Programfüzet 2018

Csütörtök délután, este: érkezés, regisztráció (Ady Endre Iskola), szállások elfoglalása.

16.00 – 18.00 – Falubemutatás: (Tájház, Ady Endre-emlékszoba, XIII. századi református műemléktemplom, Ady Endre-emlékmű, Szent István-emlékmű, Gyarmathy Zsigmond-emlékmű) – idegenvezetővel

16.00 – 18.00 – Kincskereső tanösvények: a faluban – egyénileg vagy csoportosan idegenvezető nélkül

19.00 – 20.30 – Vacsora: Ady Endre Iskola étkezdéje/Püspök Panzió

21.00 – Filmvetítés (Kalotaszegi kalandok): Kultúrotthon – Filmvetítés és beszélgetés a radioaktív hulladékokról

Péntek délelőtt:

8.00 – 9.00 – Reggeli és ebédcsomag: a szálláshelyen

9.00 – 15.00 – Kirándulások

• 1. Szilágysági barangolások: (autóbusz, idegenvezetővel) ketesdi kopjafás temető, a bányikai XVII. századi ortodox fatemplom, almásgalgói „Sárkányok kertje”.
• 2. Erdély szíve, Kolozsvár: (autóbusz, idegenvezetővel) főtér, Szent Mihály templom, Mátyás király lovas-szobra, Bánffy-palota, Mátyás király szülőháza, Farkas utcai református templom, Házsongárdi temető.
• 3. A Bihar-hegység lábánál: (autóbusz, idegenvezetővel) Székelyjói-vízesés, Sas-bérc, 3 órás gyalogtúra – kb. 6 km és 300 m szintkülömbség.
• 4. Kirándulás a Kő-hegyre: 5-6 órás gyalogtúra, Kő-hegy tavak, Hármaskőszikla-csúcs (1050 m) – idegenvezetővel – kb. 14 km táv, 450 – 500 m szintkülömbség
• 5. Kalotaszeg híres műemléktemplomai: (autóbusz, idegenvezetővel) Magyarvalkó, Magyargyerőmonostor, Körösfő, Bánffyhunyad.
• 6. Indulj az összhang felé! Egy napos gyalogos élmény testi-lelki útravalókkal mindazoknak, akik szeretnének közelebb kerülni önmagukhoz, a Teremtőhöz és annak minden teremtményéhez.
  „Nézzétek az ég madarait! … Nézzétek a mező liliomait ” /Mt 6,26-28)

Péntek délután/este:

16.30 – Megnyitó: Kultúrotthon

17.30 – 19.00 – Plenáris ülés – Tájgazdálkodás, biológiai sokféleség megőrzése a Kárpát-medencében: Kultúrotthon

19.00 – 20.30 – Vacsora: Ady Endre Iskola étkezdéje/Püspök Panzió

20.30 – 22.30 – Szekcióprogramok: Ady Endre Iskola osztálytermei, Kultúrotthon, Lakodalmas terem, Imaterem

• 1. Kisléptékű fenntarthatósági kezdeményezések tapasztalatainak átadása: (“Öko-falvak találkozója”, Hagyományos építészet, fenntartható kert és tájgazdálkodás stb.)
• 2. KÖRNYEZETI NEVELÉS: A.) Hangyasuli program bemutatása, B.) Környezeti nevelés – tapasztalati tanulás
• 3. Hagyományos tanyák felépítése, tanyák működése, tanyasi termékek értékesítése
• 4. QFPC – egy forradalmian új karbonsemlegesítés, hatékony természet-, környezet- és klímavédelem
• 5. Erdélyi és MO-i “Közösségi Kosár” programok bemutatása, rövid élelmiszer láncok működése (Food Hub projekt Székelyudvarhely)
• 6. Ökopszichológia a paradigmaváltás szolgálatában
• 7. Kereszténység és környezetvédelem
• 8. A vér, az arany és a mobiltelefonok
• 9. Milyen legyen az új uniós költségvetés?

20:30 – 22:30 – Turizmus és fenntarthatóság – szakmai fórum

• Ilyen állat pedig nincs? – fenntartható turizmus, Németh Imre
• TDM kezdeményezések a Székelyföldön, Horváth Alpár
• Erdélyi gyógynövénykert – fenntartható gyógynövénygyűjtés és feldolgozás turisztikai vonatkozásai, Molnár Judit
• Értékteremtés a turizmusban: hagyományos mesterségek és természeti értékek Korond térségében, Pál Zoltán
• Erdélyi fás legelők, mint turisztikai erőforrások, Tamás Réka
• Máramaros természeti értékei képekben, Lengyel Péter
• Ökoturizmus Dél-Békésben, ifj. Bozó László

A SZEKCIÓ PROGRAMOK RÖVID ISMERTETŐJE:

I.   Kisléptékű fenntarthatósági kezdeményezések tapasztalatainak átadása:
    (“Öko-falvak találkozója”, Hagyományos építészet, fenntartható kert és tájgazdálkodás stb.)

Szabó István a SOSNA szervezet elnöke. A SOSNA alapítvány már 25 éve működik az ökológiai oktatás területén, Kassa környékén.  Bemutatja a különféle természetes anyagok (szalma bála, agyag, kender, gyapjú) felhasználásával elért tapasztalatokat. Bemutatja a hobbit házat, melyet szupervályog módszerrel építettek különféle hulladékok felhasználásával (gumi abroncsok, ásási talaj, használt cserepek, stb.) Ezen kívül szó lesz a természetes kertjükről is.

A SOSNA olyan megoldásokat keres és mutat meg, amiket bárki megvalósíthat anélkül, hogy drasztikusan beavatkozna a környezetébe.  A környezetkímélő egyszerű ősidőktől ismert technológiák (öko építészét, bio kertészet, energia felhasználás, permakultúra…) széles körben való bemutatása. és elsajátítása ráébresztheti a fogyasztói társadalom emberét, hogy más út is lehetséges.

Bariska Gábor az Édenkert Egyesület vezetője. 1990-ben hívta fel a figyelmet arra, hogy az idő kevés, az élet rövid, a parttalan beszélgetések helyett a tettek mezejére kell lépni. Mindenkiben ott él az ősi ösztön, mely visszahív a természetbe. Felhívására fiatal családok kezdtek gyökeret ereszteni a zselici erdő elhagyatott tanyavilágában. Az elért eredmények, az ott élő 150 ember természettel való harmonikus együttélése a bizonyíték, hogy olyan vonat is van, ami nem a szakadék felé rohan.

A szekció, főleg a kettejük által képviselt út bemutatásából gerjesztett beszélgetésre épül. A környezetvédelem a civilizációs emberi károkat ellensúlyozó tevékenység. Ezt a feladatot több síkon kell megvalósítani: mérnöki munka, figyelemfelkeltő kampányok, oktatás, kísérletek, életformák. A szekció ezek közül a kézzelfogható, kis közösségekben már kipróbált működőképes bevált gyakorlatokat veszi sorra.
Az öko-falu csak egy ma divatos szó. 1990-ben ez a kifejezés még nem volt a köztudatban. A 90’-es évek előtt nagy számban voltak  hagyományos faluközösségek amik önmagukban is működőképesek voltak. Ezek szép lassan eltünedeztek. Ma megkülönböztetünk:

• “alvó falvakat”, olyan falvak ahová csak aludni járnak haza az emberek a városokból (dolgozóból, és az iskolákból)
• “halott falvakat”, olyan falvak, amelyek lakóinak 90 %-a egy hónapra van a csődtől ( ha nem kapja meg hó végén a fizetését, akkor vége), a maradék 10 % meg már csődbe ment
• “élő-falvak”, olyan falvak melyek abból élnek, hogy a közösség erejét, és a természet erőforrásait kihasználják, nem pedig kizsákmányolják.

II.   Környezeti nevelés
      A.) Hangyasuli program bemutatása, B.) Környezeti nevelés – tapasztalati tanulás

A.)
B.) Inger gazdag, nyüzsgő világunkban, az elvont gondolkodás kialakulásának megsegítésére, a fenntartható életmód kialakításához elengedhetetlen, a saját tapasztalaton alapuló, komplex ismeretszerzés módszereinek alkalmazása az oktatásban.

III.   Hagyományos tanyák felépítése, tanyák működése, tanyasi termékek értékesítése

A szekció célja alapjában véve az, hogy felhívja a figyelmet a tanyákban rejlő lehetőségekre. Azokra az értékekre, melyek mára majdhogynem eltűntek. Szeretnénk bemutatni, hogy hagyományosan hogyan lehet fillérekből felújítani egy tanyát, milyen anyagokat és hogyan használhatunk a munkálatoknál és, ha már van egy tanyánk, akkor mit is kezdhetünk vele.
Hogyan kezdjünk neki a termelésnek, mit érdemes termelni, milyen állatokat tartsunk (őshonos, tájhonos növény és állatfajták). Ha már termelünk, hogyan tegyük ezt legálisan (őstermelői/kistermelői engedélyeztetés) és hogyan tudunk értékesíteni (helyi piacok, boltok, online).
Mit tegyen valaki, ha tanyára kényszerült, milyen lehetőségei vannak arra, hogy kiegészítsék a kosztpénzt és ne érezze tehernek a tanyasi létet, hanem meglássa a szépségeit.
Gyakorlati példákkal bemutatjuk a saját tanyánk felújításának a folyamatát, képet kaphattok arról, hogy ez ténylegesen milyen költségekkel jár, valamint mennyi munkával jár. Bemutatjuk hosszabb távú terveinket is mind a termelés, mind pedig az egyéb hasznosítás (bemutatókert iskolások számára) szempontjából.

IV.   QFPC – egy forradalmian új karbonsemlegesítés, hatékony természet-, környezet- és klímavédelem

A „Quality Family Planning Credit” rövidítve “QFPC”, vagyis Minőségi Családtervezési Kredit egy új Önkéntes Karbon Egység (VCU). Azt mutatja meg, mennyi CO2 kibocsátásának megelőzését segítette elő a BOCS Alapítvány munkája, ami alapvetően a családtervezési (értsd: fogamzásgátlási) lehetőségek megteremtésére irányul.

Az örömtervezés (fogamzásgátlás) emberi jog (ENSZ, 1968) és alapvető humanitárius kötelezettség is! Nők százmilliói rettegnek egy baleset-teherbeeséstől. A nemzések közel fele a pár szándéka nélkül történik. Tragikus gyermeksorsok tízmilliói indulnak el balesetként. Évente tízmilliónyi fiatalkorú lány szül. Évente egymillió csecsemő hal meg csak amiatt, hogy az előző szülés után másfél éven belül született, s anyjának szervezete még az előző terhességből se tudott regenerálódni.

V.   Erdélyi és MO-i “Közösségi Kosár” programok bemutatása, rövid élelmiszer láncok működése
      (Food Hub projekt Székelyudvarhely)

Zöld Kosár Közösség – ÉMFF Alapítvány
A Miskolci Zöld Kosár Közösség egy tudatos termelői-fogyasztói közösség. Tagjaink elkötelezettek a környezetbarát, fenntartható életmód iránt.

Közösségünk azért munkálkodik, hogy:

• kisebb környezetterheléssel, egészséges, környezetkímélő, illetve kézműves termékekhez juttassa a miskolci és Miskolc környéki embereket
• bizalmat és emberi kapcsolatokat építsen a termelők és fogyasztók között
• vásárlásaink révén méltányos megélhetést biztosítsunk a térség megbízható termelőinek

A fenntartható fejlődés gyakorlatáért dolgozó Észak-Magyarország Flórája Faunája Alapítvány a Zöld Kosár működéséhez szükséges rendszert teljes egészében saját erejéből építette fel, pályázati és egyéb támogatások nélkül. A működtetéssel kapcsolatos teendőket az alapítvány munkatársai és önkéntesek látják el.

A bevásárló-közösségben a helyi gazdákkal, termelőkkel, kézművesekkel közvetlen kapcsolatot építünk ki. A beszállítókkal csak akkor szerződünk, ha már ellenőriztük gazdaságukat, üzemüket, és láttuk, hogy az átlátható módon, a fenntartható termelés elvei szerint működik. Beszállítóink javarészt a miskolci BIOVÁSÁR (Nyitva minden pénteken 7-13 óráig,a Szilágyi 17-ben) biogazdái és a NAUTILUS Fenntartható Életmód Klaszter termelői. Ugyanakkor folyamatosan keressük a kapcsolatot a megbízható és vegyszermentesen termelő Miskolc környéki kistermelőkkel és őstermelőkkel is. Kínálatunkban nem csak minőségi bio- és helyi élelmiszerek, de környezetkímélő és kézműves termékek is szerepelnek.

A termelői áron beszerezhető termékekre a közösség tagjai az e-shop felületen keresztül adhatják le előrendelésüket, minden héten szerdán 14 óráig. Nincsen tagsági díj, nincs kötelező kosár, vagy láda. Az áruk kifizetése a pénteki átadáskor történik készpénzben. Friss híreinket a Facebookon is olvashatod: www.facebook.com/miskolcizoldkosar

Lenkey Péter, ÉMFF Alapítvány

Szekciónkban egy olyan vidékfejlesztési kezdeményezésről lesz szó, amely több hasonló programmal együtt a helyi gazdaságot erősíti mind Erdélyben, mind Magyarországon. A kezdeményezések kontextusa, a kis léptékű gazdálkodás jelentősége, a közösség által támogatott mezőgazdaság mozgalom gyökerei, nemzetközi karriere, sajátosságai, romániai és magyarországi pályafutása, nehézségei, valamint jövőperspektívái kerülnek terítékre.
Sólyom Andrea, Green-Agora

„Helyénvaló Helyit!”-Helyi Termékek mozgalma Székelyudvarhelyen
Legújabb kezdeményezésével a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért segíteni akarja a helyi termelőket abban, hogy termékeiket könnyebben eljuttathassák a fogyasztókhoz. Teret szeretnénk biztosítani a rövid értékesítési láncoknak Székelyudvarhelyen. Szándékaink szerint a közeljövőben létrehozzuk a Helyi Termékek Központját és Bemutató Üzletét (remélhetőleg az OT időpontjáig, most zajlik az engedélyeztetése a helyiségeknek). Ez a két találkozási pont teret ad a helyi termékeknek, azok népszerűsítése és forgalmazása által hozzájárul a vidéki gazdasági élet megerősödéséhez, ismerkedési pontot biztosít a termelő és a fogyasztó találkozására. A program anyagi támogatója a Román-Amerikai Alapítvány (http://www.rafonline.org/).

A negyed évszázados székelyudvarhelyi Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért (www.civitas.ro). küldetése a vidék- és régiófejlesztés, a civil társadalom, a köz- és magánszféra mozgósítása és erősítése által, állandó figyelmet biztosítva a közösségen belüli kapcsolatépítésnek, az emberek összefogásának. Legfontosabb vidékfejlesztési programjai, elképzelései: Székelygyümölcs-program, Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztiválok (www.gyumolcsfesztivál.ro), Erdélyi Gyógynövénykert, „Helyénvaló Helyit!”-Helyi Termékek mozgalma Székelyudvarhelyen. Az OT-n bemutatjuk eddigi munkánkat, de nem titkolt szándékunk, hogy ötleteket gyűjtsünk a továbbiakhoz, eltanuljuk másoktól a jó gyakorlatokat és kellő alázattal beépítsük azt a „Helyénvaló”-ba.
Molnár Judith, Civitas programigazgató

VI.    Ökopszichológia a paradigmaváltás szolgálatában

A szekció célja, hogy bemutassa az ökopszichológia mint friss határterület újszerű megközelítéseit a környezeti krízis megértésében és megoldásaiban, és együttműködési, kapcsolódási pontokat kínáljon a környezet- és természetvédelmi szervezetek felé. Az ökopszichológiai megközelítés szerint az emberi psziché (csoportok, közösségek, társadalmak) jólléte, egészségi állapota és a természet, a bioszféra jólléte, egészségi állapota között kölcsönös, kétirányú összefüggés van; az ökológiai krízis és az emberi psziché zavarainak oka egyaránt az ember természettől, bolygótól való elidegenedése, a köztük lévő kapcsolat megszakadása. Ennek a kapcsolatnak a helyreállítása mindkét irányban gyógyító hatással bír. Vagyis az ökopszichológia az emberi természetet és az „ezen kívüli” természetet egy egységként kezeli, e megközelítés szerint nem vagyunk sem tanulmányozhatók, sem gyógyíthatók a bolygó egészétől elkülönítve. A szekcióban ezt a megközelítést bontanánk ki az alábbi javasolt előadásokkal, illetve az előadások után egy közös beszélgető-körrel.

• Molnos Zselyke: Ökopszichológia – a paradigmaváltás küszöbén
• Fetykó Kinga Gabriela: Láthatatlan nyüzsgés: perspektívaváltástól a paradigmaváltásig
• Mihók Barbara: Akciótól az azonosulásig: ökopszichológia és természetvédelem
• Novák Bálint: A környezetvédelmi propaganda okozta fájdalom feldolgozása

VII.   Kereszténység és környezetvédelem

„Ha az emberiség gondolkodásmódja az anyagi javakra fog irányulni a jövőben is, és nem egy magasabb rendű, a természetet és az embert is megőrző erkölcsiség jegyében akar eljárni, pusztulásra vagyunk ítélve.” /Gyulai Iván/

Mit tud adni a kereszténység a zöldeknek? És fordítva: mit tudnak adni a zöldek a keresztényeknek? Milyen gyümölcsöket teremhet ez az együttműködés? Miben is lehet más vagy éppen közös a teremtésvédelem és a környezetvédelem? Miért is foglalkozzunk mi ezzel? Keressük meg együtt – keresztények és zöldek – a választ a fenti kérdésekre! Osszuk meg elképzeléseinket, tapasztalatainkat, motivációinkat, kihívásainkat vagy akár félelmeinket egymással a témában. Hogy akár új utakat találjunk. Magunkhoz zöldekhez, a keresztényekhez és az egyre komolyabb kihívásokhoz.

VIII.   A vér, az arany és a mobiltelefonok

Filmvetítéssel egybekötött beszélgetés az elektronikai/informatikai/kommunikációs eszközeink környezeti és társadalmi hatásairól. Bemutatkozik az e-Figyelő (Make ICT Fair) program. Beszélgetés a Verespatakra és Felsőcsertésre tervezett aranybánya beruházások legújabb fejleményeiről.

Szervezők: Fenntarthatóság Felé Egyesület, Magyar Természetvédők Szövetsége
Fidrich Róbert

XI.    Milyen legyen az új uniós költségvetés?

Az utóbbi időben felgyorsultak az egyeztetések, viták, milyen legyen a 2020 utáni uniós költségvetés. Civil szervezetek széles köre fogalmazott meg jelentős bírálatokat az uniós pénzek eddigi elosztási, felhasználási gyakorlatáról, egyúttal javaslatokat is tettek a változásra, különös tekintettel a fenntarthatósági, ill. éghajlatvédelmi szempontokra. A szekción ismertetjük a témával kapcsolatos hazai fejleményeket és a témában futó európai kampányt, és megbeszéljük az együttműködési lehetőségeket.

Szekcióvezetők: Hajdú Klára (CEEweb a Biológiai Sokféleségért) és Lukács András (Levegő Munkacsoport)

A PELNÁRIS ÜLÉS RÖVID ISMERTETŐJE:

Tájgazdálkodás, biológiai sokféleség megőrzése a Kárpát-medencében

Előadók: Hajdu Zoltán (Fókusz Öko Központ, Marosvásárhely), Podmaniczky László (Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar), Sipos Katalin (WWF Magyarország)

Levezető: Gadó György Pál

A történeti ökológiával foglalkozók tudják, hogy a Kárpát-medencébe érkező honfoglalók az első perctől fogva alakították a tájat. Ám az erdőirtások és a földművelés térnyerése sokáig nem okozott radikális változást. Kevesebb, mint kétszáz évvel ezelőtt, a folyószabályozások megkezdésével a tájalakítás léptéke megváltozott. Ma pedig a vidék kiürül, a hagyományos gazdálkodás csak nyomokban lelhető fel, az intenzív, ipari jellegű mezőgazdálkodás meghatározóvá vált. A természetes élőhelyeket a Kárpát-medencében is egyre több autópálya szabdalja fel. A terjeszkedő városokban számos pozitív folyamat figyelhető meg, de az elektromos autók, a közösségi kertek és a városi méhészetek nem tudják megőrizni a biológiai sokféleséget. A globális éghajlatváltozás ma már nem elmélet, vidéken és városban is a napi valóság része. Milyen szerepe lehet a sokféleség megőrzésében a hagyományainknak? Milyen hazai és európai szakpolitikákra lenne szükség, hogy bizakodva tekinthessünk előre a következő évtizedekre?

A Turizmus és fenntarthatóság – szakmai fórum rövid ismertetője

Fenntartható turizmus – szakmai fórum

A turizmus az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazat és hatása nem egyértelmű. Vannak területek ahol negatív ez a hatás, a turisták hada feltúrja az élőhelyeket, a turistákat kiszolgáló infrastruktúra (szállodák stb.) végérvényesen megváltoztatja a tájat. És vannak térségek, ahol a turizmusban látják, a megélhetés forrását, ahol azt remélik, hogy a természeti értékek racionális bemutatása munkahelyeket teremt, és ugyanakkor segít megőrizni a természeti és kulturális értékeket. Egy másik szempont, hogy a városi embernek jó lehetőséget nyújt a természettel való találkozásra egy jól kidolgozott, fenntartható turisztikai program. A szakmai fórumon ezeket a kérdéseket, kihívásokat szeretnénk körbejárni, hogyan lehet a vidéki tájak természeti és kulturális értékeit úgy felhasználni a turizmus érdekében, hogy közben ne tegyük tönkre, ne változtassuk meg ezeket az értékeket.

Előadók:

• Ilyen állat pedig nincs? – fenntartható turizmus, Németh Imre
• TDM kezdeményezések a Székelyföldön, Horváth Alpár
• Erdélyi gyógynövénykert – fenntartható gyógynövénygyűjtés és feldolgozás turisztikai vonatkozásai, Molnár Judit
• Értékteremtés a turizmusban: hagyományos mesterségek és természeti értékek Korond térségében, Pál Zoltán
• Erdélyi fás legelők, mint turisztikai erőforrások, Tamás Réka
• Máramaros természeti értékei képekben, Lengyel Péter
• Ökoturizmus Dél-Békésben, ifj. Bozó László

Szombat délelőtt

8.00 – 9.00 – Reggeli: a szálláshelyen

09:00 – 13.00  – „Civil expo” – helyitermék-bemutató és -vásár: Faluközpont

10.00 – 12.00 – Szekcióprogramok: Ady Endre Iskola osztálytermei, Kultúrotthon, Lakodalmas terem, Imaterem

• 1. KÖRNYEZETI NEVELÉS: A.) “Környezettudatos szemléletformálás”, B.) Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia alakulása (4. kiadás)
• 2. Natura 2000 (A Madarasi Hargita Natura 2000 programjának bemutatása)
• 3. “ERDŐ”
• 4. “Vizeink”
• 5. Paks II és a zöldmozgalom
• 6. A biodiverzitás képi megjelenítése
• 7. Mi fán teremnek a Fennttartható Fejlődési Célok?
• 8. Személyes jól-lét, mint a Természethez való újra kapcsolódás és a zöld életmódváltás kiindulópontja – interaktív program
• 9. A koromkibocsátás csökkentésével az éghajlatért

10.00 – 12.00 – Falubemutatás (Tájház, Ady Endre-emlékszoba, XIII. századi református műemléktemplom, Ady Endre emlékmű, Szent István emlékmű, Gyarmathy Zsigmond emlékmű) – idegenvezetővel.

10.00 – 12.00 – “Nyitott porta” – helyi hagyományos foglalkozás bemutató (szövés, hímzés, fafaragás, kenyérsütés) – idegenvezetővel.

10.00 – 12.00 – Kincskereső tanösvények: a faluban és határában – egyénileg vagy csoportosan idegenvezető nélkül

12.30 – 14.00 – Ebéd: Ady Endre Iskola étkezdéje/Püspök Panzió

Szombat délután:

14.00 – 16.00 – Szakmai fórumok: Kultúrotthon, Lakodalmas terem, Imaterem

• 1. Alkalmazkodó közösségek / Klímavédelem és alkalmazkodás
• 2. Turizmus és fenntarthatóság
• 3. Veszélyes hulladékok, szennyezett területek és a környezeti felelősség

16.00 – 17.00 – Faültetés: a Kalota-patak partján (Szervezetenként egy fa ültetése).

17.00 – 19.00 – Falubemutatás (Tájház, Ady Endre-emlékszoba, XIII. századi református műemléktemplom, Ady Endre-emlékmű, Szent István-emlékmű, Gyarmathy Zsigmond-emlékmű) – idegenvezetővel.

17.00 – 19.00 – “Nyitott porta” – helyi hagyományos foglalkozás bemutató (szövés, hímzés, fafaragás,kürtöskalácssütés) – idegenvezetővel.

17.00 – 19.00 – Kincskereső tanösvények: a faluban és határában – egyénileg vagy csoportosan idegenvezető nélkül

19.00 – 20.30 – Vacsora: Ady Endre Iskola étkezdéje/Püspök Panzió

21.00 – … – Kulturális, közösségi programok

• a Felszeg Gyöngye néptánccsoport 3 korosztályának fellépései: Kultúrotthon
• Táncház: Kultúrotthon
• Koncert és zene: Mangalica Zenekar – Lakodalmas terem

A SZEKCIÓ PROGRAMOK RÖVID ISMERTETŐJE:

I.   KÖRNYEZETI NEVELÉS:
A.) “Környezettudatos szemléletformálás”, B.) Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia alakulása (4. kiadás)

A.)

B.) Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia – negyedszer!

A MKNE visszatérő emblematikus teljesítménye az NKNS. 1998-ban jelent meg először (angolul is), 2003-ban átdolgozva, s végül 2010-ben frissítve, de már csak online: http://mkne.hu/NKNS_uj/layout/NKNS_layout.pdf
Mindhárom változat elkészítésében számos civil szervezetből száznál is több tag, munkatárs működött közre. Több ok miatt is sürgetővé vált az NKNS megújítása: egyrészt számos területen más ma hazánkban a természet, az emberi környezet, mint 2010-ben volt, másrészt a nevelés-oktatás és társadalmi szemléletformálás területén világszerte paradigmákat váltanak. Ráadásul 2015-ben megjelent az ENSZ programja (Világunk átalakítása) és a Katolikus Egyház enciklikája (Laudato si’), ezekhez is viszonyulnunk kell. És igen, a korábban megfogalmazott feladatok egy része meg is valósult. Az MKNE 2017. évi közgyűlésen döntés született az NKNS harmadik megújításáról. A megújulás első lépéseit az MKNE helyi csoportjainál rendezett műhelyekre bízták (eddig Zsámbék, Nagykanizsa, Debrecen, Pécs). A megújítás szempontjainak és alapelveinek meghatározásához el kell végezni a 2010-es Stratégia állapotértékelését. Ehhez nemcsak az eddigi szerzőket, az MKNE tagjait hívjuk, hanem az érdeklődő többi civil szervezetet, környezeti nevelőket is, itt, Kalotaszentkirályon is.

Fontos kérdéseink:

• – mi az, ami megvalósult vagy elavult, ezért kihagyható,
• – milyen új trendek azonosíthatóak,
• – mely fejezeteket kell átírni,
• –  melyek a ma hiányzó témakörök,
• – milyen a jó környezeti nevelő.

Vásárhelyi Tamás: az NKNS1 szerkesztője
Vásárhelyi Judit: az NKNS3 szerkesztője

II.    Natura 2000
(A Madarasi Hargita Natura 2000 programjának bemutatása)

A Natura 2000 hálózatához tartozó Madarasi Hargita ROSCIOO9O bemutatása

1. A természetvédelmi terület kijelölésének története
2. A gyámhatóság bemutatása
3. A terület földrajzi elhelyezkedése, átfedések madárvédelmi területekkel
4. Természeti értékek leírása, térbeni fellelhetősége, állapota
– Élőhelyek
– Élővilág
5. A kezelési terv rövid ismertetése
6. A kezelési tervben előírt intézkedésekről, megvalósíthatóságukról
7. A gyámhatóság anyagi lehetőségei
8. A kezelési tervben előírt feladatok költségeinek biztosítása pályázattal.
9. Társadalmi támogatottság, viták

Fodor György erdőtanácsos

III.    “ERDŐ”

A magyar Országgyűlés 2017 tavaszán fogadta el az erdőtörvény módosítását. Azóta az új törvény hatályba lépett és több végrehajtási rendelet is megjelent. A törvénymódosítás jelentősen megváltoztatta a korábbi status quot. Jelentősen csorbultak a fenntarthatóság elvei, a természetes biológiai sokféleség és a természeti értékek megőrzésének esélyei és a társadalmi részvétel és civil érdekérvényesítés lehetőségei. Az új törvény a zöld civil oldal szinte teljes kirekesztésével készült. A tervezett szekcióban mérleget szeretnénk vonni az új jogi szituációból adódó veszteségekről, a várható hatásokról. Át kell tekintenünk a zöld civil szervezetek megváltozott érdekérvényesítési lehetőségeit és újra kell fogalmaznunk azokat a követeléseket, melyek a korábbi zöld OT állásfoglalásokban lefektettünk.

A szekció másik részében szeretnénk betekintést nyújtani a romániai erdőgazdálkodás és természetvédelem viszonyaiba, illetve a civil törekvések irányiba. Terveink szerint az így bemutatott helyzetkép összehasonlítási lehetőségre is alkalmat ad a két ország erdeit illetően.

Kezdeményező: Kerekerdő Alapítvány, WWF Magyarország
Felelős: Kerekerdő Alapítvány: Gyöngyössy Péter, WWF Magyarország: Dr. Gálhidy László

IV.    “Vizeink”

A vizek jó állapotba hozása és megőrzése mindkét országban az európai norma, a Víz keretirányelv alkalmazásával folyik, melyben a civileknek fontos szerepe van. A szekció célja ismerkedés, tapasztalatok átadása, és azt is megbeszéljük, hogyan tudunk együttműködni és segíteni egymásnak.

A szekcióban vetítjük Hajdu Zoltán – Katyi Antal “A víz titkai” című filmjét a Nyárád folyó vizes élőhelyeinek helyreállításáról, és bemutatjuk a Balaton védelmében folyó több évtizedes civil erőfeszítéseket.

V.   Paks II és a zöldmozgalom

Megépülése esetén Paks II lesz hazánk legnagyobb környezeti kockázata. Sőt, tervezett atomerőmű építése már most egy hatalmas problémahalmaz környezeti, gazdasági és demokratikus szempontból egyaránt. A mozgalom mégis alig aktivizálódott a kérdésben, néhány zöld szervezet kivételével. Hogyan tud egy zöld szervezet tenni Paks II megépülése ellen? Adhat-e Paks II új lendületet a mozgalom számára, ahogy bős-nagymarosi vízlépcső megállítása összerántotta a zöldmozgalmat annak idején?

VI.  A biodiverzitás képi megjelenítése 

VII.   Mi fán teremnek a Fenntartható Fejlődési Célok?

Újabb terv készült a világ megmentésére, melyet ráadásul az ENSZ keretén belül a világ szinte összes országa jóváhagyott 2015-ben. Hivatalos címe a Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programja, mely tartalmazza a Fenntartható Fejlődési Célokat is. A Célok minden ország számára feladatot jelentenek mind hazai, mind nemzetközi szinten. Nagy előrelépés, hogy a problémákat nem elkülönülten próbáljuk megoldani, de ez számos új kihívást is jelent.

A Célokat megvalósítását úgy tervezték meg, hogy azon együtt dolgozik a kormányzat, gazdaság, tudomány és a civil szféra. Ezért is hoztuk létre több civil szervezettel közösen a Civil Kerekasztal a Fenntartható Fejlődési Célokért csoportot. A szekcióban bemutatkozunk, és megvizsgáljuk, mit történt eddig a Célok megvalósítása során, mit tudunk közösen tenni.

Szervezők: Magyar Természetvédők Szövetsége, HAND Szövetség
Szekcióvezető: Éger Ákos

VIII.   Személyes jól-lét, mint a Természethez való újra kapcsolódás és a zöld életmódváltás kiindulópontja – interaktív program

KiEGÉSZítés – „wellness program” kicsit másképpen azoknak, akik másoknak szeretnének segíteni életmódot váltani, újrakapcsolódni a Természettel, vagy csak igazán jól lenni a hétköznapokban, munkahelyen, közösségben, párkapcsolatban…
Interaktív foglalkozás

XI. A koromkibocsátás csökkentésével az éghajlatért

A főleg a fűtésből és a közlekedésből származó részecskekibocsátás (PM) Magyarországon évente mintegy 13.000 ember idő előtti halálát okozza (ezek az emberek átlagosan közel 11 évet veszítenek az életükből) és több mint egymillió megbetegedést okoz. Ugyanakkor a koromrészecskék leülepednek a sarkvidék és a gleccserek felszínére, rendkívüli mértékben felgyorsítva a hó, jég olvadását. Számos tanulmány szerint a koromkibocsátás a második legjelentősebb éghajlat károsító tényező. Mi lehet a megoldás?

Szekcióvezetők: Lenkei Péter és Marozs Ágnes (Levegő Munkacsoport)

A SZAKMAI FÓRUMOK RÖVID ISMERTETŐJE:

I.    Alkalmazkodó közösségek / Klímavédelem és alkalmazkodás

II.   Turizmus és fenntarthatóság

Fenntartható turizmus – szakmai fórum

A turizmus az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazat és hatása nem egyértelmű. Vannak területek ahol negatív ez a hatás, a turisták hada feltúrja az élőhelyeket, a turistákat kiszolgáló infrastruktúra (szállodák stb.) végérvényesen megváltoztatja a tájat. És vannak térségek, ahol a turizmusban látják, a megélhetés forrását, ahol azt remélik, hogy a természeti értékek racionális bemutatása munkahelyeket teremt, és ugyanakkor segít megőrizni a természeti és kulturális értékeket. Egy másik szempont, hogy a városi embernek jó lehetőséget nyújt a természettel való találkozásra egy jól kidolgozott, fenntartható turisztikai program. A szakmai fórumon ezeket a kérdéseket, kihívásokat szeretnénk körbejárni, hogyan lehet a vidéki tájak természeti és kulturális értékeit úgy felhasználni a turizmus érdekében, hogy közben ne tegyük tönkre, ne változtassuk meg ezeket az értékeket.

Előadók:

• “Tourists go home!” – fenntartható-e a turizmus?,  Bartus Gábor (titkár, NFFT)

Bartus Gábor előadása után a péntek esti előadások összefoglalójára kerül sor, melyet kötetlen beszélgetés követ majd.

III.   Veszélyes hulladékok, szennyezett területek és a környezeti felelősség

A szakmai fórumon két témát fogunk érinteni.

1. A Greenpeace  Mérgezett Örökségek kampánya Magyarország legsúlyosabb elhagyott veszélyes területeit, hulladéktárolóit mérte fel. Alapvető probléma, hogy nem kérnek olyan pénzügyi garanciát a veszélyes anyagokkal, hulladékokkal dolgozó cégektől, amely például csőd esetén is fedezni tudná a hulladék megsemmisítését. A hatóságoknak sincs eszköze arra, hogy hatékonyan fellépjenek a szennyezőkkel szemben. Ezt a témát fogjuk konkrét példák bemutatásával körbejárni Kárpát-medencei kitekintéssel. A fórumon részt vesz a jövő nemzedékek szószólója, aki egy törvényt kezdeményezett a környezeti felelősségről.
2. A Humusz Szövetség 23 éve foglalkozik lakossági tanácsadással. A háztartási veszélyes hulladékok széles palettája sok kihívás elé állítja a fogyasztókat. E hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése az egyes emberek felelőssége is. A kerekasztal beszélgetés során a hétköznapi fogyasztókat leginkább érintő kérdésekkel foglalkozunk, például: Milyen hulladéktípusok tartoznak a veszélyes kategóriába? Mit hol lehet leadni? Mi lesz a leadott veszélyes hulladékok sorsa? Mik a megelőzéshez szükséges legfontosabb lépések?

A fórumon gyakorlati tippeket, és ötleteket is szeretnénk megosztani.

Előadók, hozzászólók:

• Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója
• Simon Gergely, Greenpeace
• Urbán Csilla, Humusz
• Levezető: Farkas István, MTvSz

A KULTURÁLIS KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK RÖVID ISMERTETŐJE:

MANGALICA zenekar koncertje

8.00 – 9.00 – Reggeli és úticsomag: a szálláshelyen

9.00 – 11.00 – Záróplenáris: Kultúrotthon

9.00 – 12.00 – Kirándulás a Kő-hegyre: 3 órás gyalogtúra, Kő-hegy tavak – idegenvezetővel.

10.00 – 12.00 – Falubemutatás (Tájház, Ady Endre-emlékszoba, Ady Endre-emlékmű, Szent István-emlékmű, Gyarmathy Zsigmond-emlékmű) – idegenvezetővel.

10.00 – 12.00 – Kincskereső tanösvények: a faluban és határában – egyénileg vagy csoportosan idegenvezető nélkül

Indulás haza: 12 órakor