Programfüzet 2017

10:00-12:00 Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség – workshop; Marton Miklós – Földművelésügyi Minisztérium
Mit csinál az Európai Környezetvédelmi Ügynökség?
Hogyan vesznek részt az ügynökség munkájában magyar szakemberek?
Miért fontos ez nekünk?
Milyen aktuális munkák zajlanak?
Hogyan tudunk itt és most részt venni ezekben a munkákban?

10:00-12:00 Szemlő-hegyi barlanglátogatás
A T3 túra Csillebérc főbejáratától indul. Itt felszállva a 21-es buszra a végállomásig utazunk. Innen a 17-es villamossal utazva érjük el a Kolosy teret, ahonnan a 29-es busszal lehet eljutni a barlang bejáratához. A barlang villanyvilágítással kiépített, nemrég lett felújítva és így még mozgássérülteknek is járható. Az előtérben lévő kiállításon megtekinthető a barlang térbeli gipszmodellje. Fényképet készíthetünk magunkról barlangász ruhában és átbújhatunk a „Tű fokán”. Kis szerencsével kisfilmeket nézhetünk meg más barlangokról a helyi moziteremben. A barlang minden métere érdekes és „Borsókövekben gazdag”.  A túra hossza 600 m bent a hőmérséklet: +11 °C.
A barlangból kijövet felkapaszkodunk a felette lévő dombra, ahol elhunyt barlangászoknak vannak emlékkövei. Mellette található a hegymászók emlékhelye is. A dombtetőröl különleges panorámáját mutatja meg Budapest. Szint: kb 40 m.
Innen a már ismert útvonalon visszafelé haladva jutunk ismét Csillebércre – igény esetén – érintve egy kitűnő pékséget.
A hévizek munkáját őrzik a barlang jellegzetes képződményei, a borsókövek, amelyek a mészkősziklák azon pontjain keletkeznek, ahol a falat a hőforrások vize éri. A borsókövek sárgásfehér gömböcskékből felépülő fürtöket alkotnak. Ezekhez gipszbevonatok illetve tűs aragonitcsoportok társulnak. A barlang Budapest egyik fokozottan védett természeti értéke.

10:00-15:00 Zöld Diákköri Konferencia
A konferenciára előzetesen beküldött kutatások közül a szakmai zsűri bevonásával kiválogatásra kerülnek azon hallgatók (BA, BSc, MA, MSc, Phd), akiknek 15 perces prezentációval lehetősége nyílik bemutatni eredményeit. Kifejezetten olyan kutatások jelennek meg a programon, amelyek a zöld szektorhoz kapcsolódnak. Hosszútávon a konferenciát 2-3 éves rendszerességgel a következő OT szervezői is meghirdethetik.

10:00-21:00 Élhető vidéket, jóllakott várost 
Lehet-e olyan élelmiszert enni, ami…
…finom és egészséges,
…élhető környezetet és jó termőföldet hagy a gyerekeinknek is,
…elérhető árú
…tudod, honnan jött, és nem több száz kilométerről
…tudod, hogy aki termelte, az tisztességes bért kapott érte
…és ezzel hozzájárulni ahhoz, élhetőbb legyen a magyar vidék?

Van erre példa? Rengeteg!
Gyere el május 19.-én, ha…
…ilyen témában tevékenykedsz és szeretnél más szereplőket megismerni,
…vagy csak érdekel a téma, és szeretnél olyan szereplőkkel beszélgetni, akik ezzel foglalkoznak, a magoktól a termelésen át a piacokig,
…és hiszed azt, hogy ha egyedül nehezen is megy, akkor együtt menni fog!

Tervezett témák:
Városi kertek, Minőségi élelem – mindenkinek, Helyi Piacok, Bevásárló közösségek – termelőktől a tányérig, Mezőgazdaság szociálisan, Kisléptékben – őstermelők, kistermelők
Vetőmag önrendelkezés – termeljünk vetőmagot magunknak!, Közétkeztetéstől a közösségi étkeztetésig

Előadók : Szabadkai Andrea, Kislépték; Kajner Péter, Élőtisza; Kardos Etelka, Permakultúra Egyesület; Kőváriné dr. Bartha Ágnes, Kislépték; Kajner Péter, Szövetség az Élő Tiszáért; Takács Viktória, Grundkert; Priksz Gábor, Budapest Bike Maffia; Udvarnoki Tünde, Szatyor; Réthy Katalin és a lista folyamatosan bővül!

16:00-18:30 Kerekasztal-beszélgetés: Zöld életpályamodell
A kerekasztal beszélgetésen olyan fiatalok vesznek részt, akik a zöld szférában helyezkedtek el, akár állami, civil-, vagy versenyszférában. A beszélgetés tanulsággal szolgál a pályaválasztás és/vagy karriertervezés előtt álló fiatalok számára, de bárki más számára is betekintést adhat a fiatalok helyzetébe, ezzel segítve a civil szervezeteket is, hogy hogyan tudják a mostani fiatal generációt bevonni munkájukba.

17:00-18:30 Szekció: Ideje elfelejteni a környezetvédelmet!; Szabó Gyula – Ökoszolgálat
Rá kellett jönnöm, hogy a “környezetvédelem” igazából a fogyasztói társadalom szüleménye. Azt a téves képet sugallja, hogy az ember olyan hatalmas, hogy neki kell megóvnia a kicsiny természetet. Ez pár évtizede még talán elfogadható nézet volt, amikor mindenáron uralni akartuk a világot, de ma már tudjuk, hogy ez tévút. Nem arra kell tanítani az embereket, hogy védjék a környezetet, hanem segítenünk kell nekik vissza találni oda, ahová tartozunk. Mindenkinek van személyes története arról, milyen szoros kapcsolat fűzi a természethez. Ezeket osszuk meg egymással a Way of Council segítségével. Hogy mi is az a Council? Egy közösségépítő folyamat, történetmesélés, őszinte kommunikáció… bármi, amikor szorosan kapcsolódunk önmagunkhoz, másokhoz – emberekhez, vagy a természethez. A Council-t egyre több országban használják iskolákban, a szociális és ifjúsági munkában, közösségekben, börtönökben, az üzleti életben, civil szervezetekben, családi és párkapcsolatokban.

17:00-18:30 Szekció: Műanyagmentes streetfood; Vad-Horváth Zoltán – Magyar Street Food Egyesület
Egyesületünk a Magyarországon megtalálható állandó és mozgó gyors éttermi vendéglátás érdek képviseleti szervezete. Az alapvető szervezeti, minőségbiztosítási, napi problémák mellett, fő célunk a műfaj megtisztítása a felesleges hulladékok termelésének átszervezése. A vendéglátás műfajain belül a legtöbb szemetet termelő egységekről beszélünk, beleértve a fesztivál és rendezvényszervezést is. Ennek az átszervezését, megtisztítását tartjuk a legfontosabb feladatunknak. Megújuló Akciócsoport néven (Zöldövezet társulás, Felelős Gasztrohős, Doremi Today) partnereinkkel együtt nem kisebb célt tűztünk ki magunk előtt, mint a magyar rendezvények teljes műanyagmentes megvalósítását. Jó példákkal, gyakorlati megvalósításokkal kezdtük a munkát 2016-ban, erről osztanám meg tapasztalatainkat.

17:00-18:30 Szekció: A hazai zöld mozgalom kapcsolódási lehetőségei a “gyüttmentség” új hullámához; Csatlós Regina, Harazin Dorka
Közös ötletelésre, együtt álmodásra hívjuk a Zöld Civil Együttműködés tagjait! A Gyüttment Fesztivál szervezőiként az utóbbi években azt tapasztaljuk, hogy ismét nagy és egyre növekvő igény mutatkozik a vidéki komplex életmód-alternatívát megvalósító öko-tudatos (falu)közösségek létrehozására. Ez az igény a fesztiválon résztvevők lelkesedésében, optimizmusában, a találkozónk és a témába vágó egyéb rendezvények népszerűségében, valamint az ehhez kapcsolódó online kommunikációs anyagok nézettségi számaiban egyaránt megmutatkozik (pl.: https://goo.gl/3cs4jO). Az idei évben is aktívan dolgozunk azon, hogy ebből az igényből egy ténylegesen mérhető, új vidékre költözési hullám kerekedjen. Hisszük, hogy ezek a fejlemények pozitívan érinthetik a hazai, évtizedes múltra visszatekintő zöld mozgalmat, mivel a folyamat velejárója lehet például a zöld civil szerveződések társadalmi bázisának növekedése. A szekcióban arra a kérdésre keressük a választ, hogy ehhez a folyamathoz milyen kapcsolódási lehetőségei volnának a lokális és/vagy globális fókuszú, egy-egy szakterületre, vagy épp sokrétű tevékenységekre koncentráló zöld civil szervezeteknek.

17:00-18:30 Szekció: KEJ mi a kő… elektromobilitásról könnyedén; Lenkei Péter – Levegő munkacsoport, KÖTHÁLÓ
A könnyű elektromos járművek létjogosultsága. Hol a szerepük közlekedésben, a járműforgalom környezetterhelésének csökkentésében. Világtrendek, hazai vonatkozások. Pedelec, cargo bringa villanyhátszéllel és társaik.

17:00-18:30 Szekció: Városfejlesztések lombfelületveszteségének következményei; Szentistványi István – AKUT Egyesület
A fenti cím egyelőre átmeneti, a szekciót arra szerveznénk, hogy országos szinten is megoszthassuk tapasztalatainkat egymással a jelenlegi (főleg uniós) városfejlesztések egyik legfontosabb mellékhatásával, a drasztikus és azonnali lombfelület-veszteség (emberi közösségre is kihatással lévő) káros következményeivel kapcsolatban. Egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan tematizálható mindez közérthető formában (számszerűsíthető, mérhető, stb.) azzal a narratívával szemközt, hogy “megújul a zöldfelület”, “új fákat telepítünk”, stb-stb. Itt a Radó-féle számítás megalapozásától a biológiai aktivitásérték-számítás nehézségein át a városi ökoszisztéma-szolgáltatásokig és a fák-fasorok klimatikus hatásáig sok mindent érinteni kellene… Az ezzel kapcsolatos hazai kutatások az utóbbi években hazánkban is megszaporodtak, ugyanakkor ezek az eredmények nagyon nehezen kapnak nyilvánosságot, pláne nincsenek semmiféle hatással a különféle tervanyagokra… Az AKUT Egyesület több olyan helyi egyetemi tanszékkel van közvetlen kapcsolatban (sőt, tagjaink fele ezeken dolgozik), ahol konkrétan ilyen irányú kutatások is folynak (SZTE GTK, TTK természetföldrajzi, TTK ökológiai tanszék) – ezeket az eredményeket szeretnénk megosztani a civil-zöld-aktivista barátainkkal (hátországgal). Az optimális az lenne, ha ezt a szekciót társ-szervezőként tudnánk lebonyolítani, amennyiben csatlakozik hozzánk egy másik szervezet is (fővárosi vagy más vidéki városból) valamilyen hasonló témamegjelöléssel (és így lehetőség lenne a párhuzamos problémafelvetésre és összehasonlításra is). A szekcióra egy rövid összefoglalót is készítenénk (írásos anyagot), ami megkönnyítené a helyi folyamatok értelmezését és kommunikációját.

17:00-18:30 Szekció: A fogamzásgátlás emberi jogának külpolitikai támogatása, mint a leghatékonyabb magyar zöld cselekvés szekciófelelős; Simonyi Gyula – BOCS Civilizációtervezés Alapítvány
A zöld OT-k bő negyedszázados története alatt az emberiség létszáma közel másfélszeresére robbant. Nemzetközileg már fölismerték, hogy a zöld mozgalom egy ilyen paradigmaváltás nélkül folyamatos visszavonulásban és vesztésben van (World Watch Institute, Population Matters, Lester R. Brown, David Attenborough stb.). A fejenkénti ökológiai lábnyom globálisan már 40 éve nem nő, a jómódú országokban még csökken is, így a Föld súlyosbodó túlterhelését teljesen a népességrobbanás és a szegény milliárdok följebb emelkedése okozza. A fogamzásgátlás elérhetetlensége miatt a teherbeesések közel fele baleset. Egy nem-kívánt gyermek többszörösére növeli a szülők ökolábnyomát. Ideje hogy a 10 évvel ezelőtti OT állásfoglalást aktualizáljuk és súlyt adjunk neki.

19:00- Közösségi főzés
Pénteken a vacsora közösségi főzés formájában valósul meg. A jelentkező csapatok előzetesen jelzik, hogy hány főre és milyen ételt fognak készíteni. Mivel az étkezés többi eleménél figyelünk a fenntarthatóságra a jelentkező csapatoknak is küldünk egy rövid tájékoztatást arról, hogy mire ügyeljenek az alapanyagok megválasztása során.

09:00-13:00 Kirándulás: Normafa túra, 10 km, szint kb: 140 m
A T4 túra Csillebérc főbejáratától indul. 500 m-t megtéve a Normafánál megtudhatjuk miért hívják így ezt a helyet. Néhány hete még síeltek itt. Budapest egyik legszebb panorámája tárul a szemünk elé. Egy helyről látható a János-hegyi kilátó, a Tündér-szikla, a Hármashatár-hegyi TV adó, és a Duna kék szalagja, és mögötte a pesti panoráma. A figyelmes szemlélő felfedezheti a Parlament impozáns tömbjét. Mindez egy bronz domborművön is megtekinthető.  Ezután a gerincúton haladva érjük el a Libegőt. A távolról már megcsodált János-hegyi kilátóhoz felkapaszkodva (529 m, Budapest legmagasabb pontja) megcsodáljuk a körpanorámát. Hangulatos erdei utakon leereszkedve érintjük a Gyermekvasút Szépjuhászné megállóját. Itt találhatóak a Bencés Apátság romjai. Innen emelkedőn érjük el a Hárs-hegyen lévő Kaán Károly kilátó impozáns építményét ahonnan belátjuk a Hűvös-völgy és környékét. Még ezen a hegyen van egy másik kilátó a Kis-Hárshegyen. Ennek különleges kiképzésén kívül az elénk táruló panoráma miatt is megkapó élményben van részünk. Újra a Gyermekvasút Szépjuhászné állomására érünk, ahol felszállunk rá. Hazafelé megállunk a János-hegy állomásnál, a Virágvölgy állomásnál és Csillebérc állomáson szállunk le. Hazaértünk.

10:00-19:00 Zöld Expo
A Zöld Civil Országos Találkozó egyik feladata, hogy lehetőséget nyújtson a civil szervezeteknek a bemutatkozásra. Idén a civil szervezetek mellett szeretnénk lehetőséget nyújtani vállalkozóknak is, akik tevékenységükkel, működési struktúrájukkal vagy termékeik minőségével, előállításával kapcsolódnak a fenntarthatóság témájához. Erre a bemutatkozási lehetőségre 2017. május 20-án egész nap lesz lehetőség, standolás formájában. A standok szabadtéri helyszínen, igényesen berendezett sátrakkal jelennek meg. A ZöldExpo látogatása nem csak regisztrált résztvevők számára lesz elérhető.

10:00-11:30 Plenáris: Városi zöldfelületek
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem jut a városi zöldterületekre. Felmerül azonban a kérdés, hogy kihez tartoznak, milyen feladatokkal és kötelezettségekkel jár ez? Van-e beleszólása a városlakóknak, hogyan kezeljék parkjainkat, fasorainkat? Mikre kell figyelni telepítéskor és gondozáskor? Ezeket a kérdéseket fogjuk körbejárni ezen a plenárison, illetve konszenzusra törekvő vita várható jobb, átláthatóbb rendszer elérésére.

10:00-11:30 Szekció: Zöld erdész vitafórum az erdőtörvény módosítása kapcsán; Gyöngyössy Péter – Kerekerdő Alapítvány
A Kormány beterjesztette a Parlamentbe az erdőtörvény módosításáról készült jogszabályt. A módosítást az erdészeti érdekképviseletek, mindenek előtt a magánerdőtulajdonosok és gazdálkodók érdekeit képviselő szervezetek kezdeményezték. A tövényelőkészítés folyamatából mindvégig következetesen kihagyták a környezet és természetvédő szervezeteket, figyelmen kívül hagyták az elmúlt években következetesen képviselt javaslatokat (OT állásfoglalások) s csak az utolsó pillanatban adtak lehetőséget a zöld oldali vélemények megfogalmazására. Az erdőtörvény módosítása jelentősen érinti a jelenleg is hatályos törvény zöld vívmányait, jelentősen liberalizálja a magánerdőkben folytatható erdőgazdálkodást, jelentősen csorbítja az erdők megőrzését szolgáló korlátozásokat. A szekcióban vitát szeretnénk az erdész és a zöld oldal között. A szekcióba szeretnénk meghívni a törvénymódosítást kezdeményező erdészeti szervezetek képviselőit, a minisztérium illetékeseit, hogy adjanak tájékoztatást a módosítás indítékairól és céljairól. Szeretnénk fórumot biztosítani az erdőkkel foglalkozó zöld szervezetek számára is, hogy ütköztethessük az évek során képviselt értékeket és újrafogalmazzuk lehetőségeinket és törekvéseinket. Az OT talán az utolsó komoly lehetőség arra, hogy a törvénymódosítás kapcsán véleményt nyilvánítsanak a “zöld együttműködés” szervezetei.

10:00-11:30 Szekció: Környezetbarát rendezvényszervezés és vendéglátás; Csobay Krisztina, Varga Judit – Zöldövezet Társulás Környezetvédelmi Egyesület, Felelős Gasztrohős Alapítvány
Magyarországon egyre több zenei, kulturális, gasztronómiai, sport- és egyéb rendezvényt szerveznek. A Zöldövezet évek óta dolgozik egy-egy esemény hulladék/szemét arányának javításán, illetve a hulladék megelőzésén a repohár programmal. Keressük az országszerte megvalósuló jó gyakorlatokat, innovatív megoldásokat, amivel ezeket a hatalmas tömegeket vonzó rendezvényeket gyakorlatban is zöldebbé tudjuk varázsolni. A Zöldövezet Társulás Egyesület mint rendezvényzöldítő, a Felelős Gasztrohős Alapítvány pedig a vendéglátóhelyeket minősítő szervezet fogott össze, és 2015/16-ban Jövő-t-Evő szakmai fórumsorozat keretén belül kért fel szakértőket a vendéglátás és rendezvényszervezés kapcsán előkerülő környezeti problémák megvitatására. A szekció során a 9 fórum tapasztalatairól, és eddigi munkánk tanulságairól beszélgetünk. Célunk, hogy minél több vendéglátóhely üzemeltető és rendezvényszervező fejében érjünk el változást közös erővel és külön-külön. Szeretettel várjuk olyan érdeklődők jelentkezését, akik szívesen ötletelnek velünk azon, hogyan lehetne még többet tenni a vendéglátó- és rendezvényszervező ipar környezetvédelmi tudatosságának növelésében.
10:00-11:30 Szekció: Felkészülés a villanyautóvásárlás tömeges támogatásának negatív hatásaira; Vargha Márton – Levegő Munkacsoport
A villanyutó terjedésével olcsóbbodó régi dízelautók importnyomása várható, amit meg kell előzni, ha nem akarjuk, hogy Magyarországon tovább romoljon a személyautópark állapota. Módszer: előadás, majd vita. Elérni kívánt cél: a Levegő Munkacsoportnak a roncsautóimport fékezését és a személyautópark fiatalodását elősegítő, itt is használható javaslatainak ismertebbé tétele.

10:00-11:30 Szekció: Kobalt-arany-gorilla: lehet más?; Újszászi Györgyi – Védegylet Egyesület
Az elektromos készülékekben használt ásványok, és az azokból kinyert fémek kísérik mindennapjainkat. A kitermelésük során helyi – nemritkán fegyveres – konfliktusok keletkeznek, megsértik a munkások emberi jogait, gyerekek dolgoznak a bányákban – iskola helyett, pusztul a gorillák élettere, csökken a biodiverzitás. Lehet-e másképp? Mit tehetünk EU-s szabályozás terén, és van-e egyéni cselekvési terünk? Bevezető előadás után az alternatívák feltérképezése, egyéni-közösségi cselekvési tervek felvázolása történik, majd a szekció vállalást fogalmaz meg, melyhez egyénileg és szervezetileg lehet csatlakozni. Értékelés a 2018-as OT-n.

10:00-11:30 Szekció: Égető ügyeink (hulladék és gumiégetők, cementgyári “hasznosítás”); F. Nagy Zsuzsanna – Zöld Kapcsolat Egyesület
Az elmúlt évben 3-4, a helyi közösségek életminőségét negatívan befolyásoló hulladék égetők és “hasznosítók” ügye borzolta a kedélyeket hazánkban és újabb, határon átnyúló környezetvédelmi problémákkal is számolniuk kell a hatásterületeken élő lakosoknak. Többé kevésbé sikeres összefogások állították meg, vagy éppen lassították a megvalósulást. Sokat tanulhatnak egymástól az ügyekben tevékenykedő jogvédők, civilek. A szekció arra ad alkalmat, hogy tapasztalatokat cseréljünk, támogassuk egymást hasonló helyzetekben.

10:00-11:30 Szekció: Teremtésvédelem, a biodiverzitás és fenntarthatósága; Kecskés Ferenc – Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Biodiverzitás Kutató Társaság, Szűcs Boglárka – MRE Ökogyülekezeti Mozgalom referense
A biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség fogalma és megőrzésének problémája az 1990-es években vált igazán közismertté. Az ismertté, ill. ismertebbé váláshoz az ökológiai válság jelei szaporodása mellett sokban hozzájárult a Biológiai Sokféleség Egyezmény megszületése (ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia, Rio de Janeiro 1992), ill. hazai viszonylatban a 1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről.
Mit jelent a biológiai sokféleség, milyen formái, szintjei vannak?
Mi a felelősségünk, a kötelességünk a megőrzésével kapcsolatban?
Mit teszünk, mit tehetünk megőrzésének érdekében?
„Több vallás követői elítélik Isten teremtményeinek kipusztítását, és az élet bármely formájának károsítását. A Bibliának is lehetséges olyan olvasata, hogy az Isten minden teremtményét szereti, s az ember kitüntetett szerepe nem az, hogy uralkodjon a természet felett, hanem az, hogy jó gazdaként sáfárkodjon vele” (Bajomi B. 2004)

10:00-11:30 Szekció: A csendvédelem és a csendmozgalom Budapesten; Szabó Erik és Fülöp Ida – Budapesti Városvédő Egyesület
Általában véve a budapestiek, főleg a Budapesten születettek nagyon büszkék a fővárosukra, különösen akkor, amikor éppen külföldi turistákkal találkoznak. Európa egyik legszebb városa mondják, ami biztos kicsit túlzás. A környezeti állapot és az ún. indikátorok viszont egyáltalán nem kedvezőek, sőt egyes felmérések szerint Budapest ma már az egyik legzajosabb fővárosa Európának. Sajnos hiába büszkélkedünk, hogy milyen szép és élettel teli a főváros, aki itt él és dolgozik és éppen nem turista, annak nap mint nap szembe kell néznie a valósággal. A budapesti valóság pedig eléggé keserű és nem csak akkor, ha az akusztikai vagy hangkörnyezetünket nézzük. A szekcióülésen megpróbáljuk egyrészt a csend és a zaj fogalmát körbe járni valamint felhívni a figyelmet a csend értékeire. Budapest dilemmáit és problémáit fotókon rögzítettük, ami segíteni fog nekünk a szemléltetésben. Ezt a fotóanyagot kategorizáltuk és részben feliratokkal láttuk el. Jó lenne viszont, ha a szekcióülésen közösen tudnánk ezeket a fotókat elemezni és megbeszélni. Akkor talán könnyebben lehetne válaszokat adni arra a kérdésre: Hogyan tovább és mi a kiút?

10:00-11:30 Szekció: “Mit csináljunk a multikkal?” – szekció a gazdasági igazságosságról; Éger Ákos, Farkas István, Fidrich Róbert – Magyar Természetvédők Szövetsége
Manapság a tíz legnagyobb multinacionális vállalatnak több a bevétele, mint a világ 180 legszegényebb országának összesen. A nemzetek feletti vállalatok jelentős része különleges adókedvezményeket kap a kormányoktól, többségük adóparadicsomokba menekíti a pénzét, hogy így bújjon ki az adózási kötelezettségek alól. Több mint kétezer befektetési egyezmény védi a vállalatok profit érdekeit a kormányokkal szemben, miközben a mai napig nincs olyan nemzetközi egyezmény, amely a multik által elkövetett környezetpusztító tevékenységek valamint emberi jogsértések miatt felelősségre vonná azokat. A készülő transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmények (TTIP, CETA) még több előjoggal ruházná fel a multinacionális vállalatokat. Mit tehetünk az adóigazságosságért, a szabadkereskedelmi egyezmények ellen, és hogy megszülessen végre egy ENSZ egyezmény a multinacionális vállalatok megrendszabályázására?

10:00-11:30 Szekció: Mérgek a mezőgazdaságban: méhgyilkos neonikotinoidok és rákkockázatú glifozát; Simon Gergely – Greenpeace
Idén nyáron lesz döntés több mezőgazdaságunkban elterjedt kockázatos növényvédőszerről. Pár hónap és kiderül mi lesz a sorsa a méhgyilkos neonikotinoidoknak, az IARC által rákkeltőnek minősített glifozáttal és a hormonkárosító hatású kitiltásra váró növényvédőszerekkel. A hazai kormányzat mindegyik esetben a vegyszerek megmaradása mellett kardoskodik. Mit tehetünk mi zöldek?

14:00-15:30 Plenáris: Civilstratégia helyzete; koordinátor: Védegylet
A most beterjesztett civil törvény és a kormány legújabb támadások a civil szervezeteket ellen egy dinamikus tavaszt ígér. Nem tudjuk most megmondani, pontosan milyen hatása lesz ránk, így most nem szeretnénk pontosan részletezni a témát, de biztos kitérünk a civil törvény szaftossbb részleteire, a vagyonnyilatkozás kérdésre, a finanszírozás átláthatóságára, és a civil szervezetek társadalmi támogatására.

14:00-16:00 Szekció: Római-parti árvízbiztonság: mobilgát helyett természetvédelmi fejlesztések; Dr. Jánossy András – Védegylet Egyesület
2014-ben a BM rendeletileg módosította a folyók mértékadó árvízszintjét. A szakmailag indokolatlan új MÁSZ számok következtében országosan sok százmilliárd forintnyi beruházás válik “szükségessé”. Budapest Önkormányzata csak 2020-ig 60 Mrd forintot irányozott elő árvízvédelmi fejlesztésekre. A térségi új MÁSZ számok miatt rendelték el a római-parti mobilgát áttervezését is, ami jelenleg is folyik, mert az eredeti tervező cég visszaadta a megbízást mint teljesíthetetlent. A szekció keretében ismertetésre kerülnek:
– a MÁSZ-számítások módszertani hibái, különös tekintettel a Duna vonatkozásában;
– a római-parti mobilgát hidrológiai, tájképi, jogi és finanszírozási problémái;
– a római-parti fák védelméért küzdő szerveződések eredményei (általuk prezentálva);
– a Védegylet javaslatai az árvíz-problémák megelőzésére és a Római-part ökoturisztikai fejlesztésére.
Cél: a Fővárosi Önkormányzat, illetve a Főpolgármesteri Hivatal legújabb és várható lépéseinek megvitatása.

14:00-16:00 Szekció: Tisza szekció; Egri Sándor – Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület
A Tisza mente a mi élőhelyünk, az ide látogatóknak élmény, gyönyörűség. A Tisza Európa legveszélyeztetettebb folyója. A Tisza-problematika – árvíz, belvíz, aszály, ökológiai katasztrófák fenyegető réme, jövőkép hiánya – másfél évszázada megoldatlan. A Tisza 5 országot érint, mégis gazdátlan. Ukrajnában, Kárpátalján ered, 70 kilométeren határfolyó Románia és Ukrajna között, a záhonyi csücsökben 5 kilométeren határfolyó Szlovákia és Magyarország között, majd a Tiszai Alföld, végül Szerbiában, azaz a Vajdaságban ömlik a Dunába. Az 5 országot érintő, a Tisza vízgyűjtőjével azonos Kárpátok-Tisza régió önmagát kínálja a közös gondolkodásra, a Tisza és mellékfolyói mentén élők jövőképének közös megrajzolására. Hiányzik a szervezett erő. Pozitív példa a Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény, és annak végrehajtásán ügyködő nemzetközi Duna Védelmi Bizottság (Koblenz).

14:00-16:00 Szekció: Jogi lehetőségek a települési lakókörnyezet levegőminőségének védelmében; dr. Berki Zsuzsanna, dr. Gajdics Ágnes, dr. Kiss Csaba – EMLA Egyesület
Vitathatatlan, hogy a jó minőségű levegő az egészséges környezet alapeleme. Tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy mind szomszéd lakosok, mind közelben működő termelő vagy szolgáltató üzemek okozhatnak elsősorban égetéssel légszennyezési problémákat, így ilyen esetek bárhol előfordulhatnak és sajnos nagy számban elő is fordulnak. Az érintett lakosság általában többféle eszközt is igénybe vesz a környezetállapot helyreállítása végett. A szekcióülés keretében lehetőséget kívánunk adni minden érintettnek a tapasztalatcserére, illetve ismertetjük a lehetséges jogi lépéseket és a folyamatban lévő jogi ügyeink eredményeit. A programot a Földművelésügyi Minisztérium, Zöld Forrás pályázata támogatja.

16:00-18:00 Régiószekciók
A 7 teremben folyó régiós zöld civil beszélgetések célja, hogy minden régió meghatározza a legfontosabb környezeti ügyeket, amelyekben régiós civil összefogásban lehet jelentős eredményeket elérni. A szekciók elején a moderátor ismerteti a beszélgetés módszertanát, és hogy mire kellene, hogy kifussanak az eredmények. Ezt követően az egész szekció közös brainstormingot tart, hogy az adott régióban jelen lévő/ismert zöld civil szervezetek együttműködésének/hálózatának mik az erősségei, gyengeségei, fejleszteni való területei.

16:30-17:30 Látható misszió – Nagy Réka, Ökoanyu 
Használjuk tudatosan a rendelkezésre álló csatornákat: weboldal, blog, közösségi média felületek (Facebook, Instagram).

10:00-12:00 Fenntarthatóság a pénzügyeinkben – a MagNet Magyar Közösségi Bank        
Hogyan jelenik meg a pénzügyeink területén a fenntarthatóság témája?
Vajon hogyan tudjuk megvalósítani az ökotudatos pénzkezelést?
Ami megváltoztatja azt a helyet, ahol élünk, az a felelősség és a tudatosság. A hétköznapi döntéseinken keresztül jelentős változást érhetünk el. Egyre többünknek fontos, hogy tudatosak legyünk arra, hogy felelősen és ökotudatosan szervezzük mindennapjainkat. Oda figyelünk arra, mit eszünk, szelektíven gyűjtjük a szemetet, nem nyomtatunk feleslegesen, ökotisztítószereket használunk. És kevesen gondolunk bele abba, hogy a pénzkezelési szokásainkkal is hatunk a környezetünkre. A pénzünkkel hatással vagyunk a világra.
Érdekel a miért és a hogyan? Kíváncsi vagy, hogyan élheted meg ezt egy közösség tagjaként?
Tudj meg többet az etikus pénzkezelésről! A MagNet Bankkal gyökeresen megváltoztathatod a pénzhez és a környezethez fűződő viszonyodat.

10:00-11:00 Hivatásom van, most már csak állást kell találjak
A nyitó plenáris beszélgetés szatellit rendezvénye a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány által vezetett gyakorlatorientált szeminárium „Hivatásom van, most már csak állást kell találnom”. Karrierutak, munkáltatói elvárások és stratégiák a természetvédelemben álláskeresőknek. A 15′ felvezető/előadást az alapítvány által fejlesztett careersinconservation.elte.hu e-learning weboldal használatának képzése (15′) majd beszélgetés és tanácsadás követi. A szekció célközönsége az álláskereső vagy jövőben állást kereső fiatal környezetvédők.

10:00-16:00 Családi program: Magyar Természet Napja (Expo helyszín)
Magyarország három legnagyobb természetvédelmi civil szervezete, a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület sok szeretettel várja az érdeklődőket a harmadik alakalommal megrendezésre kerülő Magyar Természet Napján.

Programok:
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület:
Csipogó Játszóház-élőhelyek és fajok bemutatása
Természet kincsei bemutató – madárfészkek, tojások, tollak
Madárbarát kert – madárbarát eszközök bemutatója, tanácsadás
Madaras túra Csillebércen odúkukucskálással (13.00 -14.00, találkozó az MME standnál)

Nádland Kft.
mYnest- a természetfotós játszótér bemutatása, kipróbálása
Rejtőzködő állatok megkeresése – játék
Madaras memória bajnokság

WWF Magyarország
Élő Duna Turné: egy térbeli, interaktív társasjáték, amelynek 12 mezőjén végighaladva érdekes kérdéseken és játékos feladatokon keresztül rengeteg információt tudhatunk meg a Dunához kötődő élővilágról.

Magyar Természetvédők Szövetsége és tagszervezetei
A látogatók megismerkedhetnek a természeti, társadalmi és gazdasági értékeinkkel, az előttünk álló globális kihívásokkal. A helyi értékeket bemutató ismeretterjesztő anyagok mellett a kicsiket és nagyokat játszóház várja, tele természetes anyagokból készült játékkal. A játékos kedvű felnőttek és gyermekek játszhatnak az ügyességi és társasjátékokkal, totózhatnak, kézműveskedhetnek. A program minden korosztálynak szól.

Roll-up kiállítás Budapest és Magyarország természeti értékeiről, kiadványok túrázásról, természetvédelemről.

Háttér információ:
Magyarország három legnagyobb természetvédelmi civil szervezete, a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2014 végén aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy megerősítse a hazai természetvédelem helyzetét. Célunk az volt, hogy megalapítsuk a Magyar Természet Napját és ezzel ráirányítsuk a figyelmet a hazai természeti értékeink, valamint erőforrásaink fontosságára. A kezdeményezéshez számos szervezet, és közel 15 000 ember csatlakozott, így a dedikált napot létrehoztuk! A Magyar Természet Napja május 22-e lett, amikor globálisan a Biodiverzitás Világnapját ünnepeljük.