Delegált rendszer felmérése

Készítette:
Zöld Civil Együttműködés Koordinációs Tanács
Delegált Munkacsoportja

Tartalmazza:

  • A felmérés előzményeit és paramétereit
  • Eredményeket és rövid értékelésüket
  • Összefoglalót; legfontosabb információk 10 pontban
  • A kutatásra alapozott intézkedési javaslatokat
  • Mellékletet; a felmért bizottságok feladatairól

 

Budapest, 2018.


Bevezetés
A környezet- és természetvédő civil szervezetek együttműködésének és érdekérvényesítő munkájának fontos eredménye, hogy már az 1990-es évek közepétől kezdve létrejöttek olyan többoldalú egyeztető testületek, bizottságok, amelyekben – választott delegáltjaik útján – megjelenhetett a zöldek véleménye, szakmai álláspontja. Ezek a bizottságok a környezeti döntésekben való társadalmi részvétel fontos fórumait jelentették, és számuk, témájuk az évek során folyamatosan bővült. 2017 őszén a Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek Együttműködésének Koordinációs Tanácsának (KT) egyik ülésén a delegáltak munkájával kapcsolatos kérdések, az egyes bizottságok aktivitása és a munkájuk hasznosulása közötti különbségek, valamint a betöltetlen delegált helyek és fiatalok bevonásának lehetősége kerültek soron kívül napirendre. Ez a párbeszéd indukálta a Delegált Munkacsoport létrehozását, amely 2018 elején online kérdőíves felmérést indított a delegáltak körében, hogy legyen egy átfogó, alapadatokat is tartalmazó adatbázis a bizottságok munkájáról, jelentőségéről és a delegáltak jelenlegi helyzetéről.

 

A kérdőíves felmérésben több mint 30 kérdés szerepelt, delegált helyenként történt a kitöltés. A kérdőív itt tekinthető meg: https://goo.gl/forms/RLNO9OqEUcl8vP092

A kérdőív első körben a Zöld Civil Együttműködés levelezőlistáin került kiküldésre, tájékoztatva a mozgalom tagjait a kutatás céljairól, valamint felkérve a delegáltakat az adatszolgáltatásra. Az első e-mail 2018. január 10-én került kiküldésre, az utolsó kitöltött kérdőív 2018. február 07-én érkezett. A felmérés során összesen 49 válasz érkezett be, és csak 10 delegált helyről nem sikerült adatot gyűjteni.

A felmérésbe nem kerültek bele azon bizottságok melyek a Zöld Civil Együttműködés “technikai” bizottságai, mivel azok speciális tulajdonságokkal bírnak és erősen torzították volna az eredményeket. Az imént említett bizottságok a következőek: KT, Zöld Országos Találkozó (OT) szervezője, ZöldCivil online felületek szerkesztője.
Eredmények
Alapinformációk
A válaszadók a kérdőív kitöltése során megadták saját adataikat, melyek korábban is szerepeltek a delegáltakat összesítő táblázatban, amit minden évben az OT szervezői, illetve évközi választás esetén a KT frissít. A felmérés során beérkezett adatok alapján frissíthető a már meglévő adatbázis. Az is a kutatás eredményének mondható, hogy feltárta azt, hogy a delegáltak mekkora része érhető el a levelezőlisták, ill. megválasztáskor megadott e-mail címe alapján; ahogy az a válaszok arányából is látszik ez az arány jó. Összesen egy inaktív e-mailcím és mindösszesen hat delegált volt aki semmit sem reagált a felhívásra.

A beérkezett válaszok alapján elmondható, hogy…

  • a bizottságok 35 százaléka jogszabályi (törvényi vagy rendeleti) felhatalmazás alapján, 26 százaléka kormányhatározattal jött létre, a többi működése egyéb, nem kötelező jogi előírásokon alapszik, illetve több delegált is jelezte, hogy erről nincs információja.
  • a működő bizottságok 86 százalékában szavazati joggal vesznek részt a delegáltak.
  • a bizottságok közel fele félévente, 16 százaléka ritkábban (évente), több mint negyede pedig sűrűbben (havonta vagy negyedévente ülésezik). A kérdőívet kitöltő delegáltak egytizede inaktív – olyan bizottságok tagja, amelyek nem működnek, vagy amelyek nem fogadták a zöld mozgalom megválasztott képviselőjét.
  • a bizottsági munka a legtöbb esetben az ülésezés mellett sem jelent túlzott terhelést a delegáltnak: a válaszadók 69 százaléka szerint havonta vagy negyedévente egy napi munkát jelent, csak 14 százaléka szerint kell ennél több időt a felkészülésre fordítani.
  • a bizottságok 20 százalékában kell több, mint 100 oldalas anyagokat elolvasni, 55 százalékban inkább a néhány 10 vagy kevesebb oldal jellemző. Ugyanakkor a bizottságok 8 százalékánál nagyon változó, hogy mennyi az áttekintendő dokumentum.
  • a bizottságok által tárgyalt előterjesztések legjellemzőbb fajtái a jogszabálytervezetek (a bizottságok 34 százalékában), a pályázati kiírások és pályázatok (a bizottságok 23 százalékában) illetve különféle szakmai és engedélyezési anyagok (stratégiák, tervek stb. – ez a bizottságok 70 százalékában jellemző), illetve a speciális feladatok függvényében további egyéb anyagok feldolgozása is szükséges lehet.
  • a válaszoló delegáltak kb fele kevesebb mint 1 éve vagy 1-2 éve, kicsit több mint fele három évnél hosszabb ideje bizottsági tag – tehát a számok alapján úgy tűnik, hogy van rotáció a delegáltak személyében, a felmérés azonban a több éves trendekre nem tér ki.

A felmért Bizottságok közül elenyésző arányú azon helyek száma, ahol a delegált helyek ne lennének feltöltve (mindössze 4%). Ez is arra enged következtetni, hogy a bizottságok munkáját egyéb társadalmi szerveződések, testületek is jelentősnek tartják és ezen feladat ellátására időt és energiát szánnak. Valamint arra is, hogy az egyes bizottságoknak ezáltal van egy stabilitása, ami nem változott az elmúlt években.

A bizottságok éves tevékenységéről minden delegált az SZMSZ-ben meghatározott módon éves beszámolót készít, illetve ahogy ezen beszámoló kitér rá a delegáltak további csatornákon keresztül is kommunikálják a bizottságban zajló munkát. Jelen felmérésnek azonban célja volt, hogy elkészüljön egy rövid, átlátható összefoglaló, ami a bizottságok feladatát 1-1 mondatban ismerteti. Ez tájékoztatásul szolgál mindazoknak, akik frissen csatlakoznak a Zöld Civil Együttműködéshez, illetve azoknak, akik nem követik az éves beszámolókat. A bizottságok aktuális, részletes listájáról és delegált helyek státuszáról minden évben az OT ad tájékoztatást. A felmérésben elkészült összefoglaló táblázatot a melléklet tartalmazza.
A mozgalmon belüli ismertség, kommunikáció
A kommunikáció fejlesztésére adott kérdéseknél a torzítás elkerülése érdekében a válaszok közül kizártuk az inaktív bizottságokat (ld. fent), az így megmaradt válaszadók 20 százaléka szerint nem szükséges fejleszteni a bizottságokkal kapcsolatos kommunikációt. A válaszadók 53 százaléka csak egy csatornát jelölt, amelyet a továbbiakban aktívabban lehetne használni: a legerősebb támogatottsága a levelezőlistákon való kommunikációnak van, de nem kis lemaradással a többi lehetőség: facebook csoport, ZöldCivil honlap és az OT-n történő személyes beszámoló is megjelent.

A kommunikáció fejlesztésének fontosságát indokolja, hogy a következő két kérdésben, amelyek a bizottság, illetve maga a delegált munkájának ismertségéről szól, viszonylag erősen dominált a kismértékű ismertség:

“Szerinted mennyire ismeri a Zöld Civil Együttműködés a bizottságod tevékenységeit és eredményeit?”
1. kis mértékben: 51,1%
2. változó mértékben: 30,6%
3. nagy mértékben: 12,2%

A delegált választás során a szavazati joggal bíró szervezetek képviselői az OT-n, illetve az évközi választások esetén a KT tagjai konkrét személyeket választanak meg. A delegáltak jelölését civil szervezetek is támogathatják, de alapvetően személyi kérdés. A felmérés során az ismeretség megítélésével kapcsolatos vélemény feltárásban ezért is szerepelt az, hogy a delegáltak saját helyzetüket milyennek ítélik meg.

“Szerinted mennyire ismeri a Zöld civil Együttműködés a Te személyes közreműködésed a bizottság munkájában?”
1. kis mértékben: 56,8%
2. változó mértékben: 38.6%
3. nagy mértékben: 4,5%

A kérdések sorában szerepelt az is, hogy a bizottság munkája mennyire lehet érdekes illetve fontos a szélesebb zöld civil kör számára. A válaszok a következőképpen alakultak: 38,4 százalék szerint nagyon fontos vagy fontos, 36,7 százalék szerint közepesen, 10,2 százalék pedig nem vagy egyáltalán nem tartja fontosnak.  A fennmaradó 14,4 százalék nem adott választ erre a kérdésre, amiben az inaktív bizottságok is benne vannak. Az eredményekből látszik, hogy a delegáltak meglátása szerint a mozgalom tagjai számára igen is fontos, érdemi információkhoz lehet jutni a delegált munka során.

Ahogy egy korábbi kérdésből kiderül a bizottsági ülések nagy része nem nyilvános, így a delegált felelőssége az, hogy mindenkinek megfelelő tájékoztatást adjon.

“Az ülések nyitottak?”
1. igen, bárki beülhet: 2,2%
2. igen, de előzetesen regisztrálni kell: 26,7%
3. nem: 71,1%

Bár a delegáltak kétharmada szokott segítséget igénybe venni a bizottsági munkában (pl. az adott területen szakértő szervezet tagjáét), csak harmaduk lenne nyitott illetve lát lehetőséget arra, hogy fiatalokat is bevonjon a munkába, így segítve az utánpótlás “kinevelését”.

A fiatalok bevonásával kapcsolatos válaszok azonban a fentinél differenciáltabban jelennek meg a válaszok során. Az igenlő válaszok fele is korábbi aktivitáshoz köti a bevonásra való hajlandóságot. A két, talán legtipikusabb indoklás a nem válaszok esetében, a kapacitás hiánya és a delegált munka jellegének alkalmatlansága a bevonásra.

“A bizottsági munka gyakornoknak kiszervezhető részei valószínűleg túl szárazak lennének egy új fiatal gyakornoknak.”

“(…) a Tanács olyan magas szintű stratégiai kérdésekkel foglalkozik, amikkel juniorként, széles körű szakmai tapasztalat nélkül elég nehéz dűlőre jutni.”

“Nem tudom, mennyire érdekelne ez a munka bárkit is”

Ugyanakkor a pozitív támogatás is megjelenik a válaszok során:

“(…) ha van érdeklődő, akkor szívesen bevonom, amíg delegált vagyok.”

“Igen, felkészült fiatalokét, egyszerre 1 vagy 2 főt, a sajátos szabályok (pl. titoktartás) figyelembe vételével, felkészítést követően.”
A bizottságokban végzett munka és hasznosulása
A felmérés kitért arra, hogy az egyes bizottságok munkája, az egyeztetések hasznosulnak-e a döntéshozatalban. A kérdés indokoltsága és fontossága egyértelmű; hiszen a delegált rendszer meghatározó funkciójának és létjogosultságának körét érinti.

“Hasznosul a bizottság munkája a kormányzati döntéshozatalban?”
1. igen: 20,5%
2. részben: 52,3%
3. nem célja a kormányzati hasznosulás: 18,2%
4. nem: 9,1%

A felmérés nem térti ki arra, hogy az elmúlt években a hasznosulás mértéke milyen irányban és hogyan változott, az viszont egyértelműen látszik a válaszokból, hogy a Bizottságok 91 százaléka az érdekérvényesítési funkcióját betölti. A fent is említett intenzitási tényezőkről érdemes további párbeszédet folytatni.

A következőkben olvasható egy-két választ példaként, ami a zöld civilek munkájának hasznosulását írja le. Több hozzászólásból is egyértelműen kiderül, hogy konkrét véleményezési feladatot látnak el a delegáltak, aminek integrálására kiépült struktúra van.

“Konkrét szövegtervezeteink, módosító javaslataink bekerülnek a jelentésbe. Független civil jelentést készítünk a zöld mozgalom tucatnyi szervezetével, mely közvetve visszahat a kormányzati munkára.”

“Felszólalásokkal a bizottsági ülésen, írásos vélemények benyújtásával a véleményezésre közzétett anyagokról.”

“A Bizottság által kiadott véleményekben szerepel az általunk képviselt álláspont.”

“A civil delegált felszólalhat, véleményét fejtheti ki, szavazati joga van.”

“A pályázati kiírás paraméterei és a pályázati keretösszeg kapcsán nagyon szűk a mozgástér. A konkrét pályázati döntéseknél viszont jellemzően tudjuk érvényesíteni a véleményünket. Az értékelési pontszámokban a civilek véleménye 50% súllyal érvényesül.”

Többen jegyezték meg azt is, hogy egyes kérdésekben érdemes partnerségi, együttműködési lehetőséget keresni a bizottságokon belül, mert így jobban érvényesíthetőek a zöld civil szempontok is.

“A (…) Bizottságban hosszú évek óta igen aktív a civil delegált, a véleményünket általában érdemben megfontolják, persze ha más delegált is támogatja az érvünket, akkor könnyebben átmegy.”

“Amennyiben más partnerek is hasonló véleményen vannak, akkor lehet érvényesíteni. Ha csak a zöld delegált, akkor nemigen.”

Előkerültek egyedi szempontok is arra, hogyan hasznosítható a zöld civil érdek képviselete. Bár ez a bizottságok jelentős részében a titoktartási szabályzat szerint nem lehetséges.

“A Tanácsban csak áttételesen, egyéni meggyőzésen keresztül. A kapott információkat ugyanakkor a sajtón keresztüli kommunikációval lehet érvényesíteni.”

A hasznosulás tárgyalásánál több delegált is megjegyezte az érdekérvényesítéssel kapcsolatos nehézségeket is.

“A Tanács konszenzussal hozza állásfoglalásait, vagyis a zöld oldal ezekkel egyetért, de (a gazdasági és néha a tudományos oldal ellenvéleménye miatt) nem minden esetben szerepel az állásfoglalásban minden, amit a zöld oldal fontosnak tart az adott témában. Sajnos a gyakorlatban a kormányzati szervek nagy része alig veszi figyelembe a Tanács mint testület véleményét (vagyis közvetve a zöldek véleményét).”

“Környezeti, fenntarthatósági javaslatok felvetésére van lehetőség, de nincs hatása.”

“Megfigyelő tagok vagyunk, ami korlátozott lehetőséget biztosít nekünk.”

“Lényegi kérdésekben ritkán érvényesül a véleményünk.”

A delegált rendszer kialakításának a kezdetektől fogva célja, hogy a Zöld Civil Együttműködés külső kommunikációját segítse, a döntéshozatal különböző színterein érdekeit képviselni tudja. A felmérés során minden delegált nyilatkozott arról, hogy munkája során milyen kapcsolatépítési lehetőségek állnak rendelkezésre.

Ez a kérdés több szempontból is jelentős. Egyrészt feltárja azt, hogy a bizottságokon keresztül mennyire növelhető a Zöld Civil Együttműködés társadalmi integráltsága. Másrészt az egyes mozgalmi tagok munkájának hatékonyságát általánosan növelheti a delegált feladatok ellátása során szerzett kapcsolati rendszer bővítése. A bizottságok jelenlegi hatékonyságától függetlenül ezen tulajdonsága vonzó értéket képviselhet. A kérdőívben a következő válaszadási lehetőségek szerepeltek a kérdésnél, hogy általánosságban kikkel lehet kapcsolatot építeni a delegált munka során; “nincs”, “hatóságokkal”, “kormányzati szervekkel”, “kutatókkal, szakértőkkel”, “más civilekkel”, “nemzeti park igazgatóságokkal” “egyéb”.

Azt, hogy nincs lehetőség kapcsolatépítésre, csak az inaktív bizottságok delegáltjai jelölték (válaszok 10%-a), így ezeket a válaszokat a következő eredményeknél nem vesszük figyelembe. Ezen kívül összesen egy delegált jelezte, hogy nincs ilyen lehetőség.  Az egyéb válaszok között nemzetközi szereplők, egyéb érdekképviseleti szervek szerepeltek. A bizottságok 25 százaléknál két csoportot is megjelöltek, legnagyobb arányban 29,5 százalék viszont négy csoportot is megjelöltek, a válaszadók 6,8 százaléka az összes kategóriát bejelölte. A bizottságok 81,8 százalékban – tehát túlnyomó többségében – lehetőség van a kormányzati szervekkel való kapcsolatépítésre. A bizottságok több mint felében; hatóságokkal, más civilekkel és kutatókkal, szakértőkkel folyik közös munka.  A nemzeti park igazgatóságok a bizottságok 18,2 százalékban jelennek meg. Ezen válaszokból látható, hogy a delegált rendszer a kapcsolatépítéssel és társadalmi integrációval kapcsolatos funkcióját betölti.
Összefoglaló
A felmérés alapján elmondható fontosabb megállapítások a következők:

  1. A kérdőívet kitöltő delegáltak egytizede inaktív – olyan bizottságok tagja, amelyek nem működnek.
  2. A felmért bizottságok többségében havonta vagy negyedévente egy napi munkát jelent a delegált feladatok ellátása (az üléseken kívül).
  3. A néhány tíz vagy kevesebb oldal jellemző a feldolgozandó anyagok tekintetében.
  4. Úgy tűnik van rotáció a delegáltak személyében.
  5. A felmért bizottságok közül elenyésző arányú azon helyek száma, ahol a delegált helyek ne lennének feltöltve.
  6. A delegáltak többsége szerint szükséges fejleszteni a saját kommunikációkat, legerősebb támogatottsága a levelezőlistákon való kommunikáció fejlesztésének van.
  7. A delegáltak meglátása szerint a mozgalom tagjai számára fontos, érdemi információkhoz lehet jutni a delegált munka során.
  8. A bizottsági ülések nagy része nem nyilvános, így a delegált felelőssége az, hogy mindenkinek megfelelő tájékoztatást adjon.
  9. A delegáltak csupán harmada lenne nyitott illetve lát lehetőséget arra, hogy fiatalokat is bevonjon a munkába.
  10. A delegált rendszer a kapcsolatépítéssel és társadalmi integrációval kapcsolatos funkcióját betölti.

Javaslatok
A fenti eredmények alapján a KT a következő javaslatokat teszi:

 

  • A felmérés grafikonokkal kiegészített szöveges eredményét tegyük közzé az online felületeken (levlisták, fb oldal és csoport).
  • Az OT-ra készüljön egy egyszerű, nyomtatóval elkészíthető kiadvány, amely ismerteti és népszerűsíti a delegált rendszert a résztvevők felé.
  • A belső levelező listán és direkt emailben szükséges felhívni a delegáltak figyelmét, hogy maguk is fontosnak tartják a zöld szervezetek közössége felé való többlet kommunikálást, amely szándékot lehetőleg ültessék át mihamarabb a gyakorlatba. Ehhez a KT konkrét iránymutatást is adhat (pl. posztok közzététele meghatározott gyakorisággal a ZöldCivil FB-oldalon).
  • Mivel kevés delegált mutatott hajlandóságot gyakornokok fogadására, s a KT Delegált Munkacsoportja is csak kísérleti jelleggel indítana gyakornoki rendszert, ezért a pozitívan visszajelző delegáltakkal érdemes felvenni a kapcsolatot, és lehetőleg indítani a folyamatot.
  • A ZöldCivil honlapon ki kell alakítani egy oldalat, ahová a delegáltak rövid bemutatkozása felkerülhet, javítva ezzel közreműködésük ismertségének alacsony mértékét.
  • A monitoring bizottságokba delegáltakat személyesen is fel kellene készíteni a hatékony részvétel és a mozgalom számára is kiaknázható lehetőségekről. Kapjanak egy történeti áttekintést is, mielőtt elkezdik delegáltságukat.
  • Az OT-nak érdemes lenne tájékoztatást kérnie a bizottságokba delegált tagoktól, hogy milyen eredményekről tudnak beszámolni az elmúlt 5 évből a bizottság munkája kapcsán, és arról, hogy mi várható az elkövetkező egy-kétéves időszakban.

 

 

A fenti javaslatokat a Delegált Munkacsoport megvitatásra terjeszti elő a soron következő KT ülésen. A KT a fenti javaslatokat – módosításokkal – szavazással jóváhagyja vagy elveti.

A KT a 2018.02.23-i ülésén a fenti javaslatokat egyhangúlag elfogadta.

Melléklet
A következő táblázatban a felmérésben résztvevő bizottságok rövid feladat leírása látható. Egyes bizottságok ezen bemutatás során összevonásra kerültek, az átláthatóság kedvéért. A csoportosítás a bizottságok hasonló tevékenysége alapján történtek, ahol a különbséget például regionális tényezők adják.

Bizottság neve
Mi a bizottság mandátuma, feladata a gyakorlatban?

Aarhus Munkabizottság
Az Aarhus-i Egyezmény hazai végrehajtásával kapcsolatos kérdések megvitatása, leginkább a kétévente esedékes nemzeti végrehajtási jelentés véleményezése.

Allergia-parlagfű kerekasztal
Az FFB határozat szerint.

Területi Vízgazdálkodási Tanácsok (Alsó-Duna-völgyi, Észak-magyarországi, Közép-dunántúli)
A vízgazdálkodási tanácsok a kormány véleményező, javaslattevő jogkörrel működő konzultatív testületei.

Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsok (Duna, Dráva, Tisza)
A tanácsok működési területükön véleményezik a vizek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedéseket, állást foglalnak a részvízgyűjtőre vonatkozó vízgyűjtő gazdálkodási stratégiáról, tervekről, projektekről és egyéb  szakmai anyagokról. Összehangolják a részvízgyűjtő területén működő társadalmi szereplők részvételének megszervezésével járó feladatokat. Elősegítik a vízgazdálkodási tanácsok közötti kapcsolattartást. Ellenőrzik a társadalmi szervezetek és egyéb érdekeltek részéről érkezett észrevételek figyelembe vételét.

Géntechnológiai Bizottság
A géntechnológia területén beadott engedélykérelmeket tudományos szempontból véleményezi, értékeli az abban foglalt egészségügyi és környezetvédelmi kockázatokat, végül javaslatot tesz a hatóság számára, hogy kiadja-e az engedélyt vagy sem.

Interreg-IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Monitoring Bizottságok (Magyarország-Szerbia, Magyarország-Horvátország, Magyarország-Szlovénia)
A programhoz tartozó pályázatok kiírása, elbírálása, kezelése, ellenőrzése; monitoring.

Monitoring Bizottságok (Emberi Erőforrás, Környezeti és Energia- hatékonysági, Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési, Magyar Halászati, Terület- és Település- fejlesztési, Versenyképes Közép-Magyarország)
Az adott Operatív Program végrehajtásának társadalmi és szakmai ellenőrzése, ideértve az éves jelentések vizsgálatát. Ennek kapcsán a MB-nak oda kell figyelnie arra, hogy a programok végrehajtása válaszol-e a gazdasági-társadalmi változásokra.

Kis-Balaton projekt
A Kis-Balaton II. ütem működési rendjének kialakítása.

Környezetbarát Termék Értékelő és Minősítő Bizottság
Feltételrendszerek kidolgozásának szakmai véleményezése, ezek létrehozásáról, módosításáról, megszüntetéséről szavazás.

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
Független intézményként feladata a hazai fenntartható fejlődési alapelvek, célkitűzések, átfogó feladatok meghatározásának elősegítése, az ezzel összefüggő nemzetközi együttműködés figyelem bevétele, a fenntartható fejlődéssel foglalkozó stratégia rendszeres megújításának és végrehajtásának elősegítése, a vonatkozó tervezési és egyeztetési feladatok koordinálásának támogatása, a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erősítése, a 2015-ben elfogadott Nemzetközi Fenntarthatósági Célok (SDG) implementálása.

Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács

Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Társadalmi Tanácsadó Testület (NEFE TTT)
Célja, hogy növelje a NEFE program társadalmi elfogadottságát és támogatottságát, valamint közvetítsen a mindenkori kormány és a gazdasági szereplők, a nem kormányzati szervezetek között. Ennek megfelelően: véleményt cserél a NEFE-tevékenység időszerű hazai és nemzetközi kérdéseiről, és javaslatot tehet e témakörben; áttekinti és véleményezi a Tárcaközi Bizottság elé terjesztett anyagokat; a Külügyminisztériumtól kapott anyagokból tájékozódik a NEFE TB határozatairól, és figyelemmel kíséri azok végrehajtását; megvitatja az előző évben végzett tevékenységről készített beszámolót; segíti a NEFE kommunikációs stratégiájának megvalósulását, saját hatáskörében a NEFE-tevékenység népszerűsítését; áttekinti és értékeli saját éves tevékenységét, és azt nyilvánosságra hozza.

Növényvédelmi Bizottság
Megtárgyalja a növényvédelemmel kapcsolatos szakmai kérdéseket, véleményezi a növényvédelemmel összefüggő szakmai közösségi és nemzeti jogszabály tervezeteket, felkérésre javaslatot tesz, állásfoglalást ad növényvédelemmel kapcsolatos kérdésekben, kidolgozza és elfogadja a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény fejezeteit beszámolót, tájékoztatót készít közösségi és harmadik országok növényvédelmi jogának változásairól, kidolgozta a peszticidek fenntartható használatáról szóló 128/2009 Európai Parlamenti és Tanácsi irányelv által a Tagállamoknak kötelezettségként előírt Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Tervet, melynek azóta már az angol fordítása is elérhető.

Országos Erdő Tanács
Az erdő védelmét és a fenntartható erdőgazdálkodást érintő kérdések megtárgyalása.

Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT)
Az OKT a kormány javaslattevő, tanácsadó, véleményező szerve. Állásfoglalásokat készít tervekhez, programokhoz, javaslatot tesz a kormány számára a környezet- és természetvédelem hatékonyabbá tételével kapcsolatban véleményt nyilvánít a környezetvédelmet érintő jogalkotással kapcsolatban.

Országos Vízgazdálkodási Bizottság
A vízgazdálkodási tanács a kormány véleményező, javaslattevő jogkörrel működő konzultatív testülete. A vízgazdálkodási tanács a vízgazdálkodásért felelős miniszter részére feladatkörében véleményező, javaslattevő és tanácsadó tevékenységet is ellát.

Országos Vízgyűjtő Tanács

Partnerségi Megállapodás Monitoring Bizottság
A Partnerségi Megállapodás Monitoring Bizottság az ESB-alapokból finanszírozott operatív programok közötti összhangot és koordinációt biztosítja, és nyomon követi 1303/2013/EK rendelet 9. cikkel összhangban a Partnerségi Megállapodásban meghatározott célkitűzések, valamint a horizontális elvek és politikák teljesülését a végrehajtás során.

Pro Natura Bizottság
Javaslattétel a miniszternek az évenként kiosztásra kerülő Pro Natura Díjak (5 db.), Pro Natura emlékplakettek (10 db.) és miniszteri elismerő oklevelek (20 db.) díjazottjaira

Vidékfejlesztési Program Monitoring Bizottság
A Monitoring Bizottság Tájékozódik a pénzügyi eszközök előzetes értékeléséről a Vidékfejlesztési Programra vonatkozó szabályokkal összhangban.Megvizsgálja a pénzügyi eszközök esetében a stratégiai dokumentumban szereplő feltételeket. Felülvizsgálja a program végrehajtását és a célkitűzései elérésének előrehaladását. Megvizsgálja a program teljesítését érintő valamennyi kérdést, beleértve az eredményességi felülvizsgálat következtetéseit is. Programmódosítással kapcsolatban konzultál az irányító hatósággal és véleményezi az irányító hatóság által esetlegesen javasolt programmódosításokat. Észrevételeket tehet az irányító hatóság számára a program végrehajtása és értékelése tekintetében.

Zöld Forrás Pályázati Bíráló Bizottság
A Zöld Forrás felhívásra beérkező civil szervezeti pályázatok értékelése, bírálata, javaslattétel a miniszteri döntéshez.