumentumot nyújtottunk be a VGT-2-t koordináló intézményeinek. Értékelésként elmondhatom, hogy az üléseken való módosító és kiegészítő hozzászólásokból, valamint a beadott írásos véleményekből több bekerült a Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések dokumentációiba.
Köszönve a megtisztelő delegálást, kérem a beszámolóm elfogadását!
Győr, 2015. április 2.
Lajtmann József
Reflex Egyesület – Győr
I. Beszámoló a Közép-Tisza-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács civil küldöttjeként
II. A tanácsülések listája, fontosabb események – eredmények
III. A JVK véleményezéséhez leadott anyag (külön csatolva)
I.
Volt egyszer egy ember, aki felszállt a vonatra, mert utazni muszáj, és már nagyon várta, hogy megkérdezzék végre, hogy mi a véleménye az utazásról, mert régóta látta, hogy kompletten a másik irányba megy a vonat, mint ahová mennie kell, és el is terjedt, hogy meg fogják kérdezni az utasokat, hiszen illik. Szóval régóta várta a lehetőséget, s amikor végre kezébe kapta a kérdőívet, látja, hogy az útirányról nincs is benne kérdés, sőt még a következő útelágazások kapcsán is csak előre megadott lehetőségek közül lehet választani, hiszen a pálya kötött és a menetrend ki van adva – legalábbis így tudja mindenki.
De hát az irány rossz, a cél hamis, az útvonal téves, és őrült nagy pofára esés lesz, amikor megfeneklik a vonat, ami szükségszerűen bekövetkezik, mert ebben az irányban viszont bizony helyenként meg vannak olvadva a sínek és egyre gyakrabban homokátfúvások is jönnek, mígnem egészen a sivatagba veszik ez a pálya. Az emberünk erről a részről tanult az egyetemeken, és látszik a távcsövén keresztül is, ráadásul a szűrő a szemüvegén, amit még gyerekkorában kapott, az is éppen erre érzékeny.
Ráadásul nincsen egyedül, hiszen tanultak ilyesmit mások is, és a távcső és a szűrő is választható tartozék volt a csillogó kirakatok mellett a vonathoz menet. Együtt ülnek egy ideje a vonat hátsó fülkéjében, ahol szép zöld a kárpitozás, itt gyűltek össze, akiknek tetszett a zöld, mert ez az Édenkert színe – tulajdonképpen ez van a jegyen, ahova szerződtek az utasok. Amennyire lehetőségeik engedik ismeretet terjesztő anyagokat gyártanak, amelyekben tájékoztatják a közönséget az eredendő célról, a környező tájról és a kilátásról, az okról és a kilátásokról. A rendszeresen benéző kalauzoknak és ellenőröknek is adnak, akik mostanában már kedvesen elveszik a szép színes nyomtatványokat, van külön hely a táskájukban, ott tárolják, amíg fér. Ahogy előre mennek a mozdony felé, valószínűleg ürítik ezt a zsebet, mert vég nélkül lehet újra tömködni – elterjedt, hogy elől ezekkel is fűtik a mozdonyt, de ez valószínűleg csak rossz tréfa. Bár senki se tudja biztosan, hogy mivel is megy a mozdony, olyan ügyesen van megoldva a tankolás, hogy nem látszik. Falra hányt borsó – csakhogy a fal előtt mély akna van, aminek az ürítését igyekeznek fenntartani…
Többen már az ütközőkön kuporognak, sőt már vannak, akik megpróbálnak kiszállni, amikor meg-megakad a vonat. (Nekik is meg volt a jegyük, de nem tetszett a kényelmes fülkében, illetve egyes vagonokban nem jó a fűtés, ill. valami gáz is bejön – hogy vezetik-e vagy csak műszaki hiba, nem tudni.) Mindenesetre kiszállni nem könnyű, mert amióta fejlett modern automata ajtók vannak, nem lehet kinyitni őket, s központilag pedig zárva vannak, a menetrend szerint nem áll meg a vonat. Mégis többen igyekeztek kibújni a réseken: van aki beakadt, van aki visszakapaszkodott az ütközőkre, van aki fel-le ugrálva próbál életben maradni – és nem tudunk semmit azokról, akik kiugrottak.
Az ellátás egyébként nem rossz, bár a büfékocsi messze van, s nem is mindenkit engednek be, azért rendszeres tolják a kis bevásárlókocsikat, és tűrhető áron hozzá lehet jutni dolgokhoz, amiket lehet rágcsálni, és olcsó az alkohol. Sokan szeretik, hogy kötelező etetés is van, desszerttel, amin a cukormáz ugyan már egyre jobban megkeseredett, de megszoktuk, az utasok szeretik.
Ebben a helyzetben jött a kérdőív, és, ha már osztottak neki is lapot, az emberünk minden igyekezetét összeszedte, és az üresen hagyott helyre beírta, hogy miért-hogyan kell, és/de lehet kompletten a másik irányba menni, hiszen errefelé előbb-utóbb megfeneklik a vonat. Egyébként is régóta azzal tölti az idejét, hogy elmagyarázza az utasoknak a helyzetet, és örült, hogy egyre többen emelik fel a fejüket, hogy kilássanak az ablakon, és a kint elrohanó táj láttán sokaknak elő is jön régi tanulmányaikból, hogy tényleg ez másik irány az eredendő céljaikhoz képest. Az egyre szaporodó döccenők is fel-felébresztik az embereket, hiszen a pálya egyre rosszabb – egyre fényesebb ugyan, de ez inkább a kopás miatt van, s persze mázra is mindig van pénz. Ezzel együtt az adatok nyilvánvalóak: a Természet erőivel szemben nem képes fenntartani ezt a pályát a pályafenntartási szolgálat. A másik irányban viszont eleve nem jelentkeznek ezek a jelentős pályafenntartási kérdések – egyszerűen az irány miatt nem süt szembe a Nap, nem fújja a homokot a szél.
Ehhez képest egyelőre a kérdőíven csupa olyan körülményről érdeklődnek, amik erősen másodlagosak az eltévedettséghez képest, hiszen hiábavalónak érezheti az ember, hogy akár több menüből is választhat, vagy hogy az ülések, függönyök, egyéb kiegészítők kapcsán elmondhatja a véleményét, ha rossz a szerelvény haladási iránya. Ráadásul a válaszadási lehetőségek előre meghatározottak, és legtöbbször nincs köztük a helyes válasz. A fontosabb kérdések fel sincsenek téve – de hátha nézik és megértik a/e széljegyzetet is…
Balogh Péter
2015. Virágvasárnapján
II.
A tanácsülések listája, fontosabb események – eredmények
Megválasztásom óta a Közép-Tisza-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács (KöTi TVT) négy ülést tartott az alábbiak szerint, amiből egy Tervezési Bizottsági ülés volt. Az ülések mindegyikén részt vettem.
dátum |
főbb téma |
2014.05.26. | szmsz, Alcsi-Holt-Tisza kódex, VGT2 feladatok |
2014.12.04. | tájékoztatás aktuális munkákról (VGT2, AKK, VKI, MÁSZ) |
2015.03.17. | Vízgyűjtő-gazdálkodás Tervezési Bizottság |
2015.04.03. | JVK véleményezés |
A Tanács szakmai vezetését a KÖTIVIZIG szakemberei adják, ők a Tanács munkáját, az együttműködés lehetőségét komolyan veszik, de ágazati-intézményi és szakmai-szemléleti korlátaik behatárolják az elvárható eredményeket.
Fontosabb eredmények:
Az üléseken nem csak formailag vettem részt, hanem tartalmilag is. Az üléseken minden alkalmat megragadva hirdettem a korábbi szakmai munkám során kidolgozott, és a SZÖVETség az Élő Tiszáért Egyesület által képviselt víz- és tájgazdálkodási koncepciót.
A koncepciónk összegzését minden tag megkapta írásban.
Hangot adtam annak, hogy bár lehet demokratikus, de szakmailag ciki az a gyakorlat, hogy az üléseken a jelenlegi problémákat okozó vízgazdálkodási paradigmán kívül eső szakmai vélemények a többségi véleményre hivatkozva érdemi megértés és szakmai vita nélkül maradnak – minthogy éppen a felmerült problémák rendszerszerűsége igazolja az új paradigma szükségességét.
A Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések (JVK) vitája során a Tanács elnöke azt mondta, hogy „érti már, hogy igazunk van”, és „rettenetes” a jelenlegi konvencionális tájhasználat tájat kiszárító gyakorlata mellett érvelni.
A Tanács titkára által megfogalmazott javaslatok tartalmazták a tájgazdálkodási megoldásokat, az ide vonatkozó pontok pontosítására külön felkért.
Az OT a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsba (NGTT) delegált, azonban ott továbbra sem fogadtak. A környezet- és társadalmi szervezetek “képviseletét” az NGTT-ben egy olyan személy bitorolja, akinek semmi tudása nincs a témáról és semmilyen érdemi kapcsolata nincs a zöld szervezetekkel.
Az NGTT üléseiről készült emlékeztetőket (amelyek az ngtt.hu honlapon találhatók) át szoktam nézni. Ebből azt állapíthatom meg, hogy a civil oldal szinte kritika nélkül a kormányzati oldal álláspontját szokta támogatni, a színvonaluk igen alacsony. Sajnos a többi oldal sem áll a helyzet magaslatán…
Üdv.Lukács András
Beszámoló a Tisza Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsban végzettekről
Az EU Víz Keretirányelv alapján kötelező a vízgyűjtők/részvízgyűjtők vízgazdálkodását segítő társadalmi ellenőrzés/együttműködés. A Tisza Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsba a Gödöllőn 2 éve megrendezett országos találkozó delegált Kerpely Klárával, a WWF, valamint Konyhás Istvánnal, a TerepSzemle Stúdió munkatársaival együtt „zöld” társadalmi szervezetek tagjaiként.
A Tisza Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács önálló jogi személyiség nélküli véleményalkotó, „tanácsadó” társadalmi testület. Üléseit félévente (vagy ritkábban) tartja. Az első évben a testület a Nemzeti Közegészségügyi Intézet bábáskodása mellett működött. Érdemi munkáról nem lehet beszámolni.
Át- illetve újjáalakult testületként 2013-tól a Tanács titkársági feladatait a vízügyi ágazat kebelén belül a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Szolnok) látja el.
Az át-, illetve újjáalakulás nyújtott lehetőséget a Szervezeti és Működési Szabályzat megfogalmazásakor az egyetlen jelentősnek ítélhető fegyvertényre: a SZMSZ-be különálló pontként javasoltam fölvenni a nemzetközi együttműködésre való törekvést. Hivatkozással arra, hogy a Tisza 153 ezer négyzetkilométernyi vízgyűjtője 5 országot érint: Ukrajnát, Romániát, Szlovákiát, Magyarországot és Szerbiát (a Vajdaságot). A javaslat váratlan ellenállásba ütközött, majd nyílt szavazás következett, mely javaslatom elfogadását eredményezte. Ettől még nem sok változás várható, de jóleső érzés volt, hogy a Tanács tagjainak többsége megértette a nemzetközi együttműködés fontosságát.
A sors iróniája, hogy az Országos Találkozó előtt néhány nappal, 2015. április 22-én tartotta legutóbbi ülését a Tanács. Ezen a Tisza magyarországi vízgyűjtőjére vonatkozó vízgyűjtő gazdálkodási terv (2) vitaanyagát vettük górcső alá. Végeredményben ez év végére kell, hogy elkészüljenek a vízgyűjtő gazdálkodási tervek. A hozzászólásokból kiderült, hogy – egyéb fontos, határon belüli elintézendő mellett – jelentős problémát okoznak a vízfolyásokat keresztező határok. Most különösen a Kőrösök és a Maros román-magyar határszakaszon „átívelő” problematikájával hozakodtak elő a Békés és Csongrád megyei szakemberek. A torontáli területen nincs biztosítva a megfelelő mennyiségű vízpótlás, vízátfolyás román-magyar-szerb (vajdasági) viszonylatban. Már ez az egyetlen példa is igazolja az egyesületünk (Kárpátok-Tisza nemzetközi Fejlesztési Egyesület) által javasolt, jómagam képviselte álláspontot a Nemzetközi Tisza Védelmi Egyezmény megkötésére, azaz a Tisza vízgyűjtőjén érvényes nemzetközi együttműködés elengedhetetlen fontosságára.
Ugyanezt a gondolatot, azaz az intézményesült nemzetközi együttműködés hiányát vetette föl – némileg titokzatosan – Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója. Megemlítve, hogy Kovács Sándorral, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés, egyben a Tisza Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács elnökével milyen sokat dolgoznak e kérdés megoldásán.
Másfél évtizednyi tapasztalat összegzéseként, egyben az elhangzott felvetésekre is reagálva erősítettem és indokoltam meg a Nemzetközi Tisza Védelmi Egyezmény megkötésének szükségességére vonatkozó javaslatot. E mondanivaló érezhető tetszést aratott. A Tanács titkársága ez ügyben készült legfontosabb dokumentumainkat (Tisza Charta, a vízvisszatartó vízgazdálkodás és vizes élőhely program, stb.) a vízgyűjtő gazdálkodási terv vitaanyagához fűzött javaslatok mellékleteként fogja kezelni és továbbítani a Tanács tagjainak és másoknak.
Mivel ma a Tisza Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács az egyetlen, a Tisza (magyarországi) vízgyűjtőjének vízgazdálkodási kérdései megvitatására – az EU Víz Keretirányelv alapján összehívott, viszonylag folyamatosan működő – társadalmi testület, a Környezet- és Természetvédő Szervezetek delegáltjaként szeretnék tagja maradni.
Tisza mente, Szolnok, 2015. április 23.
Egri Sándor
elnök
Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület
Delegálti beszámoló
A bizottság pontos megnevezése és rövidítése:
Tisza Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács, TRVT
A bizottság kontaktjának neve, elérhetőségei:
Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4.
Szedlák Gabriella, titkár
titkarsag@kotivizig.hu
A delegált neve, szervezete, elérhetősége:
Kerpely Klára, WWF Magyarország
30/233-7368, klara.kerpely@wwf.hu
A beszámoló szöveges része:
A testület célja a VKI szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítésének a felügyelete és a tervezés segítése. Véleményezi a vizek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedési terveket, támogatja a tervek társadalmi vitáját, az érintettek véleményének a beépítését a tervekbe. Kapcsolatot tart, információt közvetít az Országos Vízgazdálkodási Tanács és a területi vízgazdálkodási tanácsok között.
2013 óta vagyok OT delegált a TRVT-ben. A vízügyi ágazat átszervezése miatt többször újjáalakult tanácsban közbenjárásomnak köszönhetően az OT delegáltjai képviselik a civil szektort.
A tanács 2013-ban és 2014-ben is kétszer ült össze, idén pedig ma volt az első ülés, ahol a Tisza vízgyűjtőjére vonatkozó Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések nevű problémagyűjteményt tárgyaltuk meg. Várhatóan idén gyakrabban fog tanácskozni, mivel jelenleg zajlik a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek felülvizsgálata. Országos VGT és 4 Részvízgyűjtő VGT készül, a 42 alegység tervei pedig a 4 RVGT mellékletei lesznek, de részletes, víztest szintű kidolgozottsággal. A felülvizsgálat 1,5-2 éves csúszásban van, de ennek ellenére a 6 hónapos társadalmi konzultációt meg fogják tartani, mert kötelező. Sajnos a valóságban nyilvánvalóan csak azokkal a véleményekkel tudnak majd érdemben továbbdolgozni, amelyek a 6 hónap elején érkeznek be.
A társadalmi konzultáció ütemterve 2015-ben:
-
Az alegységi és részvízgyűjtő Jelentős Vízgazdálkodási Kérdésekhez még 2 hétig hozzá lehet szólni.
-
Májusban közzé teszik az országos Jelentős Vízgazdálkodási Kérdéseket is 6 hónapra.
-
Eközben júniusban már kikerül a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv véleményezhető változata is. A 6 hónap véleményezési időszak 2 részre lesz bontva: jún-aug. az első, utána átgyúrják az anyagot és szept-nov a 2. szakasz lesz.
-
A www.vizeink.hu honlapon fogják közzé tenni, de érdemes nézni a vizigek és az OVF honlapjait is.
-
A terv kész kell legyen dec 22-re, a jelentést róla az EU-nak márc 22-ig kell beküldeni.
Budapest, 2015.04.22.
Kerpely Klára
delegált
Az elmúlt OT óta a bizottság nem ülésezett, semmilyen információm nincs arról, hogy egyáltalán létezik-e még.
Móra Vera
Az előző OT óta az Aarhus Munkabizottság nem ülésezett. Az Aarhus-i Egyezménnyel kapcsolatos fejleményeket és Magyarország Egyezménynek való megfelelőségét a Munkabizottság keretein kívül követtem nyomon.
Bendik Gábor
OT delegált
Aarhus-i Munkabizottság.
Üdvözlettel:
Bendik Gábor
a Levegő Munkacsoport nevében
Beszámoló az Allergia-parlagfű kerekasztal tevékenységéről
Hajósy Adrienne
2015. április 15.
Az Allergia-parlagfű kerekasztal, 2014. december 16-án alakult újjá. A kerekasztal munkájában ideiglenes OT küldöttként vettem részt. A kerekasztal egyetlen ülése az alakuló ülés volt. A kerekasztal egyetlen közérdeklődésre számot tartó témája, a 2009. évi adóévben felajánlott 1 milliárd Ft adóegyszázalék kérdésköre.
I. Az alakuló ülésről a tájékoztató levelezőlistán számoltam be:
Újjáalakult az allergia-parlagfű kerekasztal, 2014. december 16-án (kedden). Az ülésen ideiglenes OT küldöttként vettem részt. (A kerekasztal dokumentumait az FFB honlapján teszik majd közzé.) Az újjáalakulás a Fenntartható fejlődés bizottságának 3/2014. számú határozata szerint történt, a határozatot csatoltam. A kerekasztal társelnökei: Heringes Anita (MSZP) és Dankó Béla (Fidesz) országgyűlési képviselők. Az ülés napirendje szerint a kerekasztal alapszabályt és 2015. évi munkatervet fogadott el, továbbá javaslatot a 2010. évi adóegyszázalék-felajánlás felhasználásáról. Az adóegyszázalék problémakörének előzménye: A 2011. évre vonatkozó költségvetési törvényben 1083,9 millió forint támogatás állt rendelkezésre a parlagfűmentesítés feladataira. A tekintélyes összeg 177 ezer állampolgár SZJA felajánlásából származott. A ParlagfűpollenNo Egyesület föltárta, hogy ennek tetemes hányadát nem a törvényben megjelölt célra használták. A parlament mostani őszi ülésszakán képviselői felszólalások (Heringes Anita, Sallai R. Benedek) is hangzottak el a parlagfű-adóegyszázalékról. Mindezek következményeként a kormány határozatot hozott 642 millió forint “visszacsoportosításáról” (a határozat száma: 1676/2014. (XI. 20.), hosszú címe: A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról és egyes kormányhatározatok módosításáról, továbbá egyes kormányhatározatok végrehajtása során alkalmazandó eltérő intézkedésekről). Erről az FM honlap hírei között olvasható Nagy István, az FM parlamenti ügyekért felelős államtitkára 2014. december 9-i nyilatkozata: Ismét a parlagfű irtására, gyérítésére használható fel az állampolgárok által személyi jövedelemadójukból e célra felajánlott, korábban átcsoportosított pénz. A felhasználás céljaihoz várja a civilek javaslatait (https://www.youtube.com/watch?v=0m3Ut7ZPcq0). A minisztérium a pénzt civil szervezeteknek kiírt pályázat útján tervezi fölhasználni 2015 első félévében. A hírek szerint a pályázat tárgya kizárólagosan eszközbeszerzés (pl. fűkasza) lenne. A kerekasztal javaslata: A kerekasztal résztvevői, sem a kormányzati és szakmai szervezetek képviselői, sem a civilek nem tartották jó gondolatnak a kizárólagos eszközbeszerzést a pályázat tárgyaként. Nemcsak azért, mert a parlagfű gyérítéséhez az eszköz mellett még számos más, nagy költségvonzatú kiadás is járul, hanem azért sem, mert a feladat önkormányzati, hatósági részfeladatait civilek nem láthatják el, vagyis kérdéses, hogy lehetőségük lenne-e egyáltalán az eszköz érdemi használatára. A civilek sokkal hatékonyabban tudnának ellátni más, fontos feladatokat, például a fertőzések felderítése vagy a szemléletformálás témakörében. A 642 millió forint hatékony felhasználásáról a kerekasztal hosszas vitát folytatott, végül javaslatot fogadott el, melyben kéri a minisztériumot, hogy fontolja meg a jelenlegi kiírás módosítását a kerekasztal javaslatai alapján, a tartalmi és feltételbeli szempontok, valamint a pályázók körének vonatkozásában. Civil lehetőség: Ha a minisztérium elfogadja a kerekasztal javaslatát, lehetőség van a pályázat kiírásához javaslatokkal élnünk. Kérem, hogy aki részt venne ebben a munkában, nekem írja majd meg a javaslatát, hogy ezeket összegyűjtve, továbbíthassam. Felhívom a figyelmet a bekezdés elején álló “Ha” szóra. Hírt küldök majd arról, hogy elfogadta-e az FM a kerekasztal javaslatát. 2014. december 17.
II.
2015. január 26-án a kerekasztal tagjait megbeszélésre hívta Nagy István FM államtitkár, melynek fő témája az adóegyszázalék “visszapótlása” volt.
A megbeszélésről a tájékoztató levelezőlistán számoltam be:
A hosszúra nyúlt megbeszélésen a parlagfű téma szinte minden vonatkozásáról volt szó. Lényegében ismétlődtek a tavaly decemberi kerekasztalon elhangzottak, amelyről már hírt adtam, ezt most a csillagok alatt ismét küldöm. Nóvum a január 31-i határidővel záruló, 642 millió Ft összértékben kiírt pályázatról hangzott el. A kerekasztal tagjai ugyanazokat az ellenérveket vetették föl a pályázattal kapcsolatban, mint decemberben. Nagy István se tartja szerencsésnek, hogy kizárólag eszközvásárlást (pl. kapa vagy kasza) tesz lehetővé a pályázati kiírás. Elmondta, hogy bár a hátralévő néhány napban a kiírás már nem változik, de a beérkező pályázatokkal le nem fedett költségrészre újabb pályázatot írnak ki. Ennek témái között lesznek olyanok is, amelyeket a kerekasztal szorgalmazott, és amelyek jobban illenek a civilekhez, köztük a tájékoztató, felvilágosító tevékenység, valamint a fertőzött területek feltárása. Kértem Nagy István államtitkár urat, hogy az új pályázat kiírásának hírét még január 31. előtt tegyék közzé. [2015. január 27.]
III.
2015. február 25-én újabb megbeszélésre hívtak. Nagy István ismertette a parlagfű eszközpályázat eredményeit. Az eredménylistát nem adták oda, de beszámoltak róla, hogy a pályázaton 172 szervezet 546,5 millió forintot nyert parlagfű elleni védekezésre a korábban zárolt, e célra szánt 642 millió forintból.
A nyertesek listáját később az FM honlapon közzétették:
A Környezetbarát Termék Értékelő és Minősítő Bizottság (ÉMB) a beszámolási időszakban két ülést tartott. A 2014. március 18-i ülésen a képalkotó berendezések uniós feltételrendszerének, valamint az újrahasznosított műanyag termékek elnevezésű Kék Angyal feltételrendszerének adaptálásáról. Napirenden volt a tűzoltó anyagok és tűzoltó készülékek minősítése, illetve a kőszerű építőanyagok és építőelemek témája is előkerült. Ezen kívül bemutatták a környezetbarát takarításszolgáltatásra vonatkozó új feltételrendszert. 2014. december 4-én szó esett a környezetbarát termék védjegy díjainak módosításáról számoltak be. Ismét szó volt a kőszerű építőanyagok és építőelemek általános és kiegészítő követelményeiről, továbbá a zúzottkő termékekről, a háztartáshigiéniai papírokról és a papíralapú, merevfalú csomagolóeszközök feltételrendszeréről. A Bizottság felülvizsgálta a mikroszálas textíliákkal, a tintapatronokkal és festékkazettákkal szemben támasztott követelményeket is. Az ülésen megemlékezett a Bizottság az ökocímke 20. évfordulójáról is.
Graczka Sylvia
Beszámoló az Alsó-Duna-völgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács (ADU-TVT) munkájáról Az OT delegáltjaként az elmúlt időszakban az Alsó-Duna-völgyi Területi Vízgazdálkodási Tanácsban vettem részt. Három alkalommal volt ülés, 2014.05.22-én, 2014.12.17-én és 2015.04.08-án, melyekre meghívót kaptam. Az első ülésen egyéb elfoglaltságaim miatt nem tudtam részt venni. Az első ülésen tárgyalták a jogszabályi változásokat és a közeljövő várható feladatait; megerősítették az újraalakuló ADU-TVT elnökét és társelnökét; megválasztották a Szakmai Bizottságot és a Vízgyűjtő- gazdálkodási Tervezési Bizottságot, majd elfogadták az új Szervezeti és Működési Szabályzatot. A második ülésen új elnököt választottunk, majd delegáltakat választottunk a részvízgyűjtő- tanácsokba. Ezután ismertetésre kerültek a Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések és az 1-10 ill. 1-16 alegységek vitaanyagai. A tanács megvitatta a beérkezett kérdéseket és véleményeket. A harmadik ülésen az 1-10 ill. 1-16 alegységek vitaanyagaira érkezett véleményeket vitattuk meg, majd a közös álláspont kialakítása után a VGT kidolgozásáért felelős szervezetek részére küldendő véleményt határozatban elfogadtuk.
A tanács munkájával kapcsolatban problémám nem merült föl.
Baja, 2015. április 21.
Kalocsa Béla
MME
Beszámoló
Környezet- és Természetvédő Szervezetek 25. Találkozója Tokaj
Alulírott: Bujdosó Antal a Gyulai székhelyű Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért Társaság vezetője illetve a szervezetem nevében a 2013-as Gödöllői Találkozó bízott meg Delegált a következő szakai területi feladatok ellátására.
- Körös-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság (Gyula).
- Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság (Debrecen).
Mind két megbízatásom kettő évre szólt.
A Megbízó levelem leadás után majd 1 évet kellett várnom, hogy valami hírt kapjak a delegált bizottság részéről.
Mind két bizottságnál egy-egy alkalommal voltam meghívva.
MEGALAKULT AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI HATÓSÁG
A 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendeletben foglaltak szerint 2014. január 1-től megalakult az Országos Vízügyi Hatóság.
Az Országos Vízügyi Hatóság (a továbbiakban: OVH) az Országos Vízügyi Főigazgatóság 482/2013. (XII.17.) Korm. rendeletének 2. §-ban foglaltak szerint elkülönült, jogszabályban meghatározott önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége. Az OVH – jogszabályban meghatározott hatósági feladat- és hatáskörében – az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség jogutódja. Az OVH vezetőjét a jogszabályban meghatározott hatáskörében az OVF főigazgatója nem utasíthatja.
Az Országos Vízügyi Hatóság minden olyan eljárásban másodfokú hatóság, ahol a területi Vízügyi Hatóságok első fokon járnak el, amennyiben a vonatkozó kormányrendelet erről másként nem rendelkezik.
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés társadalmi vitájának konzultációs anyagai. A VITAANYAG hat hónapon keresztül véleményezhető. 2015. május 30-ig az info@vizeink.hu központi email címre vagy közvetlenül az illetékes Vízügyi Igazgatóság címére.
- Körös-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság (Gyula).
Épülnek a vízbeeresztő műtárgyak Mályvádon és a Kisdeltánál.
A Mályvádi Árvízi Szükségtározó fejlesztésének keretein belül, a felső vízbeeresztő műtárgy pillérei a mentett oldali szárnyfalakkal együtt 2014. július közepére készültek el.
A szárnyfalak befejezését követően, a kivitelező elkezdhette a műtárgyon keresztül átfolyó víz sebességének megfékezését szolgáló vasbeton lemez, az ún. utófenék megépítését is. Az 50 cm vastag utófenék 21 db beton táblából áll össze, melyek tömörített homokos-kavics ágyazaton fekszenek. A teljes utófenék megépítéséhez 1833 m3 betonra volt szükség. A kiviteli terveknek megfelelően az utófenék végeinek lezárására, a régi megnyitási helyből kikerülő acéllemezek, az ún. szádlemezek szolgálnak, az újrahasznosítás jegyében. Az alsó vízbeeresztő műtárgy pillérei a szárnyfalakkal együtt augusztus közepére készültek el, így ott az utófenék kivitelezését ekkor kezdték meg.
A Mályvádi Árvízi Szükségtározó fejlesztésével párhuzamosan zajlik a Kisdelta Árvízi Szükségtározó korszerűsítése is, az utóbbi projekt során a vízbeeresztő műtárgy építése április végén akadályba ütközött. A probléma megoldása érdekében az alapozási tervek átdolgozására volt szükség, melyeket a tervező augusztus hó végére elkészített. A résalapozási munka így szeptember 5. és 22. között elkészült.
- Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság (Debrecen).
Az ország területét teljesen lefedő 12 vízügyi igazgatóságot nem a közigazgatási határokhoz, hanem a vízgyűjtőkhöz igazodóan alakították ki több, mint 60 évvel ezelőtt, így a TIVIZIG működési területe nemcsak Hajdú-Bihar megyét foglalja magába, de a környező négy megye kisebb térségeit is.
Vízitársulatok szakmai felügyelete 2011. március 30-tól egy (régi) új feladattal bővült az igazgatóság tevékenysége. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 40. § (2) bekezdése alapján a vízitársulat közfeladatainak ellátása feletti szakmai felügyeletet a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter, az irányítása alatt álló, a társulat működési területe szerinti vízügyi igazgatási szerv útján látja el.
Két szakaszon belvízvédelmi készültséget rendelt el 12 belvízvédelmi szakasza közül a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) 2015. január 20-án. A Berettyó-alsó belvízvédelmi szakaszon jelenleg másodfokú-, míg a Hamvas-Sárréti belvízvédelmi szakaszon elsőfokú a készültség. A belvízzel elöntött területek nagysága 3 900 hektár.
Közösen az árvízvédelmi biztonságért
Befejeződött a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén, a Sebes-Körös jobb partján a körösszakáli gátőrházak, valamint több kiszolgáló létesítmény felújítása. A beruházás keretében felújították a határszelvényben található távjelző vízmérő állomást, vízmércét és fejlesztették az adatok továbbításához, feldolgozásához szükséges informatikai hálózatot is. A fejlesztés megvalósítására a Tisztántúli Vízügyi Igazgatóság a nagyváradi székhelyű Körösök Vízügyi Igazgatósággal 600 000 eurot nyert el pályázati úton. A határ román oldalán az év végéig fejeződnek be a munkálatok.
Beszámolót összeállította
Kelt: Komádi 2015.03.30 Bujdosó Antal
delegált
Beszámoló
Környezet- és Természetvédő Szervezetek 25. Találkozója Tokaj
Alulírott: Bujdosó Antal a Gyulai székhelyű Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért Társaság vezetője illetve a szervezetem nevében a 2013-as Gödöllői Találkozó bízott meg Delegált a következő szakai területi feladatok ellátására.
- Körös-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság (Gyula).
- Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság (Debrecen).
Mind két megbízatásom kettő évre szólt.
A Megbízó levelem leadás után majd 1 évet kellett várnom, hogy valami hírt kapjak a delegált bizottság részéről.
Mind két bizottságnál egy-egy alkalommal voltam meghívva.
MEGALAKULT AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI HATÓSÁG
A 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendeletben foglaltak szerint 2014. január 1-től megalakult az Országos Vízügyi Hatóság.
Az Országos Vízügyi Hatóság (a továbbiakban: OVH) az Országos Vízügyi Főigazgatóság 482/2013. (XII.17.) Korm. rendeletének 2. §-ban foglaltak szerint elkülönült, jogszabályban meghatározott önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége. Az OVH – jogszabályban meghatározott hatósági feladat- és hatáskörében – az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség jogutódja. Az OVH vezetőjét a jogszabályban meghatározott hatáskörében az OVF főigazgatója nem utasíthatja.
Az Országos Vízügyi Hatóság minden olyan eljárásban másodfokú hatóság, ahol a területi Vízügyi Hatóságok első fokon járnak el, amennyiben a vonatkozó kormányrendelet erről másként nem rendelkezik.
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés társadalmi vitájának konzultációs anyagai. A VITAANYAG hat hónapon keresztül véleményezhető. 2015. május 30-ig az info@vizeink.hu központi email címre vagy közvetlenül az illetékes Vízügyi Igazgatóság címére.
- Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság (Debrecen).
Az ország területét teljesen lefedő 12 vízügyi igazgatóságot nem a közigazgatási határokhoz, hanem a vízgyűjtőkhöz igazodóan alakították ki több, mint 60 évvel ezelőtt, így a TIVIZIG működési területe nemcsak Hajdú-Bihar megyét foglalja magába, de a környező négy megye kisebb térségeit is.
Vízitársulatok szakmai felügyelete 2011. március 30-tól egy (régi) új feladattal bővült az igazgatóság tevékenysége. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 40. § (2) bekezdése alapján a vízitársulat közfeladatainak ellátása feletti szakmai felügyeletet a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter, az irányítása alatt álló, a társulat működési területe szerinti vízügyi igazgatási szerv útján látja el.
Két szakaszon belvízvédelmi készültséget rendelt el 12 belvízvédelmi szakasza közül a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) 2015. január 20-án. A Berettyó-alsó belvízvédelmi szakaszon jelenleg másodfokú-, míg a Hamvas-Sárréti belvízvédelmi szakaszon elsőfokú a készültség. A belvízzel elöntött területek nagysága 3 900 hektár.
Közösen az árvízvédelmi biztonságért
Befejeződött a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén, a Sebes-Körös jobb partján a körösszakáli gátőrházak, valamint több kiszolgáló létesítmény felújítása. A beruházás keretében felújították a határszelvényben található távjelző vízmérő állomást, vízmércét és fejlesztették az adatok továbbításához, feldolgozásához szükséges informatikai hálózatot is. A fejlesztés megvalósítására a Tisztántúli Vízügyi Igazgatóság a nagyváradi székhelyű Körösök Vízügyi Igazgatósággal 600 000 eurot nyert el pályázati úton. A határ román oldalán az év végéig fejeződnek be a munkálatok.
Beszámolót összeállította
Kelt: Komádi 2015.03.30 Bujdosó Antal
delegált
Beszámoló
Környezet- és Természetvédő Szervezetek 25. Találkozója Tokaj.
Alulírott: Bujdosó Antal a Gyulai székhelyű Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért Társaság vezetője illetve a szervezetem nevében a 2014-as Komáromi Találkozó bízott meg, Delegált a következő szakai területi feladat ellátására.
Észak-Alföldi Regionális Monitoring Albizottság munkájában vegyek részt 2016-os Országos Találkozóig.
Tájékoztatom, hogy a 2014. november 4-én megrendezésre került Regionális Monitoring Albizottság ülésen elhangzott kérdésekre az IH a következő válaszokat adta:
– Katona Ilona (ÉARMA tag, Magyar Turizmus Zrt. Észak-alföldi Regionális marketing Igazgatóság delegáltja): Az ülésen a 2. prioritásban történt elállásokkal érintett projektek felsorolását kérték, és az elállások okára is rákérdeztek.
Az IH ezzel kapcsolatban jelezte a KSZ felé, hogy készítsen általánosságban egy rövid összefoglalót, melyben összegezze, milyen típusú projektek esetében fordult elő elállás, milyen arányban szerepeltek kkv-k, önkormányzatok, non-profit szervezetek, illetve melyek voltak a leggyakoribb okok az elállásra (az összefoglaló csatolásra került jelen üzenethez).
– György Attila (ÉARMA tag, ÉAR Civil Egyeztető Fórum delegáltja): A gazdaságfejlesztéses projektek esetében a 2007-2013-as időszakban több kifizetési probléma merült fel a vállalkozásokkal (mint kedvezményezettekkel). A következő ciklusban 60% lesz a vállalkozásoknak kifizetendő összeg a teljes támogatási keretből, szemben a mostani 18%-kal. A mostani tapasztalatokból kiindulva az a kérdés merült fel az ülésen, hogy milyen szabályozás, segítség várható a következő időszakban, felkészülve arra, hogy közel háromszor ennyi támogatási összeg kerül kifizetésre ennek a szektornak.
A források 60%-a nem a vállalkozásoknak, hanem gazdaságfejlesztésre fordítódik majd. Ezen források nagy részét a TOP esetében önkormányzatok és önkormányzati gazdasági társaságok kapják. Az intézményrendszerbe épített szabályeszközökről és eljárásokról a Miniszterelnökség tud bővebb választ adni.
– Szénégető László (ÉRMA tag, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal delegáltja): További észrevételként megemlítésre került, hogy a magyar vállalkozói rendszer nincs felkészülve a következő időszak kihívásaira. Nagyon fontos lenne az oktatás beépítése a projektekbe, illetve a beruházások, szakemberek képzése, továbbá a tervezési munkák egy részét kötelező oktatásra kellene fordítani.
Nem a projektek feladata olyan szakemberek képzése, akik képesek azt végrehajtani. A menedzsment szervezettől elvárt kompetenciáknak kellene determinálni a minőségi szakemberek foglalkoztatását, melyet a pályázók minden esetben be is mutatnak.
– Észrevételként hangzott el, jelen programozási időszakban a komplex akadálymentesítés követelményével kapcsolatban hiányosságok merültek fel, melyek a kivitelezést követően voltak tapasztalhatók (azaz nem a célcsoport igényeinek megfelelően zajlott a megvalósítás).
Kelt: Komádi 2015.03.30 Bujdosó Antal
Delegált
Halászati Operatív Program Monitoring Bizottság
2014 delegálti beszámoló, Nagy Dénes
A Bizottságban, ahogy előző évben is jeleztem, megfigyelői státuszt lehetett kiharcolni. A Bizottsághoz kapcsolódó IH tekintetében változás történt, a terület a VM (FM) helyett a Miniszterelnökséghez tartozik.
2014 folyamán két ülés volt, az egyikre kaptam meghívót, elmenni más elfoglaltság miatt nem tudtam, a második alkalomra nem jött meghívó. A korábbi EU költségvetési időszak forrásainak allokációja majdnem teljes, az új program (MAHOP) nem indult még el, alapdokumentumainak véleményezése zajlott az elmúlt időszakban.
A Bizottság anyagai elérhetőek a halaszat.kormany.hu oldalról.
Amennyiben a mandátumom valóban 2016-ig szól, az idei évben szeretnék arra energiát szánni, hogy a MAHOP MB (vagy hasonló testület) számára teljes jogú tagsággal rendelkező zöld civil szervezeti delegáltért érvelhessek, hogy a természetvédelmi szempontok ezen keresztül is tudjanak érvényesülni ebben a több szempontból fontos ágazatban.
Delegálti beszámoló
Farkas István
Környezet és Energia Operatív Program Monitoring Bizottság
KEOP MB
A Monitoring Bizottság ülésein, amely évente kétszer van, rendszeresen részt vettem. Az üléseken legtöbbet hozzászóló személy vagyok. Sajnos az esélyegyenlőségi civilek nem járnak el. Az ülések tematikájáról, dokumentumairól tájékoztattam a mozgalmat és képviseltem a kéréseket, ötleteket. Sikerült például elérni, hogy a fogyasztóvédelmi kiemelt projektben részt vehessenek a környezetvédő civil szervezetek.
Részt vettem a következő ciklus tervezési folyamataiban, sajnos ehhez a bizottsági tagság nem adott plusz lehetőségeket. Több javaslatunkat elfogadták, így lesz szemléletformálási projekt lehetőség minden prioritáshoz kapcsolódva (klímaalkalmazkodás, ivóvíz/szennyvíz, hulladék, természetvédelem, energia). Ezekből várhatóan idén önálló szemléletformálási pályázati kiírás lesz a hulladék és energia témákban. A szemléletformálás mellett szeretnék foglalkozni a hulladékégetés problematikájával is a következő ciklusban.
Delegálti beszámoló
Farkas István
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
NFFT
A Tanács munkájában Gyulai Ivánnal veszünk részt. Az elmúlt évben – választási év révén – csak egy tanácsülés volt, s idén eddig egy. Általában évi 4 ülése van a Tanácsnak. A Tanács civil tagjai javaslatára tavaly a Tanács társelnökének választottak, ami nem operatív funkció.
Az idei tanácsülésen a fő téma a TTIP kérdése volt. A mozgalmi inputokra támaszkodva hozzászóltam, s örömmel látjuk, hogy a Tanács többsége elég kritikus az egyezmény tervezetével szemben. A Tanács még fog idén foglalkozni az üggyel.
A Tanács szakmai-egyeztető bizottsága, többek között kezdeményezésemre, állást foglalt az állami tulajdonú védett területek vagyonkezelése témájában is, teljesen követve a civil javaslatokat. Ez az állásfoglalás elég mély nyomot is hagyott a sajtóban és a politikai életben is, mivel az állami szereplők Kövér László ellenvéleményét látták bele az állásfoglalásba (nem ok nélkül). Ezen felül részt vettem a klímamunkacsoport néhány ülésén is.
Idén a Tanács szakmai ügyek (energiapolitika, TTIP) mellett a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia végrehajtásával is fog foglalkozni, ami lehetőséget ad a zöld mozgalomnak a véleménye megjelenítésére.
DELEGÁLTI BESZÁMOLÓ
a Környezet- és Természetvédő Szervezetek 2015. évi Országos Találkozója részére
A bizottság pontos megnevezése és rövidítése:
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Monitoring Bizottság (GINOP Monitoring Bizottság)
A bizottság kontaktjának, szervezőjének neve, elérhetőségei (telefon, e-mail):
Maurer Anita monitoring referens
Nemzetgazdasági Minisztérium
Gazdasági Fejlesztési Programok Irányító Hatósága
H-1077 Bp. Wesselényi u. 20-22.
Tel: +36-1-474-9544
Fax: +36-1-474-9441
E-mail: anita.maurer@ngm.gov.hu
A delegáltak neve:
Éri Vilma
A delegált szervezete:
Környezettudományi Központ Alapítvány
A delegált aktuális saját elérhetőségei (telefon, e-mail):
06 (20) 947 5319, v.eri@ktk-ces.hu
A GINOP Monitoring Bizottság 2015. április 22-én tartotta alakuló ülését. A napirenden a monitoring bizottsági tagsággal járó jogok és kötelezettségek, az ügyrend elfogadása, az operatív program eddigi történéseinek a bemutatása, az éves fejlesztési keret és a kiválasztási kritériumok elfogadása, a GINOP ex-ante kondicionalitások és és az ex-ante értékelés bemutatása, illetve a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeit segítő YEI program bemutatása szerepelt. Környezetvédelmi szempontból a GINOP beavatkozási területei közül a legfontosabb az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságszerkezetre való áttérés támogatása, valamint a környezet megőrzése és védelme, és az erőforrás-hatékonyság növelésének az elősegítése. Az OP 8 sikermutatója közül az egyik az üveghatású gázok kibocsátásának (becsült) éves csökkenése. Az új tervezési ciklusban az OP-knek nem lesz horizontális albizottságuk, folytatódik viszont az a rendszer, hogy a pályázóknak meg kell felelniük bizonyos horizontális elvárásoknak, és a horizontális vállalásokért többletpontokat szerezhetnek (5%-ot a környezetvédelmi, további 5%-ot pedig a szociális vállalásokért).
Budapest, 2015. április 23.
Éri Vilma
DELEGÁLTI BESZÁMOLÓ
a Környezet- és Természetvédő Szervezetek 2015. évi Országos Találkozója részére
A bizottság pontos megnevezése és rövidítése:
Gazdaságfejlesztési Operatív Program Monitoring Bizottság (GOP Monitoring Bizottság)
A bizottság kontaktjának, szervezőjének neve, elérhetőségei (telefon, e-mail):
Maurer Anita monitoring referens
Nemzetgazdasági Minisztérium
Gazdasági Fejlesztési Programok Irányító Hatósága
H-1077 Bp. Wesselényi u. 20-22.
Tel: +36-1-474-9544
Fax: +36-1-474-9441
E-mail: anita.maurer@ngm.gov.hu
A delegáltak neve:
Éri Vilma
A delegált szervezete:
Környezettudományi Központ Alapítvány
A delegált aktuális saját elérhetőségei (telefon, e-mail):
06 (20) 947 5319, v.eri@ktk-ces.hu
A GOP Monitoring Bizottság az ügyrendnek megfelelően az elmúlt 2 évben is évente kétszer ülésezett. A GOP Monitoring Bizottság horizontális albizottságának, amely a horizontális szempontok érvényesítésével foglalkozik, 2013-ban nem volt ülése, 2014-ben egy alkalommal tartott ülést. Minden ülésen részt vettem. Bár a Bizottság elsősorban technikai jellegű kérdéseket tárgyalt: hány pályázat érkezett be, mennyi pénzt sikerült kihelyezni stb., és az értékelésekben is elsősorban ezek a kérdések domináltak, igyekeztem a környezetvédelmi szempontot lehetőség szerint napirenden tartani. Erre a GOP környezetvédelemhez kapcsolódó alprogramja (GOP-2.1.4 Környezetközpontú technológiafejlesztések, hulladékhasznosítási célú fejlesztések) és a horizontális albizottság adott lehetőséget. A Bizottság tagjai és a NFÜ/NGM szakértői nyitottnak mutatkoztak a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére, az NFM még EMAS minősítést is szerzett. A 2014. decemberi horizontális albizottságo ülésre beszámoló készült a GOP horizontális céljainak teljesüléséről és a GOP horizontális kiírásainak (az említett környezetközpontú technológiafejlesztési alprogram kiírásának) előrehaladásáról. A beszámoló anyagát egyelőre nem tették közzé, kérésre nálam elérhető.
Budapest, 2015. április 23.
Éri Vilma
OT delegáltak beszámolója
A Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság (GEVB)
A GEVB a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény és végrehajtási rendeletei felhatalmazása alapján és saját ügyrendje szerint működik, fő feladata a géntechnológiai hatóságokhoz benyújtott kérelmek szakmai véleményezése és ezekről állásfoglalás kialakítása a hatóságok számára.
A GEVB tagságában az év folyamán egy változás történt: Móra Veronikának, a Bizottság korábbi titkárának kinevezését 2014-ben az FM minisztere nem hosszabbította meg, ezért az ő helye 2014. második felében megüresedett. Helyére a Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek Koordinációs Tanácsának delegáltjaként Nagy Dénes kapott kinevezést 2014. december 15-től.
A Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság 2014-ben folyamán 5 ülést tartott (január 30., február 27., május 29., augusztus 28., december18. – az ülések sorrendben a 105-109. ülések voltak), ezen kívül 4 alkalommal írásos szavazással foglalt állást. A GEVB 2014-ben összesen 26 állásfoglalást bocsátott ki a két géntechnológiai hatóság (VM ill. GYEMSZI-OGYI) felkérése alapján, az alábbiak szerint:
– géntechnológiai tevékenységet végző létesítmény létrehozása iránti kérelem: 8 db,
– zárt rendszerű géntechnológiai tevékenység irányi kérelem: 15 db,
– éves jelentés (felülvizsgálat): 2 db,
– hiánypótlás (zárt rendszerű tevékenységre): 1 db.
A kérelmek hazai egyetemi intézményektől (4 db) és minisztériumi kutatóhelyektől (1 db), valamint állami kórháztól (1 db) ill. vállalatoktól (4 db) érkezett.
A benyújtott kérelmek közül a GEVB többségi szavazata alapján engedélyezésre/elfogadásra javasolt 17 db-ot, feltételekkel engedélyezésre javasolt 9 db-ot, és nem javasolt elutasítani egyet sem.
2015-ben eddig három ülést tartott meg a Bizottság, továbbra is alapvetően létesítmény engedélyezési kérelmeket, valamint zárt rendszerű géntechnológiai tevékenység iránti kérelmeket tárgyaltunk.
Budapest, 2015. árilis 23.
Bardócz Zsuzsanna
Fidrich Róbert
Tömöri Balázs
Nagy Dénes
Beszámoló
Környezet és Természetvédő Civil Szervezetek
24. Országos Találkozójának delegáltja
a Közép-Duna-völgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács Tervezési Bizottságában
A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósága Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztályának vízgyűjtő-gazdálkodási csoportvezetőjével vettem fel a személyesen a kapcsolatot, aki tájékoztatást adott az átszervezést követő szervezeti változásokról, és rendelkezésemre bocsátotta a 2014. decemberében közzétett „Jelentős Vízgazdálkodási kérdések” munkaanyagát.
A 2015. május 31-ig véleményezhető munkaanyaggal kapcsolatosan jeleztem, hogy a Duna-Tisza-közi Homokhátságon a vízszintsüllyedés olyan, fontos vízgazdálkodási feladat, amellyel kapcsolatos intézkedéseknek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a helye. Rámutattam arra is, hogy mára már nem megkerülhetőek a területen működő – és megnyitásra tervezett további – nyílt vízfelületű kavicsbányák okozta vízgazdálkodási problémák. A térség ökológiai állapotának stabilizálása ugyanis nem képzelhető el anélkül, hogy a vízgazdálkodás hosszú távú intézkedéseinek meghatározása során kilépjünk abból a mederből, amely az éghajlati/időjárási változások mellett kizárólag a mezőgazdaságot tekinti károkozónak, felelősnek a Homokhátság talajvízszint-csökkenéséért, és nem veszi számba a bányagödrök nyílt víztükrének összeadódó hatását a térségben.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervvel szembeni elvárásként fogalmaztam meg, hogy az ismerje el annak kockázatát, hogy Homokhátságot érő szárazodáshoz a működő és tervezett bányák – térségben összeadódó – vízelszívó hatása hozzáadódik, és intézkedéseivel – a témában született és a véleményezésben hivatkozott ombudsmani jelentésben kezdeményezettekkel összhangban – teremtse meg annak feltételeit, hogy a víz alóli kitermeléssel történő bányaművelésnél a vízgazdálkodási szempontok, a víz (talajvíz, rétegvíz, felszín alatti víz) védelme a jelenleginél sokkal erőteljesebben érvényesülhessenek.
A véleményezést a bizottsághoz eljuttattam.
Némedi Erika
delegált
Kovács Bence – TIOP MB delegált beszámolója
A bizottság pontos megnevezése és rövidítése:
Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Monitoring Bizottság – TIOP MB
A bizottság kontaktjának, gesztorának, szervezőjének neve, elérhetőségei:
Emberi Erőforrások Minisztériuma –EMMI TIOP MB titkársága: Dr. Butsy Krisztina, jogi referens: krisztina(pont)butsy(kukac)emmi(pont)gov(pont)hu; tel.: 061 474 7619
A delegált neve:
Kovács Bence
A delegált szervezete:
Független Ökológiai Központ (FÖK) Alapítvány
A delegált aktuális saját elérhetőségei:
kobe(kukac)foek(pont)hu; 20/968-6865
A 2014-es OT óta a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Monitoring Bizottsága (TIOP MB) kétszer ülésezett, 2014. június 19-én és december 2-án, mindkét ülésen részt vettem.
Az 1. ülésen a 2013-es éves jelentést tárgyaltuk meg. Itt szóvá tettem, hogy a forrásvesztés elkerülése érdekében tapasztalható, hogy támogatott projekteknél helyszínmódosítást is elfogadnak a szerződéskötés előtt, ami felveti az eredeti pályázati értékelés érvényességét, beleértve akár a horizontális szempontokat. Az Irányító Hatóság (IH) azt a választ adta, hogy amennyiben a vállalt kritériumoknak megfelel az új helyszínen is a pályázó, akkor el tudják fogadni a helyszínmódosítást is.
A 2014. decemberi monitoring bizottsági ülésen kérdésemre elmondták, hogy a 2014-20-as költségvetési időszakra készülő EFOP (Emberi Erőforrás Operatív Program) monitoring bizottsága akkor alakulhat meg, ha Brüsszelben elfogadják az új OP-t. Információim szerint erre a mai napig nem került sor, ezért nem aktuális még ide delegált választása, arról később a Koordinációs Tanács hozhat döntést. Addig a TÁMOP MB-ben kívánnak az EFOP aktuális ügyeivel foglalkozni.
Évek óta küzdök azért, hogy a TIOP MB honlapjának az ügyrendnek megfelelően legyen nyilvános felülete, ahol legalább az ügyrend, a tagok elérhetőségei és a jegyzőkönyvek hozzáférhetők. A „Monitoring Bizottság” menüpontot ugyan létrehozták, de a tartalmak továbbra sem érhetők el, amit a legutóbbi ülésen az újabb szervezeti átalakítással magyaráztak, és további türelmet kérték, ami fogytán.
Budapest, 2015. április 23.
Kovács Bence, s. k.
Közlekedésfejlesztés Operatív Program Monitoring Bizottság
A KözOP elmúlt éve az N+1 jegyében zajlott, a KözOP MB feladata a szokásos évi jelentés elfogadásán túl abban merült ki, hogy a lehívható pénzekhez társítható nagyobb projektek elfogadtatása érdekében a különböző prioritások közötti pénz-átcsoportosításokat kellett — gyakorlatilag utólag, a bizottsági képviselőkkel való sikeres egyeztetés után — jóváhagyni.
Természetesen megértem, hogy az IH feladata a rajta számonkért maximális pénzlehívás biztosítása, ugyanakkor szóvá kellett tenni, amikor ez élesen ütközött a környezeti és az észszerű hazai szakmai szempontokkal.
Mellékelem az írásos szavazás során erre küldött ‘nem’ szavazatomhoz mellékelt magyarázatomat
Tisztelt Monitoring Bizottság!
A KözOP kialakításakor nem véletlenül kerültek elkülönítésre a nemzetközi kapcsolatokat szolgáló (1 közúti, 2 vasúti és vízi prioritások) illetve a térségi kapcsolatokat szolgáló (3. prioritás) fejlesztések. Az ország számára a közlekedési hálózat fejlesztése akkor hasznos, ha az nem (csak) az országon történő átszáguldást, hanem a helyi célpontok jó elérését is biztosítja. Ehhez a nagy nemzetközi tengelyek valamint az országon belüli elérést szolgáló útvonalak kiegyensúlyozott fejlesztésére van szükség. Ezt biztosították volna a külön prioritásokra meghatározott keretek.
A térségi fejlesztést (hazai régiókon belüli kapcsolatok, illetve hazai régiók közötti kapcsolatok) eddig is nagyon háttérbe szorította egyrészt a 3. prioritás olyan értelmezése, hogy annak főleg a TEN hálózatnak a térségekből történő elérését kellene szolgálnia (hiszen ez csak a térségek külső kapcsolatát erősíti, és nem feltétlenül esik egybe a térségek közvetlen (szomszéd)-kapcsolati érdekeivel, illetve a régión belüli kapcsolati szükségletekkel), másrészt az a tény, hogy a prioritásból nagy arányban a főhálózat burkolaterősítését kívántuk elvégezni (hiszen ezek a tengelyek is főleg a külső kapcsolatokat és a tranzit forgalmat szolgálták). A valós térségi közlekedési érdekek háttérbe szorulását a MB ülésein eddig is folyamatosan szóvá tettem, egyébként minden eredmény nélkül.
A jelenlegi módosítás azt szolgálja, hogy ne csak az 1. prioritásból építsünk TEN uniós autópálya tengelyeket, hanem a 3. prioritáson megmaradt pénzt is erre költsük el. Egyébként az M86-os fejlesztését fontosnak tartom, végre egy nem sugaras, Budapestre vezető tengelyt fejlesztünk, hanem egy, az országot máshol harántoló vonalat. Erre valóban szükség van, emellett a Csorna elkerülését szolgáló vonal fontosságát külön is ismerem, sőt ezzel kapcsolatban résztvevője és előadója voltam több, a térségben tartott konferenciának. (Először 2007 decemberében éppen Csornán). Ezt a fejlesztést azonban az 1. prioritásba kellett volna beilleszteni, onnan kevésbé fontos TEN-szakaszokat kiszorítva, nem pedig a térségi kapcsolatok fejlesztése rovására. Tehát az történt, hogy az 1. prioritásban rendelkezésre álló pénzt már allokáltuk kevésbé sürgős beruházásokra.
Tudom, hogy most tűzoltó munka folyik, és a pénzek mindenáron történő felszívása. Nincs kétségem afelől sem, hogy a MB hivatali hierarchiát képviselő tagjai meg fogják szavazni a módosítást, — részemről azonban a általam képviselt elvek megtagadása volna igennel szavazni.
Ezt az írásos szavazást megelőzően tavaly március óta egy június 3-i MB ülés volt, a jegyzőkönyv rögzíti a hozzászólásaimat;http://palyazat.gov.hu/download/51586/K%C3%96ZOP%20MB%20jegyz%C5%91k%C3%B6nyv%202014.06.03.pdf Láthatóan az előző évi beszámoló elfogadása mellett az OP módosítása volt a fő téma.
A mási MB ülésre az év végén december 2-án került sor. A jegyzőkönyvben látható, hogy elsősorban ateljesítések állásáról volt szó és az további keretek kitöltéséhet szükséges módosításokról. A jegyzőkönyv rögzíti a hozzászólásaimat is. http://palyazat.gov.hu/download/52732/K%C3%96ZOP%20MB%20jegyz%C5%91k%C3%B6nyv%2014.12.02.pdf
A két szigorúan 2014-es MB ülésen túl ezen a héten volt az IKOP alakuló MB ülése, tehát ez is a két OT közötti időszakra esik. Az ismertetéseken túl érdemi téma az egyes prioritásokhoz a kiválasztási kritériumok elfogadása lett volna, de ez elmaradt — persze nem a MB ellenállása, vagy az általam beadott pontosítási megjegyzések miatt, hanem mert már előtte világossá vált, hogy a Bizottságnak (EU) nem felel meg.
Üdvözlettel
Fleischer Tamás
KözOP delegált
Tel: 06 30 848 7070
E-mail: fleischer.tamas@krtk.mta.hu